
Tapasztó Ernő élt Békéscsabán, Budapesten, Bukarestben.
Fotó: Személyes archívum
Az Aradi Kamaraszínház a nyári szünidő alatt sem állt le, hanem teljes bedobással próbálta bepótolni a karantén ideje alatt elmaradt előadásait. Két előadás között, éppen egy próba szünetében a társulat vezetője, Tapasztó Ernő mesél a színházi létről az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában.
2021. augusztus 23., 11:042021. augusztus 23., 11:04
A Tapasztó Ernővel készült interjúban többek között szó esik a független színházi létről, a támogatási rendszerről, a Déryné-programról, a magyarországi színházi világról. Ami a magyarországi színházi világot illeti, Tapasztó úgy látja strukturálisan Európában is egyedülálló. „Gondolj arra a rengeteg pályázatra, ami létezik. Gondolj bele, hogy egy
Ezzel szemben Romániában egyes helyeken óriási baj van a színházi menedzsmenttel. Az önkormányzatok adják a pénzt a saját színházuknak, de nem érdekli a nézőszám, a minőség vagy az, hogy a színház hová jutott el szakmailag.
– mondja.
Tapasztó Ernő 1975-ben született. Társalapítója, mai napig művészeti igazgatója az Aradi Kamaraszínháznak. Számos jelentős nemzetközi színházi fesztiválon láthatta rendezéseit a közönség.
Vezetésével az Aradi Kamaraszínház mintegy hatvan díjat nyert. A vele készült interjú teljes szövegét az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában találják meg.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!