Rádió, de mégsem, sőt, néha „tévé” is: mi a fene az a podcast?
Fotó: Erdély Bálint Előd
Nemrég azt olvastam valahol, hogy a podcast reneszánszát éli. Felvont szemöldökkel ízlelgettem a mondatot, hiszen pár éve még nem is tudtam, mit jelent a podcast, sokan ma sem tudják. Nem reneszánszát éli, hanem fénykorát, hiszen ez a rádióadásokhoz hasonlító tartalom a 21. század sajátossága.
2021. szeptember 16., 19:202021. szeptember 16., 19:20
A podcastok alapvetően olyanok, mint a rádióműsorok – amelyek meghatározott időközönként újabb és újabb résszel jelentkeznek, általában egy-egy adott tematikához kötődően.
A podcastoknak vagy podcasteknek (kinek, ahogy tetszik) a nagy előnyük, hogy nem kell rádió a meghallgatásukhoz, hiszen az online térben lelhetőek fel, bármikor meghallgathatóak, megállíthatóak, visszajátszhatóak és többnyire ingyenesek. Sok mobilalkalmazás is segíti a podcast-hallgatást, melynek segítségével akkor is meghallgathatóak, ha épp nincs internet vagy térerő.
A podcast-forradalomnak van egy előtörténete az internet világában – akkor is, ha ezt nem igazán szokás levezetni. A kétezres évek elején volt a blogok és a fórumok fénykora, szórakozásért és segítségért is ezekhez fordultunk, amiket a vlogok és a videós tutoriálok követtek. Ám a ma embere annyira pörgő, rohanós életvitelt folytat, hogy sokszor már a vlogokat is úgy hallgatjuk, hogy a Youtube csak a zsebünkben a telefonon megy séta, vezetés, főzés, autószerelés közben vagy a háttérben a számítógépen tucatnyi megnyitott ablak mögött. A világ szép lassan rájött, hogy kép nélkül is el lehet adni a tartalmat. Sőt… Annyira vágyunk az ingerekre, hogy folyton kell „még valami” – sport közben, utazás közben, takarítás közben.
A podcast erre az igényre jelent választ, illetve arra is, hogy dönteni akarunk.
nem azt hallgatni, amit a kereskedelmi csatornák játszanak, hanem ami minket érdekel. A hangoskönyvekkel szemben pedig az a podcastok előnye, hogy sokkal „lazábbak”, kisebb odafigyelést igényelnek. A kínálat angol nyelven és lassan magyar nyelven is nagyon széles, és egy ideje léteznek helyi, erdélyi podcastok is.
A kínálat nagyon széles, és sok erdélyi magyar podcast közül is válogathatunk
Fotó: Erdély Bálint Előd
Bár a Google saját applikációban gyűjti a podcastokat, sok esetben nem ez a legjobb megoldás megtalálni a nekünk leginkább tetszőt. Az Apple podcast alkalmazása igen közkedvelt, illetve a Spotify is egyre inkább feltör e területen is, de használhatunk külön alkalmazást is, például a Castboxot, a Podbeant, a RadioPublicot, a Podcast Addictot vagy a PlayerFM-et. Az appokban általában fel lehet gyorsítani a lejátszási sebességet, ami egy elég népszerű funkció, sokan ezzel is időt spórolnak.
Ma már a legtöbb online újságnak, magazinnak és szaklapnak vagy saját podcastja, így az autórajongók hallgathatják a Totalcar Égéstér című podcastját, a focirajongók a 24.hu Ziccer című podcastját vagy Teljes Terjedelem című podcastot. Aki vállalkozásokról hallgatna beszélgetéseket, tapasztalatokat, annak a Biznisz Boyz podcastját ajánlanám, akit a sörök érdekelnek, a Csapon.hu, a borivóknak a Borravaló.hu podcastját. A tudomány és technika rajongóinak a Meti Heteor lehet jó választás.
A műfaj egy külön alkategóriáját jelentik a portréinterjúk, amiben talán Az élet meg minden, a Felforgatók és az Unlimited a legjobbak magyarul. Kulturális téren a Lapozz a 99-re! könyves podcastját és Filmhu és a Filmvilág filmkritikai, filmesztétikai podcastjait érdemes kiemelni.
Angol nyelven a The Joe Rogan Experience az egyik „alap-podcast”, de Michael Barbaro The Daily című podcastja is megéri a 20-30 percét adásonként. Román nyelven a MCN Podcast és a Pe Bune interjú/portré podcastokat és a Zest irodalmi podcastot érdemes kipróbálni.
Tematikus, aktualitáshoz kötődő, személyes hangvételű egyaránt van a kínálatban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Erdélyben több honlap, online újság és magazin, illetve rádió próbálkozik podcastokkal, így a Székelyhonnak is van podcastje, a Hangadó, ami aktualitásokkal, érdekes témákkal foglalkozik. Létezik ugyanakkor már a podcasteknek egy sajátos, videós verziója is, ami alapjában a csak hangalapú, „rádiós” podcast tulajdonságaival bír, de képet is ad mellé, azaz látni is lehet a szereplőket, ilyen a Krónika online verziójának a tavasszal indult Krónika Live nevű videó-podcastje. Podcast és videó-podcast formájában klasszikus rádiós műsorok is hallgathatóak/nézhetőek, például a Friss FM-é vagy az Erdély FM-é. Izgalmas podcastjai vannak az Éter nevű blognak is, náluk magánéletről, közéletről, művészetről és politikáról is szó esik gyakran vitaindító szándékkal. Említhetjük az Északon nincs hideg című podcastot is, mely Suba Zsuzsi nevéhez kapcsolódik, ami kissé terápiás vagy önfejlesztő tartalomnak is tekinthető, saját élettapasztalataiból merítkezik. Érdemes megemlíteni Szilágyi Szabolcs kolozsvári rádiós műsorvezető szeptember elején indult román nyelvű podcastját is, az Unguri despre unguri-t, melyben a közösségükért dolgozó erdélyi magyarokat mutat be a román közösségnek. A felsorolásból nem lehet kihagyni a Sapientia Csíkszeredai karának podcastjait sem, illetve az ErdélyStat igencsak információgazdag és tanulságos adásait sem. A Rádió Ér Értágító című podcastje az egyik, ha nem a legrégebbi erdélyi magyar podcast változatos témákkal, az GrowthReaktor podcast pedig legkülönbözőbb szakterületekbe kínál betekintést a vállalkozásoktól a művészetekig, erdélyi sikersztorikat felmutatva.
A rádiózás jövője?
Fotó: Erdély Bálint Előd
A listát hosszan lehetne folytatni főleg nemzetközi szinten, de mint a fenti felsorolás is bizonyítja, a műfaj nálunk is kezd egyre népszerűbb lenni. Az interneten tulajdonképpen bármilyen témában, bármiről találunk podcastot, és szinte biztos, hogy egy kis keresgéléssel mindenki megtalálja azt, amelynek stílusa, mondanivalója hozzá közel áll.
És, hogy merre visz a podcast-őrület? Egyesek szerint ez a rádiózás jövője, mások szerint az írott sajtó uralmát, az írott internetes tartalmak helyét is átveheti egyszer. Talán, lehet, de tény, hogy itt Erdélyben még „csak” barátkozunk a műfajjal, ízlelgetjük lényegét.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!