Sztereofotó – ilyen képpárból áll össze különböző módszerekkel a térhatású kép
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban látható kiállítás címe, Nézőpontok: térhatású fényképek a Nagy Háborúból egyrészt a jobb és bal szem eltérő nézőpontjára, másrészt a háború szembenálló feleinek vizuális propagandájára is utal: a központi hatalmak és az antant képei eltérő szemszögből mutatják be, értelmezik az eseményeket.
2017. május 11., 15:382017. május 11., 15:38
A nem mindennapi látványt adó, a történelmet karnyújtásnyi közelségbe hozó kiállítás május 24-ig látható a múzeumban – sztereoszkóppal és piros-kék szemüveggel. A múzeum májustól nyári nyitvatartással, hétvégén is várja látogatóit 10 és 17 óra között.
A sztereofénykép két, egymástól kissé eltérő képből áll, amelyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző szögből vettek fel ugyanarról a tárgyról. Ha a képpárt egy sztereonéző készüléknek nevezett szerkezetbe helyezve szemléljük,
A sztereofényképezés a fotográfia kezdeteitől jelen volt a képkészítési technikák között, több népszerűségi csúccsal. A térélményt nyújtó képek különleges, ám nem túl drága szórakozásnak számítottak. A 19–20. század fordulóján számos cég gyártott és forgalmazott sztereofénykép-sorozatokat: aktuális eseményeket örökítettek meg, amelyeknek híre bejárta a világot, és izgatták az emberek vizuális kíváncsiságát.
Bár a sztereográfiák kora az 1910-es évek végén leáldozott, a Nagy Háború hadszíntereiről, eseményeiről beszámoló plasztikus képek még nagy érdeklődésre tartottak számot. A Magyar Nemzeti Múzeum Gyergyószentmiklóson állomásozó, Nézőpontok című vándorkiállítása német és amerikai cégek, valamint magánszemélyek első világháborús sztereofotóiból nyújt válogatást:
Az anaglif eljárás lényege, hogy a két szem helyzetének megfelelően felvett két képet kiegészítő színekkel (ebben az esetben piros és kék) másolják, nyomtatják egymásra. Az így kapott képet egy piros-kék szemüveg segítségével a kiegészítő színek hatásmechanizmusának köszönhetően az emberi agy térben képes érzékelni.
A fotók háborús relikviákkal is kiegészültek a nagyváradi Tanoda Egyesület jóvoltából. A látogatók fogalmat alkothatnak egy korabeli lövészárok felszereléséről, dísztárgyakká szelídített ágyúhüvelyeket, nyírfakéregre írt harctéri üzenetet csodálhatnak meg.
Borsos Gyöngyi
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!