
Mariann nyolc évvel ezelőtt költözött Magyarországról Székelyföldre, jelenleg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyászati osztályán dolgozik
Fotó: Veres Nándor
Akár egy tükör is lehet számunkra Szénási Mariann lelki gondozó nemrég megjelent kiadványa. A Találkozásaim a gyermeki lélekkel című kis kötet Mariann személyes tapasztalatainak a gyűjteménye, megfűszerezve saját érzéseivel, gondolataival.
2022. május 19., 17:342022. május 19., 17:34
„Az állat-asszisztált terápiás foglalkozások során tapasztaltam, hogy mennyire nagy szükség van a lélekkel, a gyerekekkel, egy beteg gyermek édesanyjának a lelkével törődni, mert nem hiába mondjuk, hogy ha meggyógyul az édesanya lelke, a gyermek is jól lesz. Én mindezt az állatokon keresztül meg is tapasztaltam és láttam, hogy milyen fontos, hogy a lélek meggyógyuljon. Amikor azon gondolkoztam el, hogy hogyan tudnám azt a sok megtapasztalást átadni az erre nyitottaknak, akkor született meg a könyv megírásának ötlete. Olyan témákat szedtem egy csokorba, amelyek engem mélyen megérintettek. Egy kéznyújtás is lehet ez a kötet” – meséli a kiadvány megszületésének előzményét Szénási Mariann.
Mariann nyolc évvel ezelőtt költözött Magyarországról Székelyföldre, jelenleg a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház gyermekgyógyászati osztályán dolgozik nevelő-óvónőként, lelki gondozóként, korábban hosszú ideig szintén itt végzett önkéntes tevékenységet. Mindemellett, ha teheti, terápiás felvezetőként részt vállal számos olyan segítő tevékenységben, ahol két golden retrieverével, Dióval és Mogyoróval a különböző problémákkal küszködő gyermekeken segítenek.

Dió és Mogyoró békésen fekszenek az asztal mellett, néha egyikük egy kis simogatást kér, majd lomhán visszafekszik a helyére. Alszanak, de mintha figyelnének is ránk. Szénási Mariann terápiás felvezetővel beszélgetünk az állatterápiáról, az állatok közelségének jótékony hatásairól.
A kiadvány első fejezetében a gyermekvédelmi rendszerben eltöltött négy éves önkétesség tapasztalatait osztja meg, egyben arra is kihegyezve mondanivalóját, hogy mindamellett, hogy mennyire fontos megismerni a rendszerben lévő gyermekeket, az ő életútjukat, nagyon sokat is tanulhatunk általuk.
– magyarázza. A második fejezetben szintén saját tapasztalatait osztja meg az olvasóval, de ez esetben már a kórházban megélt személyes élményeiről van szó. „Kicsit önismereti könyvet tart a kezében az olvasó, mert a fejezetek végén olyan kérdések hangzanak el, amelyek a továbbgondolkozásra ösztönözzenek. Mivel azt is szerettem volna, hogy a könyv az én mélyen megélt istenkapcsolatomat is tükrözze, mivel én ezen keresztül próbálok gyógyítani, minden fejezet végén egy zsoltár olvasható. Ezen zsoltárok mindegyike pedig egy finom fogódzó lehet, hiszen Isten velünk van, s azon keresztül is gyógyulhatunk, ha szembe merünk nézni saját magunkkal és egymással. Nagyon fontosnak tartom, hogy mindannyiunkban tudatosuljon, felelősek vagyunk egymásért” – emeli ki.
Kéznyújtás is lehet ez a kötet – mondja Mariann
Fotó: Veres Nándor
A könyv számos témát érint, így például a hovatartozást, az önbecsülés hiányát, a szexualitás kérdését, a bizalom, a családi egyensúly, az elengedés, vagy a korlátok felépítésének a fontosságát. Záróakkordként pedig két esetleírásnak köszönhetően két mély élethelyzetbe enged betekintést. Mariann azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a könyv illusztrációit gyerekek készítették, többségük egy olyan kislány tehetségét tükrözik, aki a gyermekvédelmi rendszerben nőtt fel, és a könyvben megjelent rajzait a gyógyulás folyamatában készítette 12–17 éves kora között.
– jegyzi meg Mariann, aki a későbbiekben szeretne egy külön kis kötetet szentelni az állatterápia fontosságának.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!