
A korra jellemző mintázat leginkább alkalmi ruhákon mutat jól
Fotó: Pál Zoltán
A barokk kor divatját az erős díszítettség és a fényűzés jellemezte, főbb stílusjegyei pedig napjainkban is visszaköszönnek az öltözködésünkben. Jellegzetességei közé tartozik például a csipke és a tüll, az ezekből készült darabokat a mindennapokban is bátran viselhetjük, de rendszeresen fellelhetőek a menyasszonyi ruhákon és kiegészítőkön is. A Székelyhon napilap Liget kiadványában erről is olvashatnak.
2020. augusztus 28., 11:182020. augusztus 28., 11:18
A divat örök körforgásban van, és a régmúlt idők jellegzetes viseletei újra meg újra megjelennek, igaz, mindig kissé átalakulva, modern formában. A tervezők egyik legkedveltebb inspirációs forrása a barokk kor (a 17. század közepétől a 18. század végéig), amelynek fő jellegzetességei közé tartozott az erőteljes díszítés, a csipke használata és a ruhák vasabronccsal való megemelése.
– mutatott rá Szőcs Ramóna frissen végzett divattervező, aki vizsgamunkáját is ebben a témában írta, emellett pedig több mint 12 éve működtet egy esküvői ruhaszalont, két éve pedig saját tervezésű menyasszonyi ruhákat is készít.
Egy Szőcs Ramóna által tervezett, barokk stílusjegyeket hordozó ruha
Fotó: Pál Zoltán
Mint a szakember kifejtette, a korra jellemző ruhákhoz drága anyagokat használtak, mint a selyem, a taft (vászonkötéssel készült, merev tartású selyemszövet) és a brokát (arannyal vagy ezüsttel átszőtt nehéz selyemszövet), a nyári viseletekhez pedig egyebek mellett tüllt (finom hálószövet). Az erőteljes, arany-ezüst díszítés volt a barokk kor egyik legmeghatározóbb eleme, a másik pedig a szoknyarészt tartó abroncs, és ekkor vált népszerűvé a csipke is.
Minderről bővebben a Liget életmód-kiadvány augusztus 28-ai lapszámában írnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!