
Bors Béla alpolgármester és Albert Sándor főépítész a tárlatnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Helikopterleszálló Hargitafürdőn, újragondolt vasúti felüljáró, olimpiai falu az erdőszélen – a jövő Csíkszeredáját „mutatják be” bukaresti építészhallgatók. Diplomamunkáik szeptember 14-ig láthatók a Csíki Mozi emeletén.
2025. szeptember 05., 13:292025. szeptember 05., 13:29
Mi történik, ha harminchárom fiatal építész szabadon engedheti a fantáziáját, és papírra vetheti, milyen városban élne szívesen? Csíkszereda most választ kapott erre: a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Településrendezési Egyetem hallgatói diplomamunkáikban a helyi tereket gondolták újra – a helikopterleszállótól az olimpiai faluig. A kiállítás csütörtök este nyílt meg a Csíki Mozi emeletén, és szeptember 14-ig várja a látogatókat.
A látogatók közelről is tanulmányozhatták a fiatal építészek munkáit a megnyitón
Fotó: Nagy Lilla
Az ünnepélyes megnyitón D. Balázs Ildikó újságíró, a Városháza képviseletében szólalt fel. Hangsúlyozta, a tárlat nemcsak rajzok és makettek bemutatója, hanem találkozási pont is, ahol a fiatal alkotók elképzelései a város jövőjével kapcsolódnak össze.
A tervek egyszerre látványosak és gondolatébresztőek: így képzelik a jövő Csíkszeredáját a fiatalok
Fotó: Nagy Lilla
A közönség ezt követően Bors Béla alpolgármestert hallhatta, aki rendkívülinek nevezte az alkalmat.
– fogalmazott. A teremben körbenézve a rajzok és makettek is azt sugallták, hogy valóban új távlatok nyílhatnak.
A fiatal építészek elképzelései vitára és párbeszédre hívják a közönséget
Fotó: Nagy Lilla
A szakmai részletekre Albert Sándor főépítész tért ki. Mint mondta, a hallgatók nem a semmiből dolgoztak, hiszen naprakész városrendezési és topográfiai adatokra támaszkodva készítették terveiket, így
„Meglepően kiforrott munkák születtek, amelyek bizonyítják, hogy ezek a fiatalok készen állnak a szakmájukra” – jegyezte meg.
A kiállítás egyszerre szól a szakmának és a városlakóknak
Fotó: Nagy Lilla
A kiállított anyag sokszínűsége is figyelemre méltó. Vannak nagyszabású elképzelések – Hargitafürdő olimpiai faluvá alakítása, vagy az Olt-partjának teljes újragondolása –, és vannak hétköznapibb, de annál praktikusabb javaslatok, mint a vasútállomás környékének rendezése, vagy új közösségi terek kialakítása. A fenntarthatóság, a közlekedési kapcsolatok javítása és az élhető városi környezet megteremtése mind központi szempontként jelent meg.
A bukaresti Ion Mincu Egyetem hallgatóinak munkái új szemszögből közelítik meg Csíkszeredát
Fotó: Nagy Lilla
A látogatók számára a tárlat befogadható és közérthető. A rajzok nemcsak a szakembereknek szólnak, hanem a laikus közönségnek is betekintést nyújtanak abba, hogyan képzelik el a jövő városát a fiatal tervezők. A tervek sok esetben vitára, beszélgetésre hívnak: mi az, ami megvalósítható, és mi az, ami inkább gondolatkísérlet marad.
Rajzok a Csíki Mozi emeletén – a bukaresti hallgatók jövőképei Csíkszeredáról
Fotó: Nagy Lilla
A tárlat erőssége éppen ebben rejlik: egyszerre kínál látványt és elgondolkodtató kérdéseket. Aki végigsétál a paravánok előtt, nemcsak a város új arcát láthatja, hanem saját elképzeléseit is összevetheti a fiatal építészhallgatók ötleteivel. Egy kiállítás, amely ugyan nem ígér kész megoldásokat, de lehetőséget nyújt arra, hogy más szemszögből gondolkodjunk Csíkszereda jövőjéről.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!