
Fotó: Disney+
Minden téren jobb, pörgősebb, meglepő és érzelmes fordulatokkal telibb második évaddal rukkoltak elő az immár csúcssorozatnak számító The Mandalorian készítői. Az új fejezetet még a pandémia előtt sikerült leforgatni, így semmi nem állhatott annak útjába, hogy az elmúlt nyolc hét alatt minőségi Star Wars-történetekkel üssék el az időt a mozizástól egyébként is megfosztott rajongók a kiheverhetetlen Skywalker kora-fiaskó után. Kritika a második évadról.
2020. december 21., 19:102020. december 21., 19:10
2020. december 21., 20:152020. december 21., 20:15
A The Mandalorian (A mandalori) úgy kell a Disneynek és a nézőknek, mint egy falat kenyér. Minden benne van, amiért a Star Wars-univerzumot szeretni lehet, minőségileg egyre csak jobb lesz, nem okoz csalódást, nem övezik botrányok a megjelenését, sőt, a második évadnak a koronavírus-járvány sem tudott betenni.
Olyan, mint az eminens tanuló, akiről mindenki csak jót tud mondani, és mindenki büszke rá. A Disney pedig egész évben arra várt, hogy adásba kerülhessenek az új epizódok, hogy elégedetten dörzsölhessék a markukat:

Lézerkardok és látványos űrcsaták nélküli Csillagok háborúja is létezik, sőt, ez a világ disztópikus western gyanánt is működik – ezt bizonyítja a nyolcrészes The Mandalorian-sorozat, ami számos aspektusa miatt vált népszerűvé, nem csak a feketeöves Star Wars-rajongók körében. Kritika.
Merthogy a The Mandalorian új évadának minden egyes epizódjában történt valami olyan, ami biztosan nem hagyta hidegen a nézőket, amiről beszélni kellett,
Fotó: Disney+
Mondhatnánk, hogy az egész második évad egy pofátlan, gátlástalan fan-service, ami tényleg a nézői igények kiszolgálására készült, de ezt annyira élvezhetően csinálja, hogy egyáltalán nem lehet haragudni rá ezért. És egyezzünk meg abban, hogy az egész Star Wars-franchise is a rajongók kiszolgálásáról szól, és arról, hogy újabb és újabb lyukakat tömjenek be a már elmesélt történetek között.
Nehéz spoilermentesen írni Mando és a legismertebb nevén csak Bébi Yodaként emlegetett végtelenül cuki kis erőhasználó lény újabb kalandjairól, hiszen
Nyilvánvaló volt, hogy az új évad első részében a Timothy Olyphant által eljátszott Cobb Vanth csak a bemelegítő, de – ez már nem annyira nagy spoiler – az epizód végén feltűnt maga a legendás fejvadász, Bobba Fett, a további részekben pedig láthattuk a The Clone Wars animációs sorozatban bemutatott Bo-Katan Kryze és Ahsoka Tano (Anakin padawanja, aki később elhagyta a jedi rendet – ide kattintva olvasható egy átfogó portré róla) élőszereplős kiadásait.
Fotó: Disney+
Azt már tudni lehetett, hogy Ahsoka valamikor feltűnik a The Mandaliorianben is, hiszen virális hírként járta be tavaly ilyenkor a filmes-sorozatos szaksajtót a hír, hogy Rosario Dawsont castingolták le a szerepére (ebben az esetben is a kellően hangos rajongóbázis vágyainak eleget téve). Mellettük ugyanakkor az első évados arcok közül többek feltűnésére is számítani lehetett, a sztori egyik nagy nyertese pedig a talán legfontosabb mellékszereplő titulust kiérdemlő Gina Carano által megformált Cara Dune volt, aki tényleg lubickol a szerepében, de az első évadban felvezetett főgonoszt, a negatív karaktereket csuklóból hozó Giancarlo Esposito által életre keltett Moff Gideont sem kellett hiányolnunk.
A The Mandalorian történetmesélése ugyanakkor az új szereplők behozása mellett maradt az első évadban már bejáratott kaptafánál:
mintha egy videójátékot látnánk, ahol vannak fő- és melléküldetések, és ezeket teljesíteni kell ahhoz, hogy az általunk irányított karakter végül révbe érjen.
És bár úgy tűnik, hogy a hétről hétre érkezett epizódok mindegyike valamilyen mellékküldetés bemutatására koncentrál, végül kiderül, hogy ezek mind a fő szál gerincére csatlakoztatott kalandok és kitérők voltak, hogy
Fotó: Disney+
Mindegyik epizód izgalmas volt, és bár nem a hosszúságáról híres a The Mandalorian, sikerült annyi meglepő és látványos fordulatot beléjük szuszakolni, ami egy filmnek is becsületére vált volna. Egy szó mint száz, a bevált receptet a sorozatot készítő Jon Favreau és Dave Filoni nem tudják elrontani, és ezek után ismét joggal várhatjuk tűkön ülve, hogy mivel fognak előrukkolni a későbbi évadokban.
Idén megtudhattuk többek között Bébi Yoda igazi nevét, kaptunk új és izgalmas bolygókat, és olyan epizódokat, amikért jár a kalapemelés a készítőknek, hiszen ezeknek a történeteknek a bemutatását egyáltalán nem aprózták el:
A másik hatalmas pozitívum, hogy az évadot nem egyben, hanem hetente, részenként kaptuk meg, így visszaköszönt egy kevés a régi sorozatnéző korszakból, amikor több napot kellett várni az adott tévéműsor legújabb epizódjára, ami alatt az aktuális részt alaposan ki lehetett beszélni vagy elemezni.
Fotó: Disney+
Mindeközben pedig a Disney marketingesei sem tétlenkedtek, és tíz (!!!) új Star Wars-sorozat jövőbeni érkezését jelentették be, amiből kettő a tervek szerint a The Mandalorian spin-offja (ha úgy tetszik testvérsorozata) lesz. Ezen felül az évadzáró stáblista utáni jelenetében még egy Star Wars-sorozat jövő ilyenkori érkezéséről rántották le a leplet, ami instant borzongást válthat ki a rajongókból, hiszen nem másról fog szólni, mint SPOILER: a legendás Boba Fettről.
Egyértelmű tehát, hogy a The Mandalorian pozitív fogadtatása, a The Clone Wars befejezésének újragondolása és persze a streamingszolgáltatásból remélt bevétel is közrejátszott abban, hogy a Disney stúdió időt és pénzt nem kímélve a járványidő alatt új Star Wars és Marvel-sorozatok fejlesztése mellett döntsön, hiszen
Fotó: Disney+
Egy szó mint száz, járványhelyzettől függetlenül nem maradunk néznivaló nélkül a következő években, és ebből a Star Wars-jogokat birtokló Disney is vastagon kiveszi a részét. Az már egy másik kérdés, hogy futószalagon képesek lesznek-e minőségileg a The Mandalorian nyomába eredő élőszereplős és animációs sorozatokat készíteni, amik tovább bővítik a Star Wars-univerzumot, vagy
Mindenesetre amíg a mandalori kalandjait folytatják, addig biztosan nem maradunk minőségi Star Wars nélkül. Csak ne kellene újabb évet várni a következő felvonás érkezéséig.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!