
„Mindenütt az illatok vesznek körül” – fogalmazott Csomortáni-Gál László
Fotó: Nagy Lilla
Gyapjú és fa találkozása egy csendes, mégis mély hangú világban – Csomortáni-Gál Judit és férje, László kiállítása a X. Székelyföldi GyógynövényNapon a természetből építkező alkotásokon keresztül mesél hagyományról, életről és belső rendről.
2025. július 16., 12:172025. július 16., 12:17
A X. Székelyföldi GyógynövényNap keretében nyílt meg Csomortáni-Gál Judit és Csomortáni-Gál László közös kiállítása a csíksomlyói Kájoni Herbáriumkertben. A házaspár munkáiban a gyapjú és a fa találkozik, az anyagok egyszerűsége és természetessége pedig különös csendet hoz a gyógynövények illatos világába.
A kiállítást Pottyondy Ákos tájgazdász nyitotta meg, aki barátként szólt az alkotókhoz, és beszédében kiemelte: Judit és Laci művei a földből erednek, mégis az ég felé mutatnak.
„Kezeink között a halott anyag új életre kel” – hangzott el a megnyitón. A tájgazdász hangsúlyozta: az alkotásokban nincsen fölösleges ciráda vagy giccs, mint ahogyan a természetben sincs túlzás. Az egyszerűség itt nem lemondás, hanem tisztaság, rend, és – talán – istenszerűség.
„Tiszteld és szeresd a Napot, mely minden nap rád ragyog. Tiszteld és szeresd a Holdat, mely mindig változik és irányt mutat” – idézte Pottyondy Ákos a Piramis dalszövegét
Fotó: Nagy Lilla
A látogatók nemcsak látvánnyal, hanem illatokkal is találkoztak: a gyógynövények, a fa, a gyapjú szinte kézzel fogható jelenléte olyan atmoszférát teremtett, amely ritkán adódik. A szervezők arra biztatták az érdeklődőket, hogy ne csak a megnyitó ünnepi pillanataiban, hanem a nap során bármikor térjenek vissza a kiállításhoz.
– hangzott el búcsúzóul.
A kiállítás szerves része lett a gyógynövénynapnak: a természetből fakadó tudás és alkotás, a hagyomány és az újraértelmezés közötti finom egyensúly éppúgy jelen volt benne, mint a növényekben rejlő gyógyító erő. Egy halk, figyelmes pillanat – éppen olyan, amilyenre sokszor szükségünk volna.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!