
Fotó: Netflix
Stílusosan azt mondhatnánk, hogy szinte üstökösként tűnt fel a karácsonyi időszakot jellemző punnyadás és semmittevés egén a Ne nézz fel (Don’t Look Up) című szatíra, fekete komédia, mely kicsit azoknak is visszaadta a Netflixbe vetett bizalmát, akik rég hátat fordítottak a streaming-szolgáltatónak.
2021. december 28., 17:442021. december 28., 17:44
A nagy dobás (The Big Short) rendezőjének, Adam McKay-nek az új filmje igazi nagyágyúkat vonultat fel, vicces és szórakoztató, egy katasztrófa-komédia, ami görbe tükröt tart a mának, a kapitalista világnak.
Fotó: Netflix
A film egyből a „lényeggel” indít, mindenféle fölösleges felvezető nélkül: egy fiatal, kissé unott, megjelenésében lázadónak mondható csillagász-doktorandusz (Jennifer Lawrence) felfedez egy új üstököst, mely a Föld felé tart. Tanárával, a szorongó, gyógyszerek marékszámra szedő „vidéki” professzorral (Leonardo DiCaprio) gyorsan ki is kiszámolják, hogy
A két tudós meglepően hamar a híres Ovális Irodában találja magát, ahol próbálják megyőzni az Egyesült Államok elnökét (Meryl Streep) – akiről nem lehet nem észre venni, hogy Donald Trump női verziója –, hogy valamit tenni kéne. Mivel nemtörődömségbe ütköznek, a média erejét, az angolszász kultúrában oly népszerű beszélgetős műsorokat próbálják felhasználni – sikertelenül.
Fotó: Netflix
A film egyaránt kritizálja a politikumot, a sajtót, a társadalmat, az üstökös tulajdonképpen csak egy
Nem csak a felsoroltak kritikája a film, hanem a technológiai innovációkra fókuszáló gazdaságé is, melyet zseniálisan jelenít meg a Mark Rylance által alakított figura, akiben egyből látjuk Elon Muskot (de Jeff Bezos és Steve Jobs is eszünkbe jut a szereplő kapcsán).
Fotó: Netflix
A társadalomkritika részeként természetesen a közösségi médián, az influenszereken, Youtube-videókon, hashtageken (#) és challengeken (interneten terjedő gyakran veszélyes kihívások, melyeket rövid videók formájában posztolni is szoktak) alapuló nyájszellem,
Fotó: Netflix
Bár a film teljes, közel két és fél órás játékideje alatt vannak nagyon jó poénok, izgalmas ötletek, az első közel egy óra feltűnően feszesebbre és frappánsabbra sikerült, mint a film második fele, sajnos annak ellenére, hogy a rendező folyamatosan új ötleteket, jelenséget hoz be,
Mondanám, hogy a a film befejezése valahogy nem az igazi – kicsit túl amerikai, de hát az egész film az, Amerika kritikája. Persze míg a film az Egyesült Államokra koncentrál, a nézők – például mi, itt, Kelet-Európában – érzik, hogy ez az egész világról szól.
Fotó: Netflix
A jó poénokon és utalásokon túl, a színészi játék is dicséretet érdemel, nem csak Lawrence és DiCaprio esetében, hanem a mellékszereplők megformálásáért is.
A Ne nézz fel! legnagyobb baja az, ami a legnagyobb erénye is, azaz, hogy komédiába burkolt társadalomkritika:
Fotó: Netflix
Épp, ahogy a filmben sem érdekli az embereket a Föld felé tartó üstökös, a nézőkre se nagyon hat majd a film tulajdonképpeni üzenete. A filmben
A hosszú játékidőt nem lehet a filmnek megbocsájtani, de az egyéb hibáit lazán elnézzük, mert a nem túl szívderítő tematika ellenére, igenis fel tudja dobni a napunkat.
Fotó: Netflix
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!