
Bors Béla alpolgármester és Albert Sándor főépítész a tárlatnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Helikopterleszálló Hargitafürdőn, újragondolt vasúti felüljáró, olimpiai falu az erdőszélen – a jövő Csíkszeredáját „mutatják be” bukaresti építészhallgatók. Diplomamunkáik szeptember 14-ig láthatók a Csíki Mozi emeletén.
2025. szeptember 05., 13:292025. szeptember 05., 13:29
Mi történik, ha harminchárom fiatal építész szabadon engedheti a fantáziáját, és papírra vetheti, milyen városban élne szívesen? Csíkszereda most választ kapott erre: a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Településrendezési Egyetem hallgatói diplomamunkáikban a helyi tereket gondolták újra – a helikopterleszállótól az olimpiai faluig. A kiállítás csütörtök este nyílt meg a Csíki Mozi emeletén, és szeptember 14-ig várja a látogatókat.
A látogatók közelről is tanulmányozhatták a fiatal építészek munkáit a megnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Az ünnepélyes megnyitón D. Balázs Ildikó újságíró, a Városháza képviseletében szólalt fel. Hangsúlyozta, a tárlat nemcsak rajzok és makettek bemutatója, hanem találkozási pont is, ahol a fiatal alkotók elképzelései a város jövőjével kapcsolódnak össze.
A tervek egyszerre látványosak és gondolatébresztőek: így képzelik a jövő Csíkszeredáját a fiatalok
Fotó: Nagy Lilla
A közönség ezt követően Bors Béla alpolgármestert hallhatta, aki rendkívülinek nevezte az alkalmat.
– fogalmazott. A teremben körbenézve a rajzok és makettek is azt sugallták, hogy valóban új távlatok nyílhatnak.
A fiatal építészek elképzelései vitára és párbeszédre hívják a közönséget
Fotó: Nagy Lilla
A szakmai részletekre Albert Sándor főépítész tért ki. Mint mondta, a hallgatók nem a semmiből dolgoztak, hiszen naprakész városrendezési és topográfiai adatokra támaszkodva készítették terveiket, így
„Meglepően kiforrott munkák születtek, amelyek bizonyítják, hogy ezek a fiatalok készen állnak a szakmájukra” – jegyezte meg.
A kiállítás egyszerre szól a szakmának és a városlakóknak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállított anyag sokszínűsége is figyelemre méltó. Vannak nagyszabású elképzelések – Hargitafürdő olimpiai faluvá alakítása, vagy az Olt-partjának teljes újragondolása –, és vannak hétköznapibb, de annál praktikusabb javaslatok, mint a vasútállomás környékének rendezése, vagy új közösségi terek kialakítása. A fenntarthatóság, a közlekedési kapcsolatok javítása és az élhető városi környezet megteremtése mind központi szempontként jelent meg.
A bukaresti Ion Mincu Egyetem hallgatóinak munkái új szemszögből közelítik meg Csíkszeredát
Fotó: Nagy Lilla
A látogatók számára a tárlat befogadható és közérthető. A rajzok nemcsak a szakembereknek szólnak, hanem a laikus közönségnek is betekintést nyújtanak abba, hogyan képzelik el a jövő városát a fiatal tervezők. A tervek sok esetben vitára, beszélgetésre hívnak: mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami inkább gondolatkísérlet marad.
Rajzok a Csíki Mozi emeletén – a bukaresti hallgatók jövőképei Csíkszeredáról
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat erőssége éppen ebben rejlik: egyszerre kínál látványt és elgondolkodtató kérdéseket. Aki végigsétál a paravánok előtt, nemcsak a város új arcát láthatja, hanem saját elképzeléseit is összevetheti a fiatal építészhallgatók ötleteivel. Egy kiállítás, amely ugyan nem ígér kész megoldásokat, de lehetőséget nyújt arra, hogy más szemszögből gondolkodjunk Csíkszereda jövőjéről.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!