
Szebeni Zsuzsa és Charles Yockey
Fotó: Forrás: Mathias Corvinus Collegium - Erdély
Charles Yockey egy évre Magyarországra költözött, hogy megértse, mi az a nemzeti konzervativizmus. Közben beleszeretett az erdélyi tájakba, megdöbbent a magyar nyelv szépségén, és egyre inkább úgy érzi: a kultúra nélkül nem érthetjük a gazdaságot.
2025. június 04., 14:322025. június 04., 14:32
Mit lát meg Magyarországból egy fiatal amerikai, aki nemcsak utazóként, hanem elemzői érzékenységgel és történelmi érdeklődéssel érkezik ide? A Transylvania Lectures című előadássorozat keretében Charles Yockey, a Manhattan Institute szakpolitikai elemzője, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatója Csíkszeredában osztotta meg tapasztalatait és gondolatait a magyar kultúráról, európai élményeiről és a transzatlanti párbeszéd fontosságáról. A beszélgetőtárs Szebeni Zsuzsa kulturális diplomata volt, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ vezetője, aki maga is évtizedek óta a határon túli magyar kultúra hiteles közvetítője. A rendezvény a Liszt Intézet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös szervezésében valósult meg.
Charles Yockey Illinois állam fővárosából, Springfieldből érkezett Budapestre. A fiatal közgazdász eredetileg a pénzügyi szektorban képzelte el a jövőjét – gyakorlaton is volt befektetési banknál –, de hamar rájött, hogy nem az Excel-táblázatokban, hanem az elméletek mögötti társadalmi rendszerekben szeretne elmélyedni. A közgazdaságtan és a jog találkozása izgatja – ahogy ő fogalmaz:
Cambridge-i tanulmányai után a Manhattan Institute kutatójaként kezdett dolgozni, de amikor szembejött vele a Hungary Foundation ösztöndíja, megragadta az alkalmat. Nemcsak azért, mert Budapesten még sosem járt, hanem mert érdekelte, miért beszél a világ ennyit Magyarországról – pláne a konzervativizmus kontextusában.
Charles nem tagadja, hogy érdeklődéssel figyeli a magyar politikát. Arra volt kíváncsi, hogyan néz ki egy olyan ország, ahol egy jobboldali kormány nem védekezik, hanem formálja a közbeszédet. Meglepte, milyen erősen strukturált a politikai tér, és hogy mennyire mást értenek konzervativizmus alatt, mint az Egyesült Államokban. „Az amerikai konzervatív hagyomány a szabadságot állítja középpontba – ez a felvilágosodás öröksége. Magyarországon viszont a közösség, a keresztény örökség és a történelmi sérelmek sokkal erősebben jelen vannak. Ez másfajta jobboldal.”
Fotó: Forrás: Mathias Corvinus Collegium - Erdély
Egyik legemlékezetesebb élménye egy erdélyi utazás volt. Találkozott székelyekkel, járt falvakban, ahol magyarul beszélnek, de románul élnek. A kulturális azonosság és a politikai másság közötti feszültség mély benyomást tett rá.
A magyarországi magyarság viszont időnként úgy tesz, mintha többségi helyzetben lenne, miközben erősen védi magát. Ez két külön identitás.”
Charles úgy érezte:
„A magyar humor nem kedves, de őszinte” – Yockey szerint a magyar egy kívülálló a nyelv és a melankólia határán helyezkedik el. A magyar nyelv mindig is különösen érdekelte. Egy év alatt igyekezett minél többet megérteni – ha nem is beszéli, de figyel. Azt mondja, még a nyelv dallamában is érződik valami szomorúság. És a humor sem kivétel. „A magyar humor sötét. A káromkodás nem szimpla düh, hanem műfaj. Olyan, mint egy népi eposz. Nálunk, Amerikában, minden »nice« – ti viszont nevettek a fájdalmon. Ez szokatlan volt, de lenyűgöző.” Úgy érzi, ez a fajta humor mély történelmi tapasztalatokból táplálkozik. Abból, hogy Magyarország kis ország, de túl sokszor került nagyhatalmak keresztüzébe. „Ha a történelem újra és újra rád omlik, megtanulsz nevetni a romokon” – fogalmazott.
Az előadás egyik központi témája volt, hogy a geopolitika nemcsak a nagypolitikában, hanem az emberek életérzésében is jelen van. Charles szerint nem lehet megérteni a magyar külpolitikát, ha nem ismerjük a történelmi félelmeket – a Trianon utáni feldaraboltságot, a német és orosz megszállásokat, vagy épp az EU-hoz való viszony ambivalenciáját. „Magyarország a maga módján realistább, mint sok nyugati ország. Ti tudjátok, hogy mindig van árnyék. Ez nem cinizmus – ez tapasztalat.”
Fotó: Forrás: Mathias Corvinus Collegium - Erdély
Gazdaság és kultúra – elválaszthatatlan
Habár közgazdászként érkezett, Charles Yockey hamar felismerte: a gazdaság nem magyarázható meg kultúra nélkül. Az Egyesült Államok és Kína gazdasági viszonyát például szerinte nem lehet pusztán számokkal leírni – mert teljesen más, ahogy az adósságról, a hitelezésről vagy épp a munkához való viszonyról gondolkodnak. „A zsidó-keresztény hagyomány szerint az adósság rossz – de Kínában konfuciánus nézőpontból ez egy bizalmi aktus. Ha ezt nem érted, nem érted a gazdaságpolitikájukat sem.”
Charles augusztusban Kínába költözik, a Tsinghua Egyetem vendégkutatójaként. Bár több ezer amerikai diák tanult még a 2010-es években Kínában, ma már kevesebb mint ezer. A politikai feszültségek, a korlátozások és a bizalomvesztés súlyosan érintették a tudományos és kulturális kapcsolatokat is. „Kína fontos – de egyre kevésbé értjük egymást. Ez veszélyes. Én szeretnék legalább egy kis hidat építeni.”
Mi marad Magyarországból?
Amikor megkérdezték, mit visz magával ebből az országból, sokáig gondolkodott. Aztán azt mondta: az ellentmondásosságot. Azt, hogy itt egyszerre van jelen keserűség és szenvedély, önvédelem és kíváncsiság. És persze a nyelv hangját – amely szerinte sötét ugyan, de gyönyörű. Mint egy régi hegedű, amit nem mindenki ért, de aki igen, annak örökre beférkőzik a fülébe.
Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.
Egy tál zabkása, joghurt, gyümölcs, vajas kenyér kakaóval, netán tojás baconnel? Te szoktál reggelizni? És ha igen, mit? Mutasd meg a reggelidet, és nyerj!
Új fejezetet nyit a NÉKED: megjelent a Sodor a szél, a zenekar első nagylemeze. A címadó dal videóklipje már látható, ami előrevetíti azt az irányt, amerre az erdélyi zenekar a következő időszakban halad.
A téli, vastag hótakarónak sokféle szerepe van a természetben. Közismert a szigetelő hatása, de számos más, kevésbé ismert tulajdonsága is van. A havas táj gyakran mozdulatlannak tűnik, azonban csendes, de kemény küzdelem zajlik a túlélésért.
A spór nemcsak meleget adott, hanem valami mást is. A mindennapok folytonosságát jelezte. Azt, hogy ma is lesz étel, ma is melegszünk. Ma is élünk.
Noha a tatár beefsteak számos helyen szerepel az étlapon, sokan mégsem merik kérni, ugyanis ódzkodnak a nyers hústól. Viszont jól elkészítve semmilyen gondot nem okozhat, ráadásul annyira különleges, hogy egyszer mindenkinek megéri kipróbálnia.
Mit tehetnek azok a szülők, akik napi szinten azzal szembesülnek, hogy nem ismerik a gyermekük online világát? És mit tehetnekEgy új, rövidfilmes sorozat erre keres gyakorlati, ítélkezésmentes válaszokat.
Egy jó könyv mellé néha nem kell több, mint egy jól megválasztott ital. Ezúttal a gyömbér és a citrom kerül a csészébe.
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
szóljon hozzá!