
A gyerekeket természetes módon érdekli a saját és a másik teste
Fotó: Psychacademy.net
Hogyan születik a kisbaba? Hogyan kerül a baba az anyuka pocijába? Miért van fütyije a kisfiúnak, s nekem miért nincs? – számtalan ilyen és hasonló, sok szülőnek kényelmetlen kérdést tudnak feltenni a gyerekek. Amire bizony nem mindegy, hogyan reagálunk. A szakvélemény szerint ugyanis attól lesz valamilyen a gyerek számára a szexualitás, hogy mi hogyan beszélünk, illetve hogyan hallgatunk róla.
2017. május 10., 14:432017. május 10., 14:43
2017. május 10., 19:522017. május 10., 19:52
A gyerek és a szexualitás témakörét manapság is sok tabu övezi, bár a szülők egyre nyitottabbak, sok mindenről nem hajlandók vagy nem tudnak beszélni a gyereknek. Ezt a tabut szerették volna kicsit feloldani a VÉDEM – Marosvásárhelyi Édesanyák Egyesületének tagjai is, amikor Szőcs Kinga Zsófia kolozsvári pszichológust hívták meg azért, hogy előadást tartson Puncifütyi és társai címmel.
A gyerekek három éves kor után bizony már egyre kíváncsibbak lesznek a testükre, a nemi szervükre, de mások testére is. Ugyanúgy, ahogy érdekli őket egy fűben mászkáló csiga vagy a szemük színe a tükörben, ugyanúgy érdekli a nemi szervük is. Ezért egy idő után feltehetnek sokak számára kényelmetlen kérdéseket.
– mindezek olyan kérdések, amelyeket gyakran feltesznek a gyerekek a szülőnek, aki legtöbbször úgy meglepődik, hogy azt sem tudja, hogy reagáljon.
Előbb utóbb felmerül a kérdés, hogyan kerül be oda a baba, és hogy fog onnan kijönni
Fotó: Kidsplaza.vn
Márpedig nem mindegy, hogyan beszélünk a nemi szervekről, a szexualitásról a gyereknek – szögezi le már az elején Szőcs Kinga Zsófia. A pszichológus szerint ha a szülő ilyen esetekben zavarba jön, elhessegeti a témát, elpoénkodja vagy elbagatellizálja a tényeket, akkor azt a gyerek megérzi. „Minél inkább tabusítjuk a kérdést, a gyerek annál kíváncsibb lesz. Érdeklődni fog továbbra is, csak már nem nekünk teszi fel a kérdéseit, így nem is tudjuk irányítani a hozzá érkező információkat” – vélekedik a pszichológus. A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy nagyon sok felnőtt sincs tisztában a saját szexualitásával, nem beszél erről még a párjával sem, akkor pedig nehéz elvárni, hogy a gyereknek beszéljen róla.
Ranschburg Jenő a Szülők könyve című munkájában lefektetett néhány szabályt, amit érdemes követni, amikor a gyerek „pirulós” kérdéseket tesz fel. Az első és legfontosabb szerinte az, hogy
Szőcs Kinga Zsófia is úgy véli, hogy a gyereknek nem szabad azt éreznie, hogy a felnőtt válasza mögött valami titok lappang.
Szőcs Kinga Zsófia szerint még nagyon sok tabu övezi a szexualitást
A második szabály:
Ne erőltessük rá a témát, ne üljünk le vele „komolyan beszélgetni”, eljön az idő, amikor ő teszi fel a kérdéseket, de akkor is csak annyit mondjunk, amennyit tudni szeretne. „Van aki három évesen már tudni szeretné, hogyan születik a kisbaba, mások hét évesek és még mindig nem kérdeztek” – magyarázza a pszichológus. Majd hangsúlyozza, a hét év az az idő, amikor a gyerek közösségbe kerül, ilyenkor már nem nagyon tudjuk meghatározni, hogy milyen információk jutnak el hozzá, ezért, ha addig még nem kérdezett, nekik szóló könyvekkel (ilyen például a Peti, Ida és Picuri vagy az Anya hasában) megpróbálhatjuk felkelteni az érdeklődését.
Fontos, hogyan reagálunk, hogy megmaradjon a bizalmas viszonyunk a gyerekkel
Fotó: Ninti.com.tr
A harmadik szabály:
A kolozsvári pszichológus szerint rég lejárt az ideje a gólyamesének, el kell mondani a gyereknek a valóságot, de az ő szintjén, folyamatosan figyelve az, hogy a gyerek mennyit tud befogadni. Az, hogy anyuci és apuci szeretik egymást és szorosan összebújnak, sokszor már elég is, csak akkor kell tovább mondani, ha tovább kérdez a gyerek. El kell mondani, hogy az ember egy icipici sejtből fejlődik ki, mely az anya hasában van, a sejt egyik fele az anyué, másik fele az apué, és ha a két fél sejt találkozik, egyesül, akkor indul meg a kisbaba fejlődése. Ezzel a válasszal a három-négyéves gyerek kezdetben rendszerint beéri, s hosszú ideig nem kérdez tovább.
A szülőkben gyakran felmerülő kérdés többek közt az is, hogyan reagáljanak, ha a gyerek a nemi szerveit fogdossa. Szőcs Kinga Zsófia felhívja a figyelmet, sajnos még ma is megtörténik, hogy nagyszülő azt mondja a kisfiúnak, hogy megbetegszik, ha húzogatja a fütyijét. A szakember szerint nagyon káros tiltani, megszégyeníteni a gyereket emiatt, aki úgyis csinálni fogja, csak ezután lelkiismeret-furdalása lesz, szégyellni fogja magát, és más témákban sem fog bizalommal fordulni hozzánk.
Ha nem a szülőtől kap választ, akkor a kortársakat kérdezi
Fotó: Spark.edu.pl
„Azt kell mondani a gyereknek, hogy ha jó neki, akkor csinálja, de ez az ő magánügye, amit egyedül csinál magában, semmi esetre sem mások előtt” – mondja a pszichológus, aki szerint bizony gyakran megtörténik az is, hogy a kislány mások előtt vonaglik egy macin, kipirulva. Ha az anyuka, aki rendszerint rettentően szégyelli magát emiatt, megszégyeníti, akkor annak hosszú távú következményei lehetnek.
– szögezi le a pszichológus.
Hasonlóan kényes kérdés a szülő és a gyerek közös fürdése vagy a családi meztelenkedés is. A kolozsvári pszichológus azt mondja, ez az a kérdés, amiben a családterapeuták is sokat vitatkoznak, és nincs egyértelmű válasz a meztelenkedjünk-e a gyerek előtt kérdésre.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!