A fényképészek halk, de annál erősebb pillanatokat örökítettek meg Nagyvárad és Debrecen szerte
Fotó: Nagy Lilla
Egy város sokféle arcot mutat, attól függően, ki nézi. A Prisma Fotóklub tagjai most újra az utcára mentek, hogy kamerájukon keresztül ne csupán a nagyvárosi látványt, hanem annak lélegzetét és rezdüléseit is megörökítsék. Ez a Visszatekintő.
2025. július 17., 12:382025. július 17., 12:38
2025. július 17., 12:392025. július 17., 12:39
Van valami megmagyarázhatatlan varázsa annak, amikor az emberi tekintet nemcsak néz, hanem lát is. És ha ez a látás egy fényképen keresztül történik, akkor az egyszerre válhat dokumentummá, emlékké és költészetté. Ezt a különös, érzékeny egyensúlyt teremti meg a csíkszeredai Prisma Fotóklub legújabb kiállítása, a Visszatekintő, amelyet július 16-án nyitottak meg a Csíki Mozi galériájában.
A Visszatekintő című tárlat tizenkét fotós munkáját mutatja be – mindannyian a klub idei nagyváradi és debreceni fotótáborában készítették el felvételeiket. A képeken a városok lüktetése, az utcák rejtett geometriája, az ablakok tükröződése, az idegenek mozdulatai, a csendes épületrészletek és a villanásszerű emberi találkozások bontakoznak ki. Vagyis az élet egy-egy elkapott pillanatai, amelyek már tovaszálltak, mégis itt maradtak, mert megőrizték a képek a szemvillanásnyi igazságot a világról.
A Visszatekintő egyfajta tükör, amiben láthatjuk mind a bánatot, mind az örömöt
Fotó: Nagy Lilla
A Prisma Fotóklub 1986 óta működik, baráti társaságból formálódott közösséggé, ma már huszonhat tagot számlál, és évről évre új arcokkal, új látásmódokkal gazdagodik. A kiállításon részt vevő fotósok – Bálint Attila, Borviz Attila, Labancz István, László Csaba, Lukács Mária, Pataki Hajnal, Pál Gábor Dénes, Péter Izabella, Szentes László, Szökő Sándor, Tarczali Éva és Török Dávid – mind saját hangjukat keresik és találják meg a fotográfia nyelvén. A klub működése során ugyan változott a tematikai fókusz – a dokumentarista és természetfotózás mellett ma már helyet kap a portré, az akt, a táncfotózás és egyre inkább az utcai fotózás is. A lényeg azonban változatlan: a fotózás szenvedélye, amely összetartja ezt a közösséget.
Részletek, vonalak, tükröződések – az utcai fotózás rejtett poézise
Fotó: Nagy Lilla
Labancz István, a klub elnöke a megnyitón elmondta:
A váltás valóban érezhető: a képek atmoszférája eleven, elevenebb, mint egy emlék. Inkább egy érzés. Egy szag, egy nyári délután melege, egy villamos nyikorgása, vagy egy idegen pillantása egy téren.
Gesztusok, arcok, történetek: ezeregy történet
Fotó: Nagy Lilla
A kiállítás kurátora, Péter Izabella szerint „a street fotózás dokumentarista és művészi is egyszerre. Egyszeri és megismételhetetlen. A fotós nem ítélkezik, nem magyaráz, csak megmutat, de közben érezni tanít.” Az utcai fotós nem csak exponál, hanem figyel. Lát. És ez a figyelem átsugárzik a képekről.
Nagyvárad és Debrecen tehát nemcsak témát adtak, hanem inspirációt is. Olyan tereket, ahol a fotós nem kívülálló, hanem részese az eseményeknek, ahol a kamera nem leskelődik, hanem tanúsít. A képek nyelvén pedig egy csendes, mégis erőteljes üzenet szól: az élet legszebb pillanatai nem feltétlenül a nagy eseményekhez kötődnek, hanem azokhoz a mozdulatokhoz, amelyeket mások talán észre sem vesznek.
A nagyvárosi színek, a helyiek siető mozdulatai, az ottfelejtett tárgyak mind üzennek nekünk
Fotó: Nagy Lilla
A kiállítás július 31-ig tekinthető meg, a belépés ingyenes. A kiállítás egyfajta tanulásra hív: észrevenni a körülöttünk lévő világot, meglátni a rendkívülit a mindennapiban.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!