
A tinik többsége úgy gondolja, mindent tud a szexualitásról. Otthon legtöbbször tabuként kezelik a témát, a tantervben pedig nem szerepel kötelező tantárgyként a kamaszok szexuális felvilágosítása, ezért a biológiatanárra, osztályfőnökre vagy iskolapszichológusra van bízva a téma boncolgatása. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire lehet nyíltan beszélgetni velük erről az iskolában, és a fogamzásgátláson kívül mit tudnak a mai kamaszok az intimitásról, érzelmekről vagy a szexuális zaklatásról, amelyek fontos szerepet játszanak személyiségük egészséges fejlődésében.
2017. április 13., 10:552017. április 13., 10:55
Az iskolában kitöltetett kérdőívekből az derül ki, hogy a legtöbb diák barátoktól szerez információt a szexualitásról, illetve internetről, tévéből tájékozódik, nagyon ritkán említik a szülőt, mint információforrást – fejtette ki lapunknak Szatmári Borbála, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont biológiatanára. „Az iskolát szokták még néha megjelölni, de én azt látom, hogy az érzelmi dolgokról ritkán tanulnak órán” – tette hozzá a pedagógus, aki úgy véli, választható tantárgyként kellene beszúrni a tantervbe, és gimnáziumi osztályokba ajánlaná.
Külön tantárgyként szerepel az iskolai tantervben az egészségügyi nevelés, amely egy kötelező választható tantárgy, vagyis ciklusonként 5–8. osztályban, illetve gimnáziumban egyszer kell választani valamelyik évben iskolától függően. Ez heti egyórás tantárgy, ennek is része a szexuális nevelés, de pár hetes fejezet ez is, azaz nincs külön tantárgy, amely csak ezzel foglalkozna. Így az osztályfőnökök, biológiatanárok személyes meggyőződéseire van bízva a téma – magyarázta Szatmári Borbála, aki az erdőszentgyörgyi tizenegyedikeseknek tanítja ezt a tantárgyat. „Évekig ötödik osztályban kellett tanítani, én kértem, hogy tegyék át nagyobb osztályokba, mivel a diákok már rendelkeznek némi anatómiai ismerettel” – tette hozzá.
Az érzelmi dolgokról ritkán tanulnak órán
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen témákat dolgoznak fel ezeken az órákon, a nemi szervek biológiáján és a fogamzásgátláson kívül érint-e, érinthet-e egy biológiatanár „kényesebb” témákat.
Szatmári Borbála elmondta, ő főleg a nemi szervekről és a működésükről beszél a diákoknak, nyilván fogamzásgátlásról és családtervezésről is, de a szexualitás érzelmi szintje már tabutémának számít az órákon. „Van olyan osztály, amelyekkel nyíltabban tudok beszélni, és ennyi év után úgy látom, hogy nem én vagyok a prűd, aki nem akar ezekről tárgyalni. Vannak nyíltabb gyerekek, akik megkérdeznek ezt-azt, de úgy gondolom, hogy ez a jéghegy csúcsa” – mondta a tanár.
Az iskolai alá-fölé rendeltségi rendszer ellenére egy-egy osztállyal valóban beszélgetés alakulhat ki a témában, és ezt a hangulatot az erdőszentgyörgyi biológiatanár is meg tudja teremteni, ha érzi, hogy az osztállyal ezt megteheti, hiszen ez számára is személyes. A tanár úgy érzi, ha az osztály nem tiszteli őt, akkor el sem kezdi az érzelmi szint feszegetését. Tantárgy lévén jegyet is kapnak belőle, arra például ha utánanéznek a dolgoknak, bemutatnak társaiknak egy-egy dolgozatot valamilyen témában.
„Ezeknél a témáknál nem íratok felmérőt, csak hetedik és tizenegyedik osztályban a természettudományosoknál, ugyanis ott az a célom, hogy a szerveket és működéseket megtanulják. A feleltetést is kerülöm, hogy a diák ne iruljon-piruljon az osztály előtt” – vallotta be a pedagógus, aki arra is kitért, hogy
„Igazából innen érzem valahogy a taszítást is, kicsit furcsán néznek a gyerekek ilyenkor. Ez egy nagyon intim, tabutéma számukra, és akkor jövök én, egy tanár, és erről akarok beszélni velük. Igyekszem nem elérhetetlen, távolságtartó pedagógus lenni, akkor is érzem bennük sokszor a bizalmatlanságot, ez a hátránya, ha valaki biológiatanár, és csak heti egy vagy két órája van az osztályokban” – vallotta be Szatmári Borbála.
A szexuális zaklatás vagy az abortusz szerepel-e a tananyagban – kérdeztük a biológiatanártól. „Az abortuszról szoktunk beszélni, és azt látom, hogy főleg a lányok vannak témában, egyesek azt is tudják, hogy például Erdőszentgyörgyön is hajtanak végre terhességmegszakításokat, a diákjaim valahogy lenézik ezt. Szexuális zaklatásról ritkán esik szó biológiaórán, főleg azért, mert nincs erre idő. Az iskolapszichológus valószínűleg egyénileg foglalkozik ezzel. A napokban írattam két osztállyal erről névtelen véleményeket, és az derült ki, hogy a gyerekek úgy gondolják, hogy ez olyasmi, ami csak gyerekekkel vagy nőkkel eshet meg. Vagy azt válaszolták, hogy ez a fogdosást jelenti, amikor a lány nem akarja, vagy amikor egy idős férfi – és ezt többen is kiemelték – molesztál egy lányt vagy gyereket. Néhányan írták azt, hogy zaklatásnak számít az is, ha pucér képeket küldözgetnek nekik, vagy tőlük kérnek ilyet. Meg is történt tavaly Erdőszentgyörgyön, hogy egy lány küldött egy pucér képet magáról egy fiúnak, a fiú pedig nyilvánossá tette a közösségi oldalon. Az egyik szakosztályban, ahol véleményt kértem erről, az az általános nézet, hogy egyesek megérdemlik a zaklatást, és az a lány, aki úgy öltözik, megérdemli, hogy megerőszakolják. Ezen nagyon meglepődtem” – mondta a pedagógus, aki úgy érzi, nehéz a tinédzserekre hatni, mert a fiatalok hoznak magukkal egy mély, zsigerből jövő viselkedéscsomagot, ezért ha van egy-két diák, aki az évek folyamán okult a felvilágosításaikból, az nagy dolog.
A tinik többsége úgy gondolja, mindent tud a szexualitásról
Egy mai kamasz azt mondja, hogy mindent tud a szexről, gondolom azért, mert látott már filmeket. De ha megkérdeztem tőlük, hogy mitől jó a szeretkezés, akkor fogalmuk sincs róla. A megkérdezett diákok fele bevallotta, hogy szívesen hallana a témáról többet az iskolában. Vannak nyíltabb gyerekek, akik mesélnek, kérdeznek, és van az osztály fele, amelyik ilyenkor pirul, izzad, csendben pislog. Saját személyes tapasztalataikról nem beszélgetünk, ez egy olyan ingoványos talaj, amit nem szívesen vállalok be én sem, mert nem vagyok erre kiképezve. Hogyha van olyan diák, akinek a szexualitása nem megszokott, Erdőszentgyörgyön nagyon kiközösítenék, ezért biztosan elfojtaná" – mondta el Szatmári Borbála.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!