Szabó Gyula öröksége. Tudósítások a múltból

Nem is akárhogyan, hiszen azt még az „irodalomszakemberek” is nehezen bírják feldolgozni, hogy Szabó Gyula milyen módszerrel és mennyi kordokumentum áttanulmányozása után volt képes papírra vetni A sátán labdáinak öt kötetét. Nem beszélve arról, hogy a hatalmas írói munka mellett pályáját végigkísérte az, hogy többször olyan hangnemben kritizálták (például a hírhedt Hajdu Győző a Gondos atyafiságot), hogy más író talán abbahagyta volna az írást vagy „alkalmazkodik a korszellemhez”. Szabó Gyula nem ezt tette, öt szívinfarktusa ellenére kitartóan, megszállottan kutatott és írt – munkája pedig időtálló lesz tíz, húsz és ötven év múlva is, persze ehhez az újabb korszellem(ek)nek is közük lesz.  

korábban írtuk

Aki beszéltette a múltat: kilencven éve született Szabó Gyula író

Méltán nevezhetjük nagy székely írónak a kilencven évvel ezelőtt Homoródalmáson született Szabó Gyulát: fél évszázadon át alkotott, súlyos és ma is elgondolkodtató műveket, kordokumentumokat hagyva az utókorra. Épp kilencven éve született.

A kötet anyagát a szintén homoródalmási származású Oláh Sándor társadalmi kutató, szociográfus, valamint Lövétei Lázár László író, szerkesztő válogatták és szerkesztették. Nem feltétlenül utólag, az író halála után készült írások ezek, noha több van ilyen is, hanem az egyes kötetekről még azoknak megjelenése után íródott recenziók, tanulmányok. A pályatársak (Szilágyi István, Páskándi Géza, Fodor Sándor, Cseke Péter, Láng Gusztáv, Tamás Gáspár Miklós) még a hetvenes évek végén, a nyolcvanas  évek elején a Korunkban, az Utunkban, az Igaz Szóban, az Élet és irodalomban, tehát az akkori rangos irodalmi lapokban méltatták, ezek a régi cikkek most újra olvashatók a kötetben, amelybe Király Lászlónak, Ferencz Imrének és Lövétei Lázár Lászlónak tematikus versei is bekerültek.

Szabó Gyula életének lezárulása (2004. december 21.) után is íródtak-íródnak olyan elemzések, esszék, cikkek, amelyek ezt a sajátos írói világot méltatták és méltatják. A kötetbe többek között Csiki Lászlónak a Magyar Naplóban, Cseke Péternek az Irodalmi Jelenben, Fodor Sándonak, Szilágyi Istvánnak és Lászlóffty Aladárnak a Helikonban 2005 elején megjelentetett írásai kerültek be, de megtalálható benne egy nagyobb ívű előadás szövege, amelyet Filep Tamás Gusztáv irodalomtörténész mondott el a 2014. december 20-án Almáson megtartott Szabó Gyula-emléknapon. Nem mellékes, hogy elvileg Filep Tamás Gusztáv dolgozik az összefoglaló nagymonográfián, remélhetőleg, ha hamarabb nem, Szabó Gyula születésének századik évfordulójára, 2030-ban megjelenik – de ez csak egy szerzői kívánság, mert az csak a minimum, hogy a nagy székely író ezt megérdemelné.

Az Örökség és kötelék című kötetben megjelent írások pedig nagyon jó segítség, illetve fogódzók lehetnek ebben az élményben.