
Bors Béla alpolgármester és Albert Sándor főépítész a tárlatnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Helikopterleszálló Hargitafürdőn, újragondolt vasúti felüljáró, olimpiai falu az erdőszélen – a jövő Csíkszeredáját „mutatják be” bukaresti építészhallgatók. Diplomamunkáik szeptember 14-ig láthatók a Csíki Mozi emeletén.
2025. szeptember 05., 13:292025. szeptember 05., 13:29
Mi történik, ha harminchárom fiatal építész szabadon engedheti a fantáziáját, és papírra vetheti, milyen városban élne szívesen? Csíkszereda most választ kapott erre: a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Településrendezési Egyetem hallgatói diplomamunkáikban a helyi tereket gondolták újra – a helikopterleszállótól az olimpiai faluig. A kiállítás csütörtök este nyílt meg a Csíki Mozi emeletén, és szeptember 14-ig várja a látogatókat.
A látogatók közelről is tanulmányozhatták a fiatal építészek munkáit a megnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Az ünnepélyes megnyitón D. Balázs Ildikó újságíró, a Városháza képviseletében szólalt fel. Hangsúlyozta, a tárlat nemcsak rajzok és makettek bemutatója, hanem találkozási pont is, ahol a fiatal alkotók elképzelései a város jövőjével kapcsolódnak össze.
A tervek egyszerre látványosak és gondolatébresztőek: így képzelik a jövő Csíkszeredáját a fiatalok
Fotó: Nagy Lilla
A közönség ezt követően Bors Béla alpolgármestert hallhatta, aki rendkívülinek nevezte az alkalmat.
– fogalmazott. A teremben körbenézve a rajzok és makettek is azt sugallták, hogy valóban új távlatok nyílhatnak.
A fiatal építészek elképzelései vitára és párbeszédre hívják a közönséget
Fotó: Nagy Lilla
A szakmai részletekre Albert Sándor főépítész tért ki. Mint mondta, a hallgatók nem a semmiből dolgoztak, hiszen naprakész városrendezési és topográfiai adatokra támaszkodva készítették terveiket, így
„Meglepően kiforrott munkák születtek, amelyek bizonyítják, hogy ezek a fiatalok készen állnak a szakmájukra” – jegyezte meg.
A kiállítás egyszerre szól a szakmának és a városlakóknak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállított anyag sokszínűsége is figyelemre méltó. Vannak nagyszabású elképzelések – Hargitafürdő olimpiai faluvá alakítása, vagy az Olt-partjának teljes újragondolása –, és vannak hétköznapibb, de annál praktikusabb javaslatok, mint a vasútállomás környékének rendezése, vagy új közösségi terek kialakítása. A fenntarthatóság, a közlekedési kapcsolatok javítása és az élhető városi környezet megteremtése mind központi szempontként jelent meg.
A bukaresti Ion Mincu Egyetem hallgatóinak munkái új szemszögből közelítik meg Csíkszeredát
Fotó: Nagy Lilla
A látogatók számára a tárlat befogadható és közérthető. A rajzok nemcsak a szakembereknek szólnak, hanem a laikus közönségnek is betekintést nyújtanak abba, hogyan képzelik el a jövő városát a fiatal tervezők. A tervek sok esetben vitára, beszélgetésre hívnak: mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami inkább gondolatkísérlet marad.
Rajzok a Csíki Mozi emeletén – a bukaresti hallgatók jövőképei Csíkszeredáról
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat erőssége éppen ebben rejlik: egyszerre kínál látványt és elgondolkodtató kérdéseket. Aki végigsétál a paravánok előtt, nemcsak a város új arcát láthatja, hanem saját elképzeléseit is összevetheti a fiatal építészhallgatók ötleteivel. Egy kiállítás, amely ugyan nem ígér kész megoldásokat, de lehetőséget nyújt arra, hogy más szemszögből gondolkodjunk Csíkszereda jövőjéről.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
szóljon hozzá!