
Fotó: Forrás: NÖRI
Az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznaphoz köthető a Nemzeti Örökség Intézete animációs sorozatának öt új része. A Sorsfordító(k) három-négyperces epizódjai olyan kivételes személyiségek életébe nyújtanak bepillantást, akik az 1848-49-es események jelentős szereplői voltak.
2024. október 06., 12:432024. október 06., 12:43
Öt új résszel bővült a Sorsfordító(k) című animációs sorozat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójához kapcsolódóan: az epizódok Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök, Maderspach Károlyné, akit Haynau megvesszőztetett, Irányi Dániel márciusi ifjú, Leiningen-Westerburg Károly aradi vértanú és Perényi Zsigmond, az országgyűlés felsőtáblájának alelnöke alakját elevenítik fel – közölte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) az MTI-vel.
Mint írják,
Az animációs sorozat 10-15. részeit a napokban mutatták be a budapesti Corvin moziban, a vetítés után pedig történész szakértők beszéltek a korszakról a jelenlévő csaknem négyszáz középiskolásnak. Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, Kovács Emőke, Gulyás Adrienn és Hermann Róbert történészek, valamint Kedves Gyula hadtörténész kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be a kisfilmek főszereplőit.
Az új epizódok megtekinthetőek a Sorsfordítók YouTube-csatornáján.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!