A verés nem nevelés
Bár a szülő is érzi, hogy nem etikus a verés, a társadalom meglepően elnéző
Ma is sok családban csattannak el pofonok vagy fenékre csapások, ha a gyerek fegyelmezéséről van szó, mondván, csak így tanul, másképp nem ért a szép szóból. A gyerekverés azonban igazából nem erről szól: a szülő eszköztelensége, tehetetlensége áll mögötte. A testi fenyítés hatása azonnali: a gyerek abbahagyja, ami éppen tilos, de hosszú távon a visszájára fordul a fizikai bántalmazás. Farkas Kinga marosvásárhelyi gyerekpszichológussal beszélgettünk arról, hogy a gyerekverés nem csak felesleges, de káros is a gyerek fejlődésére nézve.
Hajnal Csilla (R)
2017. május 02., 08:492017. május 02., 08:49
2017. május 02., 16:182017. május 02., 16:18
Sok szakember megfogalmazta már velősen és pontosan, hogy a fizikai fegyelmezés – nevezhetjük bántalmazásnak is – a nevelés csődje, még akkor is ha „jó szándékkal”, nevelési célzattal pofozzuk fel a kicsit vagy a nagyobbat. A mai szülők többsége ösztönösen érzi, hogy mégsem etikus, hogy egy 80 kilogrammos felnőtt egy 10-30 kilogrammos gyereket megüssön, de a társadalom meglepően elnéző, ami a családon belüli erőszakot illeti. Olykor még támogató is, mondván, csak egy pofon kell neki, s nem fog többet visszabeszélni. Sokan pedig saját példájukkal jönnek: „engem is vertek, túléltem, és látod, milyen jó ember lett belőlem.”
A gyerekverés csak erőfitogtatás
Nem csak teljesen felesleges a fenyítés, káros is lehet a gyerek személyiségfejlődésében
„Néha, ha ökölbe szorul a kezünk a gyerek csínyei miatt, hasznos lehetne belegondolni, hogyha mi, felnőttek tévedünk, például munkahelyi ügyben, mit szólnánk, ha a főnökünk is egy pofonnal reagálna arra? Fel lennénk háborodva, ráadásul jogosan. Nem ugyanilyen jogosak a gyerek érzései is, amikor az üti, aki – elvileg – a világon a legjobban szereti?” – tette fel az elgondolkodtató kérdést a szakember.
A „fenékre csapás” káros következményei
A Texasi és a Michigani Egyetem kutatói mintegy 16 ezer gyermek 50 éven keresztül gyűjtött adatait elemezve fogalmazták meg a kutatás tanulságait, amelyet a Journal of Family Psychology nevű szaklapban közöltek.
Az „elfenekelés” fogalmát jelen esetben úgy határozták meg a kutatók, hogy a szülő „az egyik puszta kezével a gyermek hátsójára üt”.
Ha ökölbe szorul a szülő keze, hasznos belegondolni, mi lenne, ha a főnök a munkahelyen is pofonnal reagálna a tévedésekre
Végül összesen 13 olyan kedvezőtlen tényezőt határoztak meg, amelyet „jelentős mértékben váltott ki” az, hogy a szülők elfenekeléssel próbálták nevelni a gyereket. Ezek a rossz hatások pedig, a teljesség igénye nélkül, az alábbiak voltak: agresszió tovább romlása, antiszociális viselkedésjegyek megsokszorozódása, saját belső konfliktusát másokra vetíti, például másokon kér számon olyasmit, amiért nagyrészt ő a felelős, internalizáció elmaradása (pl. nem tud elsajátítani viselkedési szabályokat), alacsonyabb önértékelés, kognitív képességek fejlődésének elmaradása, rosszabb viszony a szülőkkel, különböző mentális betegségek, problémák kialakulásának nagyobb valószínűsége.
Büntetést elkerülő módszerek
A büntetéssel a gyermeket stratégiailag feloldozzuk, és a számlát kiegyenlítjük, míg a büntetést elkerülő módszerekkel a tettével és annak következményével szembesítjük a gyermeket, majd hagyjuk, hogy az okozott problémával saját maga birkózzon meg. A testi fenyítést és büntetést elkerülő módszerek lényege az, hogy a gyermeknek megadjuk a lehetőséget, hogy helyrehozhassa a hibát, amit okozott. Ez nem egyszerű, legtöbbször a beidegződött szülői reflexek miatt. Amikor például már sokadszorra veszíti el a kedvenc játékát vagy nagyobb gyerek esetében a telefonját, akkor első reakcióból hosszasan kifejtjük, hogy milyen felelőtlen és semmire nem tud vigyázni. Majd megfenyegetjük, hogy ezentúl nem kap soha semmit tőlünk, mert úgysem tud vigyázni a dolgaira. Kis idő után azonban a szülő már azon töpreng, miként is lehetne pótolni az elvesztett tárgyat – persze hozzáteszi, hogy ez volt az utolsó alkalom, mint ahogy legutóbb is ezt mondta. A gyermekek többségénél jobban működik, ha nem prédikálunk, és nem szidjuk le, negatívan minősítve őt, hanem inkább nyugodt légkörben elmagyarázzuk, hogy most nem pótoljuk az elveszített tárgyat, a gyermeknek kell ezt megoldania. Fontos, hogy ne kerekedjen példabeszéd ebből a helyzetből, hiszen minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé érti meg a tett és következmény szóbeli értelmezését. A gyermekek sokkal inkább értenek a tettek nyelvén. A legfontosabb itt is – ahogy a gyermeknevelés minden területén – a következetesség.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Egyszerű megoldások a mindennapokra
A tudatos étkezés nem feltétlenül igényel bonyolult alapanyagokat vagy hosszadalmas előkészületeket. A mai rohanó életvitelben egyre nagyobb értékük van azoknak az étrendi ajánlásoknak, amelyek gyorsan és könnyen elkészíthetők.
Egyszerű megoldások a mindennapokra
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!