
Fejes Krisztina. Erdélyi gyerekek, fiatalok zenei fejlődését segíti
Fotó: Gábos Albin
A Pongrác-tetőn született az ötlet, de az erdélyi gyökerek, valamint a világjárvány is „tehet” arról, hogy két évvel ezelőtt a magyarországi zongoraművésznő, Fejes Krisztina egyesületet alapított, hogy felkarolja az erdélyi zeneiskolák tehetségeit. Előbb hangszerekkel, majd tudással segítette az itteni zenésztanoncok néhány kiemelkedő képviselőjét. A két év munkájának gyümölcse pedig a július 10-ei GernyeFesten lesz látható és hallható.
2022. július 07., 18:272022. július 07., 18:27
2022. július 09., 09:592022. július 09., 09:59
A Liget.ro olvasói előtt talán nem ismeretlen Fejes Krisztina zongoraművésznő, aki 2019-ben már mesélt arról, hogy egy erdélyi zenei alapítvány létrehozását tervezi, amelyen keresztül gyerekek, fiatalok zenei tehetséggondozását segítené. A gondolatot pedig tett követte, s munka már több mint két éve tart.
„Ez az erdélyi tehetséggondozás egy nagyon sokéves gondolatom, nem csak kétéves. Álltam a Pongrác-tetőn, és jött az ihlet – valahogy így tudnám megfogalmazni, hogyan is történt. Mivel nekem szegről-végről erdélyi vérem van, valamint Bartók Béla is vezérfonalat képvisel az életemben, Erdély tényleg a szívügyem” – beszél az okokról a művésznő, aki azt gondolta, hogy ezzel az „erdélyi szívüggyel” csinálni kéne valami értelmeset, ami esetleg összekapcsolja a szétszakadt magyarországi részeket. A zongoraművész úgy véli, Erdély amúgy is annyira gazdag művészetileg, hogy az ember nem tudja elkerülni, hogy belebotoljon egy tehetségbe vagy valamilyen kreatív ötletbe. Így Fejes Krisztina a zenét tanuló növendékek segítését tűzte ki célul magának.
Négy város négy művészeti iskolájában összesen húsz tanoncot oktat személyesen a művésznő
Fotó: Gábos Albin
Az ötlet megvalósulásához – nem titkolja – hozzájárult a 2020-ban kezdődő világjárvány és az akkori lezárások. „Itthon ültem feltett lábbal a teraszon, s arra gondoltam, itt az idő, most vagy soha. S egyszerűen kidolgoztuk a két alelnökömmel, György-Dóczy Katalinnal és Szebeni Zsuzsával a Fejes Művészeti Akadémia Alapjait. Az egyesület félig erdélyi lett és félig magyarországi, s bár mozogni nem tudtunk a lezárások miatt, elindult az ötletelés” – meséli a művésznő. Hozzáteszi, első próbálkozásuk egy hangszerpark felújításra szóló program volt, amelyre az Emberi Erőforrások Minisztériumától nyertek támogatást, tavaly tudták átadni. Az új hangszerek után pedig következett a mesterkurzus-program: négy város négy művészeti szakközépiskolájában összesen húsz gyermeket tanít Fejes Krisztina személyesen – a művésznő ugyanis bár egy bezárt online világban találta ki a program alapjait, de nem igazán hisz az online tanításban, főként a zene világában.
„Most érik be a kétéves munkánk gyümölcse. Nagyon sok tehetséges, tanulni vágyó diákra bukkantunk Erdélyben, akiknek pályáját a továbbiakban is szeretnénk egyengetni. Az egyesület ugyanis a hosszútávú tehetséggondozásról szól, amellyel a gyermek jövőjét is igyekszünk irányba terelni” – fogalmaz a zongoraművész, aki azzal a jó hírrel szolgált, hogy a növendékeiket most színpadon is megismerheti bárki, ugyanis július 10-én a gernyeszegi Teleki Kastélyban kerül megrendezésre a GernyeFest, amelynek egyik fő célja, hogy fellépési, bemutatkozási lehetőséget nyújtson az akadémia mentoráltjainak. A fiatalok Marosvásárhelyről, Nagyszebenből, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról érkeznek, és a világ zeneirodalmának remekeiből adnak elő részleteket.
A gernyeszegi Teleki-kastély lesz az egynapos exkluzív fesztivál helyszíne
Fotó: Haáz Vince
A mentoráltak koncertjei azonban csak egy szelete az egy napos exkluzív fesztiválnak – tudjuk meg. A Maros megyei kastélyba látogatókat rendhagyó népművészeti programokkal, kamaraesttel, és izgalmas, a zenei határokat átlépő produkcióval is várják vasárnap. Kora délután az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében népzenei koncertek, táncház, kézműves foglakozások, például pártakészítés is várja az érdeklődőket. Ezt követően az Akadémia mentorprogramjában részt vevő diákok adnak koncertet. 18.30-kor kamarakoncerttel folytatódik a fesztivál, amelynek műsorán Schumann, Brahms, Dohnányi és Liszt művei szerepelnek. Közreműködik Fejes Krisztina, Onczay Zoltán, Szabó Gábor és Wenting Kang. A 20 órakor kezdődő Celectro koncert stílusok összefonódását kínálja Bach zenéjétől kezdve az indai Rágán át egészen a kortárs és jazz improvizációig, mindez elektronikus alapokon kiteljesedve.
A 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál idén is különleges zenével, rendhagyó művészi pillanatokkal töltötte meg a várost.
A törődés önmagunkkal kezdődik. Egyszerű, mégis tápláló fogások következnek. Ételek, amelyeket szeretettel, odafigyeléssel készíthetünk el magunknak. A könnyed alapanyagok és a harmonikus ízek nemcsak a testet, hanem a lelket is feltöltik.
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
szóljon hozzá!