
Fotó: Vertigo Média
Az, hogy mekkora hatása volt az emberiségre a második világháborúnak és az azt követő időszaknak, mi sem bizonyítja jobban, hogy még mindig vannak el nem mesélt, de emberi sorsokat megváltoztató történetek ebből a korszakból. Mészáros Márta legutóbbi filmje, az Aurora Borealis egy ilyen történetet mesél el, keretes történetben. A film történelmi vonalon jelesre vizsgázik: a díszletek és a kosztümök a film nagyívűségéről tanúskodnak, de a tartalom és a megvalósítás már nem ennyire nagyszerű.
2018. szeptember 14., 14:002018. szeptember 14., 14:00
A Tőröcsik Mari és Tőröcsik Franciska (akik csupán névrokonok) főszereplésével készült film nézése alatt az volt az érzésem, hogy ezt a fajta történetmesélést már többször is láttam.
Mészáros Márta alkotásának történelmi vonala a második világháborút követő időszakban, az orosz megszállás alatt játszódik, a helyszín Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria.
Fotó: Vertigo Média
Mária és Ákos Magyarországról Ausztriába indulnak, azonban végérvényesen megpecsételődik a sorsuk amiatt, hogy szabadulni akarnak az önkény alól. Közben a jelenben Mária lánya, anyjának kómába esését követően hazatérve számára ismeretlen nevekkel és arcokkal szembesül. Mint kiderül: ezek a nevek és arcok alapjában változtatják meg mindazt, amit addig saját magáról és a világáról tudott. Szembesülés történik a múlttal, aminek hatása a jelen történéseire is kihat.
Fotó: Vertigo Média
A színészóriás Tőröcsik Mari számára igazi jutalomjáték a film, ő és a fiatalkori énjét játszó Tőröcsik Franciska teljesen hitelesek a szerepükben: előbbi egy megkeseredett, beteg öregasszonyt, utóbbi annak fiatalkori énjét alakítja, akinek történetén keresztül megtudjuk, hogy miken ment keresztül ahhoz, hogy ilyenné váljon. És pont amennyire dacos volt a film elején a főszereplő, épp annyira könnyen nyílik meg később, ennek a dramaturgiája viszont teljesen hiányzik az alkotásból.
A valódi cselekmény viszonylag lassan indul be, az ok-okozati faktorok nem mindig világosak, viszont
Fotó: Vertigo Média
Számos helyzet erőltetett és túlságosan művi, a drámai és helyenként komikusnak szánt jelenetek pedig teljesen alárendelődnek annak a szándéknak, hogy a készítők folyton kihangsúlyozzák: itt valami rendkívüli és jelentőségteljes fog történni, ez pedig a visszájára fordul, mivel a drámai töltet nem elég erős, és a szereplőkről sem mindig hihető el, hogy tényleg annyira szenvednek, mint amennyire ezt érzékeltetni próbálják.
Mindezek mellett tényleg nagyon komoly és egyedi hangulata van a filmnek, ugyanakkor vannak igazán megható jelenetek, de a kevesebb néha több elv ezúttal is érvényesül:
emellett a néző szájába rágnak szinte mindent, amikor pedig indokolt lenne egy kevés magyarázat, pont azt nem kapjuk meg. (Például miért látjuk ugyanazt az apácát a múltban és a jelenben is?)
Fotó: Vertigo Média
A főszereplő, Mária lánya, Olga és férjének amúgy a filmben súlytalan kapcsolatát teljesen indokolatlanul mélyítik el a végére, ez pedig teljes giccsbe rántja az utolsó jeleneteket. A címben is szereplő északi fény megjelenítése pont az, ami miatt igazán keserű szájízzel távozhatunk a filmről, hogy
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!