
Nem csak nézői, alkotó résztvevői a színházi eseménynek a gyerekek
Fotó: Erdély Mátyás
A különböző színházi formák és pedagógiai módszerek kölcsönhatására épül a budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ munkája. Kelet-Közép-Európa első színházi nevelési társulata 26 évvel ezelőtt alakult, és olyan színházi előadások megvalósítását tűzte ki célul, amelyek interaktív módon vetnek fel társadalmi és erkölcsi kérdéseket.
2018. május 25., 15:302018. május 25., 15:30
A „kerekasztalosok” két előadással érkeztek az Erdélyben egyedülálló gyermek- és ifjúsági színházi találkozóra, a csíkszeredai Lurkó Fesztiválra, itt beszélgettünk velük egy kerek asztal mellett. „A rendszerváltás után, mint ahogy minden egyéb területen, a kulturális életben és az oktatásban is elindultak változások. Láttuk, milyen helyzetben vannak a gyerekszínházak, és milyen tipikus gyerekszínházi előadások születnek. De nem csak a gyerekszínházi struktúrában, hanem a gyerekszínházban dolgozók gondolkodásmódjára is kevés hatással volt a társadalmi folyamatokban történő változásoknak. Erre is volt igény bennünk, különösen Kaposi Lászlóban, aki alapította a Kerekasztalt, hogy történjék valami igazi nagy változás a gyerekszínházak területén is: hogy milyen színházi nyelven, milyen típusú történetválasztások legyenek” – elevenítette fel a kezdeteket Lipták Ildikó.
Mint mondta, létezett ugyan egy-két jó gyerekszínház is Magyarországon abban az időben, de bensőséges közegben létrejövő és izgalmas színházi nyelven megszólaló előadásoknál sokkal gyakoribbak voltak a nagy, kőszínházi előadások, ahol a szellemi igényesség tekintetében a legszegényesebb kőszínházi megoldások születtek, és
„Ami igazán fontos és nagy különbség volt mindenféle kelet-közép-európai színházi gyakorlattól, az a színházi nevelési előadások létrehozása volt. Az, hogy az interakcióval, a gyerekkel való közös gondolkodás egy olyan formáját kezdtük el angol minta alapján adaptálni és kikísérletezni a magunk arcára, gondolkodásmódjára és a hazai körülményekre, ami teljesen úgy volt. És ez még egy jó pár éven keresztül így is maradt” – mutatott rá Lipták Ildikó.
Változatos a dramaturgiai megoldások tárháza
Fotó: Rostás Bianka
A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ minden előadása dramaturgiai szempontból teljesen különböző. Van ugyan olyan előadásuk is, amely után a gyerekeket megkérdezik, hogy mit gondolnak bizonyos – az előadás által felvetett – kérdésekről, de nem csak erre a megoldásra szorítkoznak. „Elképesztően változatos dramaturgiai megoldásokkal élünk a különböző történetek kapcsán. Nem az befolyásolja ezeket, hogy milyen dramaturgiát nem próbáltunk még ki, vagy hogy minket mi izgat, hanem hogy
– magyarázta Ildikó.
A Lurkó Fesztiválra hozott, Fogságban című előadásukat kisiskolásoknak játsszák, és itt például a nézők végig szerepben vannak, szerepben nézik végig a jeleneteket. A Kéksziget-ben, amelyet nagyobb gyerekeknek ajánlanak, egy bizonyos rész után kapcsolódnak be a nézők, és nem beszélgetnek róla, hanem együtt folytatják az előadást. Ildikó rámutatott, a témaválasztást leginkább az határozza meg, hogy a társulat tagjait mi érdekli: „Minket leginkább társadalmi és erkölcsi problémák izgatnak, amiről azt gondoljuk, hogy mindenki számára izgalmasak és fontosak, és akkor a gyerekek számára keresünk olyan kapcsolódási lehetőségeket, amelyekről úgy véljük, hogy a témához jól fognak tudni kapcsolódni.”
Végig szerepben vannak a nézők
Fotó: Sándor Levente/Csíki Játékszín
A Kerekasztal egyik küldetése az összegyűlt szakmai tapasztalatok átadása, a színházi nevelés fenntarthatóságának, elterjesztésének és elérhetővé tételének biztosítása.
– mutatott rá Nyári Arnold, a társulat egy másik tagja. „Kezdetben eléggé furcsán nézte és kezelte mindenki a színházi és az oktatási oldalról egyaránt – ismeretlen terület volt az, amit mi csináltunk. Az, hogy ma már szinte mindenik színház elindít valamilyen hasonló programot, egyértelmű jelzése annak, hogy ez értékes és fontos lehetőség, hogy a színházak megszólítsák a fiatalokat” – fogalmazott.
A színházi nevelési módszert alkalmazó társulat célja, hogy gondolkodásra ösztönözze a fiatalokat, és kérdéseket vessen fel. Előadásaik alatt minden résztvevő véleménye, ötlete hozzátesz valamit a közös játékhoz. Arnold hozzátette, azt szeretnék, hogy azok, akik részt vesznek egy-egy előadásukon, valamiféle megértésbeli változáson essenek át.
Cél, hogy közösségként értelmezhető legyen a körülöttünk levő világ
Fotó: Sándor Levente/Csíki Játékszín
„Célunk, hogy a minket körülvevő világ legyen értelmezhető valamilyen módon számukra, és ne csak egyenként tegyék ezt meg, hanem saját közegükben, saját közösségükben, mert egymásra is hatással tudnak lenni.
Vannak olyan színházak, amelyek azt tűzik ki elsődleges célnak ezzel, hogy a nézői utánpótlást tudják biztosítani. Mi azt tapasztaltuk a 26 év alatt, hogy ha olyan színházat kínálunk, ami érvényes, azt értik a fiatalok és ettől színházszerető, színházat értő, vagy akár csináló felnőttekké válnak” – értékelt a társulati tag.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!