
Tavaly ősszel jelent meg első regénye Az élő ház címmel
Fotó: Veres Nándor
Tanár, író, filozófus, irodalmi lapok állandó munkatársa – a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem tanára alapvetően bölcsész, ezt oktatott tantárgyai is jelzik, de az irodalom az igazi nagy szerelme. Első irodalmi műve azonban meglehetősen későn, csak harmincas éveinek közepén jelent meg, felváltva az esszéket, a filozófiai munkákat. Tamás Dénest ismerhetik meg a Székelyhon napilap Liget mellékletéből.
2020. március 13., 12:392020. március 13., 12:39
2020. március 13., 18:072020. március 13., 18:07
Tamás Dénes a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen, illetve Komollón töltötte gyermekkorát, bevallása szerint a természeti környezet nagyon jelen volt az életében, ami később is sokat számított. Tizennégy éves korában, a rendszerváltás után, 1990-ben került a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe, erről az időszakról szól Az élő ház című, 2019 őszén a Kalligram kiadónál megjelent regénye.
Nem mellékes, hogy kisiskolás kora óta fanatikus olvasó. Első novelláját harmincöt éves korában írta, az meg is jelent a Látó folyóiratban. Az írás során nem feltétlenül a társadalom állapota, illetve annak változásai érdeklik – annál inkább az emberi állapot, de ez is filozófiai „fertőzés”. Dénes szerint
Néha azonban fikció vegyül az életanyagba is – ennek apropóján jegyzi meg, hogy Az élő ház című regény is így született.
A teljes cikket megtalálják a Liget mellékletben.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!