Hirdetés
Hirdetés

The Zone of Interest: idilli élet a haláltábor árnyékában

•  Fotó: A24

Fotó: A24

Már ebbe a szóösszetételbe is borzalom belegondolni: idilli élet a haláltábor árnyékában. Márpedig Jonathan Glazer öt Oscarra jelölt filmje pont ezt mutatja be. Rudolf Höss náci tiszt és családja hermeneutikusan elzárva él az auschwitzi koncentrációs tábor mellett, a lehető legideálisabb, legbékésebb körülmények között, miközben a történelem ismeretének fényében a néző folyamatosan azon borzong, hogy épp mi zajlik az udvart körülvevő falakon túl, a koncentrációs táborban. Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest) Kritika.

Tamás Attila

2024. február 28., 09:492024. február 28., 09:49

2024. február 28., 21:412024. február 28., 21:41

A stúdiólogók és a készítők nevének felvillantása után percekig csak a sötét vásznat látjuk, miközben pokoli hangok szólnak a háttérben, és amikor már nagyon kényelmetlenné válna az egész, akkor hirtelen egy tóparti pikniken „találjuk magunkat”, ahol gyönyörű napsütésben egy család apraja-nagyja élvezi a fák hűse és a vízpart nyújtotta felüdülést. Ám

ez a család az őket kiszolgáló személyzettel, fekete autókba ülve térnek haza a villának is beillő hatalmas házukba, ami történetesen épp az auschwitzi koncentrációs tábor közvetlen szomszédságában áll.

Hirdetés

Borzasztóan abszurd és felfoghatatlan ez az alaphelyzet: egy tehetős család éli mindennapjait a praktikusan berendezett, központi fűtésrendszerrel ellátott házukban, miközben az udvart körülvevő dróthálós betonkerítésen túl emberek százezreit kínozzák, gyilkolják és semmisítik meg. Míg Hösséknél mondhatni minden teljesen idilli, sőt

még a házikedvenc is bejáratos a ház szinte minden szegletébe, addig az épület közvetlen közelében épp a történelem legnagyobb és legborzasztóbb népirtása zajlik.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

A szereplők többsége bár tudatában van ennek, látszólag nem érdekli különösebben őket, hiszen számukra ez a világ legtermészetesebb dolga, mintha egy tyúkfarm, vagy egy húsfeldolgozó mellett élnének. Az asszonyok kedélyesen kávéznak és pletykálnak a konyhában, a cselédek végzik a mindennapi tennivalókat, a gyerekek kint vagy bent játszanak, közben pedig zajlanak az életük fontos mozzanatai:

születésnap, látogatások, vagy éppen önfeledt sütkérezés a napon a növényekkel gazdagon beültetett kertben, ahol még medence is van.

Ez Christian Friedel által alakított Rudolf Höss és felesége, az Egy zuhanás anatómiájában is főszerepet játszó Sandra Hüller által megformált Hedwig felfoghatatlan abszurdumra épülő élete.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

A lágerparancsnok akár egy modern cégvezető, szenvtelenül nézi a krematórium tervrajzait, amit beosztottai mutatnak neki a minőségi bútorokkal berendezett nappalijában, és kérdez rá a létesítmény hatékonyságára, ahol gyakorlatilag emberek százezreinek holttesteit tervezik elégetni. Eközben Hedwig a lágerbe érkezett nőkről leszedett jó minőségű ruhákból válogattat a cselédeivel, megtartva magának a minőségi bundát, sőt még a zsebében talált rúzst is a szájára keni, amikor épp senki nem látja őt. Igen,

egyértelműen ők a gonoszság megtestesítői, akik számára mindaz, ami körülöttük végbemegy, a világ legtermészetesebb dolgának számít.

A náci tisztnek az a legfontosabb, hogy feletteseinek megfeleljen, és a „tervet” végrehajtsa, míg feleségének az, hogy minden kifogástalan legyen a háztól a tágas udvarig és a zöld lugasig, ahol gyakorlatilag sikerült megteremtenie a földi paradicsom körülményeit, annyi „szépséghibával”, hogy

a szőlőindák még nem nőtték be a lágertől elválasztó betonkerítés falát.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Jonathan Glazer rendező, az öt Oscarra jelölt filmjében tulajdonképpen nem csinál mást, mint Martin Amis regényét (The Zone of Interest) és a benne levő karaktereket alapul véve,

sokkoló képekkel, cselekménnyel és hanghatásokkal tárja elénk a láger mellett lakó parancsnok családjának abszurd élethelyzeteit a halálgyár árnyékában.

A film semmit nem mutat a kerítésen túli lágerek borzalmaiból, azok mégis végig ott vannak velünk, hiszen az újabb emberszállítmányokkal érkező vonatok zakatolása, a halálsikolyok, a náci katonák parancsai, illetve a háttérben füstölő kémény, a hamuval megszórt ágyások, az emberi csontot sodró folyóvíz, mind-mind sokkoló mementói annak, hogy a békés idillen kívül épp egy népirtás zajlik, aminek azért pokoli részleteitől a két szörnyeteg: Rudolf és Hedwig próbálják megvédeni a kiskorú gyerekeiket, akik azért már részben felfogják, hogy mi is zajlik körülöttük.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Ami viszont igazán horrorisztikussá teszi a film egyes részeit, azok a hátborzongató hangok, és a hőkamera segítségével felvett álomszerű jelenetek, amiben az egyik kislány almákat rejt el a földben ott, ahol a foglyok eljárnak vagy dolgoznak. Ha tehát az idilli mindennapokon hátterében felvillantott borzalom nem lenne elég, akkor még

a földöntúli hanghatások tényleg elérik, hogy kényelmetlenül feszengjünk a moziszékben.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Glazer mozifilmje bár időnként kissé vontatottnak tűnik a maga egy és háromnegyed órás játékidejével, mégis képes arra, hogy végig feszülten figyeljünk a látottakra, ugyanakkor az utolsó pillanatokig képes elborzasztani a nézőt, amit még fokoznak a jelenben játszódó, utolsó jelenetek, ahol

a náci népirtás mementójaként megtartott és kiállított ruhákat, és az auschwitzi gázkamrákat látjuk, amint épp előkészítik őket a látogatók számára.

Hössék borzalmas „örökségét” látva nem csoda, ha összegyűlnek a könnyek a szemeinkben és tehetetlen dühöt érzünk a film végén, hiszen ezekre a tettekre nincs magyarázat, nincs bocsánat.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Az Érdekvédelmi terület az emberi gonoszságot és közömbösséget mutatja be, a film pedig a megnézése után is sokáig velünk marad, ami már csak azért megérte, hogy felkerült az Amerikai Filmakadémia radarjára is, hogy ezáltal szélesebb közönséghez jut el, emlékeztetve a nácik által végrehajtott felfoghatatlan borzalmakra, és arra, hogy milyen szörnyetegek élték a hétköznapi életüket eközben. Szörnyetegek, akiknek nem jár semmiféle megváltás.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 11., szombat

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában

Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.

A béke tizenegy hangja a felújítás árnyékában
Hirdetés
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.

Császármorzsa – videó
Császármorzsa – videó
2026. április 11., szombat

Császármorzsa – videó

2026. április 11., szombat

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés

Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.

Ez már feltámadás – egy élet, egy nemzet, egy lelki számvetés
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.

Diósbejgli-bonbon – videó
Diósbejgli-bonbon – videó
2026. április 10., péntek

Diósbejgli-bonbon – videó

Hirdetés
2026. április 10., péntek

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje

Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.

A megítélés súlya – Veress Gábor Hunor kettős mércéje
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.

Tizenegy vers a békéért
Tizenegy vers a békéért
2026. április 09., csütörtök

Tizenegy vers a békéért

2026. április 09., csütörtök

A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában

A kucsmagombák értékes étkezési gombának számítanak, és sok gombász vadászik rájuk a tavaszi időszakban. Vannak közöttük értékesebb és ritkább fajok is, ezúttal a cseh és a simasüvegű kucsmagombával ismerkedhetünk meg.

A kucsmagombák világa – tavaszi kincsek nyomában
Hirdetés
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

Kilencven évvel ezelőtt, 1936. április 8-án született Gazda József Kézdivásárhelyen. Egyik fontos munkájának a címére utalva: ő, akit ma köszönthetünk, mindennek mestere, legalábbis ami írásbeli kultúránkkal, szellemi életünkkel kapcsolatos.

Mindennek mestere: Gazda József
Mindennek mestere: Gazda József
2026. április 08., szerda

Mindennek mestere: Gazda József

2026. április 07., kedd

Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek

Húsvét környékén a tojás nemcsak ünnepi szimbólum, hanem gyakorlati kihívás is: mit kezdjünk a felhalmozódó mennyiséggel? A válasz a tojás kulturális jelentésében és sokoldalú felhasználásában rejlik.

Tojásbőség idején: hagyomány, tápérték és konyhai lehetőségek
2026. április 06., hétfő

Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje

Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész Ez már feltámadás című előadóestjére és az azt követő beszélgetésre várják az érdeklődőket április 7-én Székelyudvarhelyen és április 8-án Csíkszeredában.

Ez már feltámadás – Szilágyi Enikő előadóestje
Hirdetés