
A korra jellemző mintázat leginkább alkalmi ruhákon mutat jól
Fotó: Pál Zoltán
A barokk kor divatját az erős díszítettség és a fényűzés jellemezte, főbb stílusjegyei pedig napjainkban is visszaköszönnek az öltözködésünkben. Jellegzetességei közé tartozik például a csipke és a tüll, az ezekből készült darabokat a mindennapokban is bátran viselhetjük, de rendszeresen fellelhetőek a menyasszonyi ruhákon és kiegészítőkön is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában erről is olvashatnak.
2020. augusztus 28., 11:182020. augusztus 28., 11:18
A divat örök körforgásban van, és a régmúlt idők jellegzetes viseletei újra meg újra megjelennek, igaz, mindig kissé átalakulva, modern formában. A tervezők egyik legkedveltebb inspirációs forrása a barokk kor (a 17. század közepétől a 18. század végéig), amelynek fő jellegzetességei közé tartozott az erőteljes díszítés, a csipke használata és a ruhák vasabronccsal való megemelése.
– mutatott rá Szőcs Ramóna frissen végzett divattervező, aki vizsgamunkáját is ebben a témában írta, emellett pedig több mint 12 éve működtet egy esküvői ruhaszalont, két éve pedig saját tervezésű menyasszonyi ruhákat is készít.
Egy Szőcs Ramóna által tervezett, barokk stílusjegyeket hordozó ruha
Fotó: Pál Zoltán
Mint a szakember kifejtette, a korra jellemző ruhákhoz drága anyagokat használtak, mint a selyem, a taft (vászonkötéssel készült, merev tartású selyemszövet) és a brokát (arannyal vagy ezüsttel átszőtt nehéz selyemszövet), a nyári viseletekhez pedig egyebek mellett tüllt (finom hálószövet). Az erőteljes, arany-ezüst díszítés volt a barokk kor egyik legmeghatározóbb eleme, a másik pedig a szoknyarészt tartó abroncs, és ekkor vált népszerűvé a csipke is.
Minderről bővebben a Liget életmód-kiadvány augusztus 28-ai lapszámában írnak.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!