
Tavaly ősszel jelent meg első regénye Az élő ház címmel
Fotó: Veres Nándor
Tanár, író, filozófus, irodalmi lapok állandó munkatársa – a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetem tanára alapvetően bölcsész, ezt oktatott tantárgyai is jelzik, de az irodalom az igazi nagy szerelme. Első irodalmi műve azonban meglehetősen későn, csak harmincas éveinek közepén jelent meg, felváltva az esszéket, a filozófiai munkákat. Tamás Dénest ismerhetik meg a Székelyhon napilap Liget mellékletéből.
2020. március 13., 12:392020. március 13., 12:39
2020. március 13., 18:072020. március 13., 18:07
Tamás Dénes a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen, illetve Komollón töltötte gyermekkorát, bevallása szerint a természeti környezet nagyon jelen volt az életében, ami később is sokat számított. Tizennégy éves korában, a rendszerváltás után, 1990-ben került a székelyudvarhelyi tanítóképzőbe, erről az időszakról szól Az élő ház című, 2019 őszén a Kalligram kiadónál megjelent regénye.
Nem mellékes, hogy kisiskolás kora óta fanatikus olvasó. Első novelláját harmincöt éves korában írta, az meg is jelent a Látó folyóiratban. Az írás során nem feltétlenül a társadalom állapota, illetve annak változásai érdeklik – annál inkább az emberi állapot, de ez is filozófiai „fertőzés”. Dénes szerint
Néha azonban fikció vegyül az életanyagba is – ennek apropóján jegyzi meg, hogy Az élő ház című regény is így született.
A teljes cikket megtalálják a Liget mellékletben.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!