Hirdetés
Hirdetés

The Zone of Interest: idilli élet a haláltábor árnyékában

•  Fotó: A24

Fotó: A24

Már ebbe a szóösszetételbe is borzalom belegondolni: idilli élet a haláltábor árnyékában. Márpedig Jonathan Glazer öt Oscarra jelölt filmje pont ezt mutatja be. Rudolf Höss náci tiszt és családja hermeneutikusan elzárva él az auschwitzi koncentrációs tábor mellett, a lehető legideálisabb, legbékésebb körülmények között, miközben a történelem ismeretének fényében a néző folyamatosan azon borzong, hogy épp mi zajlik az udvart körülvevő falakon túl, a koncentrációs táborban. Érdekvédelmi terület (The Zone of Interest) Kritika.

Tamás Attila

2024. február 28., 09:492024. február 28., 09:49

2024. február 28., 21:412024. február 28., 21:41

A stúdiólogók és a készítők nevének felvillantása után percekig csak a sötét vásznat látjuk, miközben pokoli hangok szólnak a háttérben, és amikor már nagyon kényelmetlenné válna az egész, akkor hirtelen egy tóparti pikniken „találjuk magunkat”, ahol gyönyörű napsütésben egy család apraja-nagyja élvezi a fák hűse és a vízpart nyújtotta felüdülést. Ám

ez a család az őket kiszolgáló személyzettel, fekete autókba ülve térnek haza a villának is beillő hatalmas házukba, ami történetesen épp az auschwitzi koncentrációs tábor közvetlen szomszédságában áll.

Hirdetés

Borzasztóan abszurd és felfoghatatlan ez az alaphelyzet: egy tehetős család éli mindennapjait a praktikusan berendezett, központi fűtésrendszerrel ellátott házukban, miközben az udvart körülvevő dróthálós betonkerítésen túl emberek százezreit kínozzák, gyilkolják és semmisítik meg. Míg Hösséknél mondhatni minden teljesen idilli, sőt

még a házikedvenc is bejáratos a ház szinte minden szegletébe, addig az épület közvetlen közelében épp a történelem legnagyobb és legborzasztóbb népirtása zajlik.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

A szereplők többsége bár tudatában van ennek, látszólag nem érdekli különösebben őket, hiszen számukra ez a világ legtermészetesebb dolga, mintha egy tyúkfarm, vagy egy húsfeldolgozó mellett élnének. Az asszonyok kedélyesen kávéznak és pletykálnak a konyhában, a cselédek végzik a mindennapi tennivalókat, a gyerekek kint vagy bent játszanak, közben pedig zajlanak az életük fontos mozzanatai:

születésnap, látogatások, vagy éppen önfeledt sütkérezés a napon a növényekkel gazdagon beültetett kertben, ahol még medence is van.

Ez Christian Friedel által alakított Rudolf Höss és felesége, az Egy zuhanás anatómiájában is főszerepet játszó Sandra Hüller által megformált Hedwig felfoghatatlan abszurdumra épülő élete.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

A lágerparancsnok akár egy modern cégvezető, szenvtelenül nézi a krematórium tervrajzait, amit beosztottai mutatnak neki a minőségi bútorokkal berendezett nappalijában, és kérdez rá a létesítmény hatékonyságára, ahol gyakorlatilag emberek százezreinek holttesteit tervezik elégetni. Eközben Hedwig a lágerbe érkezett nőkről leszedett jó minőségű ruhákból válogattat a cselédeivel, megtartva magának a minőségi bundát, sőt még a zsebében talált rúzst is a szájára keni, amikor épp senki nem látja őt. Igen,

egyértelműen ők a gonoszság megtestesítői, akik számára mindaz, ami körülöttük végbemegy, a világ legtermészetesebb dolgának számít.

A náci tisztnek az a legfontosabb, hogy feletteseinek megfeleljen, és a „tervet” végrehajtsa, míg feleségének az, hogy minden kifogástalan legyen a háztól a tágas udvarig és a zöld lugasig, ahol gyakorlatilag sikerült megteremtenie a földi paradicsom körülményeit, annyi „szépséghibával”, hogy

a szőlőindák még nem nőtték be a lágertől elválasztó betonkerítés falát.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Jonathan Glazer rendező, az öt Oscarra jelölt filmjében tulajdonképpen nem csinál mást, mint Martin Amis regényét (The Zone of Interest) és a benne levő karaktereket alapul véve,

sokkoló képekkel, cselekménnyel és hanghatásokkal tárja elénk a láger mellett lakó parancsnok családjának abszurd élethelyzeteit a halálgyár árnyékában.

A film semmit nem mutat a kerítésen túli lágerek borzalmaiból, azok mégis végig ott vannak velünk, hiszen az újabb emberszállítmányokkal érkező vonatok zakatolása, a halálsikolyok, a náci katonák parancsai, illetve a háttérben füstölő kémény, a hamuval megszórt ágyások, az emberi csontot sodró folyóvíz, mind-mind sokkoló mementói annak, hogy a békés idillen kívül épp egy népirtás zajlik, aminek azért pokoli részleteitől a két szörnyeteg: Rudolf és Hedwig próbálják megvédeni a kiskorú gyerekeiket, akik azért már részben felfogják, hogy mi is zajlik körülöttük.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Ami viszont igazán horrorisztikussá teszi a film egyes részeit, azok a hátborzongató hangok, és a hőkamera segítségével felvett álomszerű jelenetek, amiben az egyik kislány almákat rejt el a földben ott, ahol a foglyok eljárnak vagy dolgoznak. Ha tehát az idilli mindennapokon hátterében felvillantott borzalom nem lenne elég, akkor még

a földöntúli hanghatások tényleg elérik, hogy kényelmetlenül feszengjünk a moziszékben.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Glazer mozifilmje bár időnként kissé vontatottnak tűnik a maga egy és háromnegyed órás játékidejével, mégis képes arra, hogy végig feszülten figyeljünk a látottakra, ugyanakkor az utolsó pillanatokig képes elborzasztani a nézőt, amit még fokoznak a jelenben játszódó, utolsó jelenetek, ahol

a náci népirtás mementójaként megtartott és kiállított ruhákat, és az auschwitzi gázkamrákat látjuk, amint épp előkészítik őket a látogatók számára.

Hössék borzalmas „örökségét” látva nem csoda, ha összegyűlnek a könnyek a szemeinkben és tehetetlen dühöt érzünk a film végén, hiszen ezekre a tettekre nincs magyarázat, nincs bocsánat.

•  Fotó: A24 Galéria

Fotó: A24

Az Érdekvédelmi terület az emberi gonoszságot és közömbösséget mutatja be, a film pedig a megnézése után is sokáig velünk marad, ami már csak azért megérte, hogy felkerült az Amerikai Filmakadémia radarjára is, hogy ezáltal szélesebb közönséghez jut el, emlékeztetve a nácik által végrehajtott felfoghatatlan borzalmakra, és arra, hogy milyen szörnyetegek élték a hétköznapi életüket eközben. Szörnyetegek, akiknek nem jár semmiféle megváltás.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 11., vasárnap

Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban

A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.

Több mint tanítás: egyensúlykeresés, türelem és kitartás a pedagógusok mindennapjaiban
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!

A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.

Macskád van, babát vársz? Nem kell megszabadulni a cicától!
2026. október 10., szombat

Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel

Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.

Hiába ordít nekünk egy öreg milliárdos, hogy mi vagyunk a felelősek a Föld pusztulásáért, ha ez minket nem érdekel
2026. október 09., péntek

Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát

Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.

Bloodaxe – január végén nézhetjük a Vikingek készítőjének új sorozatát
Hirdetés
2026. október 07., szerda

Megjelent az első, teljesen mesterséges intelligenciával készült film előzetese, amit mozikban is vetítenek

Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.

Megjelent az első, teljesen mesterséges intelligenciával készült film előzetese, amit mozikban is vetítenek
2026. október 04., vasárnap

Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát

A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.

Semmi nem indokolta a felújítását, most mégis megkaptuk teljes pompájában Witcher III legjobb változatát
2026. október 04., vasárnap

Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig

Barettsapkás lányok, menekülő kulcstartó-árusok, Mona Lisa helyén egy idegen telefonja: három nap Párizsban, ahol a legnagyobb látványosság néha maga a tömeg.

Képeslap Párizsból: a barettsapkás lányoktól a megközelíthetetlen Mona Lisáig
Hirdetés
2026. október 03., szombat

Húsz év történetekkel megtöltött terekben

Múzeumok, kastélyok, történelmi terek újragondolásán dolgozik a művészetet és a korszerű technológiákat ötvöző Manierart. A húszéves gyergyócsomafalvi alkotócsapat nemcsak hagyatékot segít továbbadni. Szélesebb körben is megismertetné a kultúránkat.

Húsz év történetekkel megtöltött terekben
2026. október 01., csütörtök

Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek

A japán Murakami Haruki és a kínai Can Hszüe is szerepel az irodalmi Nobel-díjra esélyes szerzők sorában a Ladbrokes brit fogadóiroda toplistáján.

Murakami Haruki és az elhízás elleni terápiákat forradalmasító tudósok is a Nobel-esélyesek között szerepelnek
2026. szeptember 30., szerda

Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”

Rekordszámú pályamű és több mint hetven ország alkotóinak részvételével nyílt meg a 9. Székelyföldi Grafikai Biennálé. Az idei Torzulás hívószó a valóság, az identitás és a társadalmi változások kérdéseit állítja középpontba.

Az esemény, amelyet úgy minősítenek, hogy „a világ minden szegletében ismertté teszi Székelyföld nevét”
Hirdetés