
Igyekeztek minél többet megmutatni a kor gazdag fotóanyagából
Fotó: Veres Nándor
Korabeli ruhákba bújhatunk, egy hagyományos cipőkészítést tekinthetünk meg, történeteket hallgathatunk meg az egykori csíki fürdőéletről, megtudhatjuk, hogyan működtek és hány mészárszéke, üzlete, vendéglátóhelye, kávéháza volt a városnak, hogyan nézett ki egy patika, és hogyan örökíttették meg magukat a csíkiak a fotográfusokkal: a 19. század végi, 20. század eleji Csíkszereda hétköznapjait ismerheti meg az, aki a Csíki Székely Múzeum Útkereszteződésben című várostörténeti kiállításának hatodik termét látogatja meg.
2019. szeptember 24., 17:122019. szeptember 24., 17:12
2019. szeptember 24., 18:462019. szeptember 24., 18:46
Míg az ötödik teremben a nagy átalakulásokat, a városképi változásokat, építkezéseket és átszervezéseket foglalták össze, a hatodik teremben ugyanennek az időszaknak, az úgynevezett boldog békeidőknek a hétköznapibb oldalát mutatják be a kiállítás rendezői. A 19. század végén és a 20. század elején Csíkszeredában több közkedvelt vendéglő és kávéház működött, sorra nyitották meg kapuikat a különböző kereskedések, mészárszékek, fényképészeti műtermek, fürdők, a kikapcsolódás és a társadalmi élet helyszínei.
Megemlítjük, hogy ebben az időszakban kezdte meg a működését az első világi nyomda a városban, és elkezdtek megjelenni az első újságok. Például a Csíki Lapok a korszak leghosszabb életű hetilapja volt – 1888–1944 között jelent meg. A nyomdának a működését vagy az újság megjelenését külön nem emeltük ki, viszont nyilvánvaló, hogy az, ami ki van állítva, az, amit tudunk, jórészt annak is köszönhető, hogy ezek léteztek” – magyarázta Ladó Ágota, a múzeum munkatársa.
Fotó: Veres Nándor
Korabeli ruhákba bújva fotózkodhatunk itt
Fotó: Veres Nándor
A korszak arcait Csíkszeredában kezdetben vándorfényképészek örökítették meg, az állandó fényképészeti műhelyek viszonylag későn, csak a huszadik század elején nyíltak a városban. Fényképek készítésére csak a jeles családi események, családi ünnepek nyújtottak alkalmat, az elhelyezett „családi” albumokban elsősorban portrékat és ünnepi, nagy családi kompozíciókat lehet látni. A falon ezekből emeltek ki néhányat. Mivel a fényképészek a szerény jövedelmüket képeslapok készítésével és árusításával igyekeztek kiegészíteni, ebből az időszakból viszonylag sok képes levelezőlap maradt fenn, amelyek sok szempontból mutatják az akkori város képét.
Egyrészt a falfelületen láthatóak fényképhátlapok, vannak hagyományos keretek és digitális képnézegetők is, és albumot is lehet forgatni. Van egy ruhakészletünk korabeli ihletésű ruhákból, amelyekbe bele lehet bújni, és a stúdióháttér-imitáció előtt fotózkodni.”
Tárló mögötti cipészműhely
Fotó: Veres Nándor
A terem egy másik részében a cipészetet mutatják be, Csíkszeredának ugyanis a legnagyobb múltra visszatekintő szakmai társulata a csizmadiák és a vargák céhe volt, amely a 17. század közepén kapott kiváltságlevelet II. Rákóczi Györgytől. 1893-ban pedig 38 csizmadia, 23 tímár és 17 cipész szerepelt az ipartestület nyilvántartásában. A falon egyrészt ennek a céhes tevékenységnek a rövid összefoglalását, a szakma gyakorlásának a történetét lehet elolvasni, másrészt látunk kész korabeli cipőket és eszközöket a tárlóban, egy kisfilm pedig egy hagyományos cipőkészítő eljárást mutat be.
Csíkszeredának a legnagyobb múltra visszatekintő szakmai társulata a csizmadiák és a vargák céhe volt
Fotó: Péter Beáta
Szemben a cipészekkel a mészárosok és a sörkészítők „kaptak helyet”. Itt lehet megtekinteni a Cseh István-féle mészárszéknek és hentesáru üzletnek, illetve az ehhez tartozó nagy gazdaságnak a helyszínrajzát. Cseh István egykori háza most is áll, a Petőfi utca alsó végében található, jelenleg méteráru üzlet működik a földszinten. A ház mögött terült el egykor a „birtok” számos gazdasági épülettel, vágóhíddal. A helyszínrajzot a mészáros unokája, Takács István bocsájtotta a múzeum munkatársainak a rendelkezésére.
A Cseh-birtok helyszínrajza. Ha megnyomunk egy gombot, megjelenik az adott helyszínről egy fotó
Fotó: Péter Beáta
„Maga a helyszínrajz, amiből dolgoztunk, a kommunizmus idejében készült. Pista bácsi azért hozta be, hogy mutassa meg, mekkora volt a birtok. Látható, hogy az egész terület hátranyúlt a mostani tömbházakig. Úgy döntöttünk, hogy felhasználjuk a kiállításon, és az egyes helyszínekhez fényképeket rendeltünk, hogy így mutassuk be, mi zajlott ezen a területen” – magyarázta Ladó Ágota.
Térképeken követhetjük, hogy hol milyen kereskedés volt a korabeli Csíkszeredában
Fotó: Péter Beáta
Egy másik falfelületen a sörkészítéssel kapcsolatos információk kaptak helyet. Csíkszeredában az első fontosabb ipari létesítmény a sörgyár volt, de a csíki sörkészítés ennél nagyobb múltra tekint vissza. „A sörkészítésről és a sör fogyasztásáról 16–17. századi adataink is vannak, a 18. századból pedig már név szerint is ismerjük a csíkszeredai sörfőzőket. A csíksomlyói ferences kolostorban is főztek sört, a városnak a múltjához hozzátartozik, és több helyen is zajlott sörfőzés. Sokak számára a legismertebb sörfőző Gál Ferencz, gyárának gabonacsíráztató tornya ma is látható.”
Sörösüvegek Gál Ferencz sörfőzdéjéből
Fotó: Veres Nándor
Külön érdekesség, hogy a fényképészet, cipészet, mészárosság és sörkészítés bemutatásának helyein térképeket is elhelyeztek, amelyeken fel vannak tüntetve azok a helyszínek, ahol az adott mesterséget gyakorolták. Látható, hogy 1918 előtt 11 jelentősebb húsvágóhely és mészárszék működött a város területén. Egy másik térképen a vegyeskereskedéseket és vendéglátóhelyeket mutatják meg – 31, illetve 29 ilyen van feltüntetve. Ez nagyrészt Daczó Katalin munkáját dicséri, aki cím szerint összegyűjtötte és rávetítette a térképekre ezeket.
A hatodik teremben Ladó Ágota kalauzolt végig
Fotó: Péter Beáta
„A csíki időjárás ellenére a fürdőzés szokása, az ez iránt való lelkesedés nem maradt el. Két lényeges fürdőt említhetünk ebből a korszakból: az egyik a Helwig-féle fürdő, a későbbi szeredai strand, a másik pedig a zsögödi. Ehhez a témához számtalan történetünk van, a kiállítás ezen termében ezek közül lehet meghallgatni néhányat, például Hirsch Hugóné visszaemlékezéseit a fürdőkkel kapcsolatban.”
Darabok a csíktaplocai Lázár-család étkészletéből
Fotó: Veres Nándor
Nem csak a polgári életformába, hanem a nemesi életbe is betekintést nyújt a terem egyik tárlója, a csíktaplocai Lázár-család étkészletéből állítottak ki néhány darabot.
Mivel a tárlat kijárata is innen nyílik, kilépés előtt a látogató végignézheti az impresszumot, hogy kik dolgoztak a kiállítás létrejöttén és kik adományoztak tárgyakat.
A hatodik terem egy hangsúlyos részében egy gyógyszertárat is berendeztek, erre külön kitérünk sorozatunk következő részében.
Hogyan jött létre a várostörténeti kiállítás?
Mit mesélnek a kerámia- és üvegleletek?
Csíksomlyó mint közigazgatási, kulturális és oktatási központ
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!