Bár az Oppenheimer nem fehér-feketében készült, vannak benne fehér-fekete jelenetek, úgyhogy színvilágban és témában ennél nagyobb kontraszt nem is lehetne a két film között
Fotó: Liget-montázs
Egy napon jelenik meg az év két legjobban várt blockbustere, amik se nem egy franchise részei (még!), se nem folytatások, sem pedig rebootok, vagy egy európai sikerfilm amerikai változatai. A Barbie és az Oppenheimer június 21-i premierje jelenséggé nőtte ki magát az interneten, az alábbiakban pedig összefoglaljuk azt, hogy mi is ez a Barbenheimer, és miért vannak megőrülve érte a filmrajongók. Képbehozó.
2023. július 18., 15:392023. július 18., 15:39
2023. július 28., 10:212023. július 28., 10:21
Nem nehéz kitalálni, hogy a Barbie és az Oppenheimer címek összeházasításából jött Barbenheimer elnevezés. Már saját Wikipédia-szócikkel is rendelkezik, komplett jelenséget takar, ami a két nyári blockbuster megjelenése előtt tematizálja a világháló filmes szegletét, és ad kifogyhatatlan muníciót a mémoldalaknak.
Ennek kezdete is a Covid19 világjárvány idejére vezethető vissza, amikor Christopher Nolan (akit senkinek sem kell bemutatni) megannyi szerzői blockbuster és egyedi víziójú film készítője (Eredet, Interstellar, A Sötét Lovag-trilógia stb.) kritizálni kezdte a Warnert (ahol a filmjei az elmúlt két évtizedben készültek) a megosztó döntése miatt, miszerint filmjeiket a világjárvány alatti korlátozásokkor moziban és streamingen is párhuzamosan tervezték elérhetővé tenni (amit aztán 2021 augusztusától egy bizonyos intervallumig meg is léptek).
Nolan felháborodása teljesen érthető volt, hiszen ő még egy régivágású rendező, aki filmre forgat, és alkotásait a mozinézőknek szánja,
Denis Villeneuve Dűnéjénél (amit szintén párhuzamosan, moziban és streamingen mutattak be) hangzott el a rendezőtől a találó hasonlat, miszerint
Nos, ugyanez a hasonlat helytálló Nolan filmjei esetében is.
Brutális látvány- és hangzóorgia, szerelmeslevél a mozivászonhoz, egy olyan látványfilm, amilyen az Avatar óta nem volt a mozikban – ez a Dűne 2021-ben megjelent filmadaptációja. Nagyságához csak a megjelenésének nem mindennapi körülményei foghatóak.
Bár Nolan aktuális filmjét (Tenet) nem érintette még a párhuzamos mozi- és streamingpremier, a rendező mégis neheztelt a filmjeit kiadó Warnerre, hogy lerövidítették a mozi és az online megjelenés közötti ablakot annak érdekében, hogy a filmjeik minél több potenciális nézőhöz eljussanak, akik a járványügyi korlátozások miatt nem jutottak el a mozikba. Ennek a vége az lett, hogy Nolan „szakított” a Warnerrel, később pedig bejelentette, hogy
A Warner „válasza” 2022 áprilisában érkezett, ugyanis bejelentették, hogy a Barbie-ról készülő élőszereplős filmjük 2023. július 21-én jelenik meg – mit ad Isten – pont az Oppenheimer premiernapján. Nem is állhatna távolabb a rózsaszín, Barbie-babák világa az atombomba feltalálójának életétől, a hatalmas kontraszt azonban nem várt fordulatot eredményezett:
Forrás: Internet
A legtöbb mém arról szólt, hogy az Oppenheimer nagybetűs filmélményre vágyó közönsége igazából a Barbie-ra is jegyet fog venni, tehát a fekete öltönyös, inges, mélabús felnőtt férfi lesz igazából a Barbie-film célközönsége, ezt pedig még a Peaky Blinders szereplőivel is illusztrálták (aminek főszereplő színésze az a Cillian Murphy, aki Robert Oppenheimert is alakítja Nolan filmjében).
Így indult tehát a Barbie és az Oppenheimer útja, hogy aztán 2023 két legjobban várt filmjévé lépjenek elő. Az Oppenheimer esetében egyértelmű volt a kezdetektől, hogy újabb nagybetűs „nolan-i” moziélmény lesz a rendező minden maximalizmusával és egyedi látásmódjával, valamint a lehető legkevesebb CGI-jal, bizonyos jelenetek pedig IMAX-kamerákkal felvéve.
Ment a poénkodás azzal kapcsolatosan is, hogy Cristopher Nolan egy atombombát fog felrobbantani a filmjéhez, hiszen a Tenet-ben egy Boening típusú repülőgépet amortizált le a hagyományos filmkészítés jegyében, ezzel pedig nem jártak olyan messze a rajongók az igazságtól, hiszen Nolan tényleg vizuális effektek nélkül oldotta meg a robbanást az Oppenheimerben, ezzel is bizonyítva, hogy továbbra is a hagyományos filmkészítési technikák híve.
Fotó: Warner Bros. Pictures
A Barbie viszont egy hatalmas rejtély volt a bejelentésétől kezdve, hiszen nem egy agyatlan, újabb népszerű játékot kiaknázó, futószalagos blockbusternek tűnt, hiszen rendezőnek a függetlenfilmes-szcénából érkező, és ott már rendkívül intelligens és elgondolkodtató filmekkel bizonyító Greta Gerwiget igazolták le hozzá.
Alkotótársa és élete párja Noah Baumbach, akinek rengeteg, szintén független film mellett a Házassági történetet is köszönhetjük, amiben Scarlett Johanssonból és Adam Driverből hozta ki a legjobbat, és Laura Dern-nek Oscar-díjat is hozott a 2020-as szezonban. Baumbach természetesen a Barbie-mozi forgatókönyvének írásában is részt vett, és Gretaval korábbi munkáikból kiindulva tényleg joggal lehetett feltételezni, hogy
• Videó: Warner Bros. Pictures
Erre erősített rá a film első kedvcsinálója is, ami egyenesen a 2001: Űrodüsszeia kultfilm képsorait ültette át a Barbie világára, ezzel is tisztelegve a nagy filmklasszikus előtt. Ekkor még mindig nem volt egyértelmű, hogy pontosan miről fog szólni a film, azonban érkeztek a neonzöld és rózsaszín gördeszkaszerelésben tündöklő Ryan Goslingról és Margot Robbieról a promóképek (őket castingolták ugyanis Barbie és Ken eljátszására) amiken ismét lehetett hüledezni a következő előzetes már a történet alaphelyzetéről is lerántotta a leplet. Eszerint
A Barbie karakterposzterei is hamar virálissá váltak, és kitűnő mém-alapanyagként szolgáltak, hiszen bárkit és bármit oda lehetett photoshopolni a Barbie-felirat fölé, megmutatva, hogy mindenki és minden lehet Barbie, még ha szöges ellentétben is állt a rózsaszín, habos-babos műanyagvilággal.
Jött aztán a gerillamarketing is, amikor Greta Gerwig egy interjúban mondta el, hogy a forgatás alatt annyi rózsaszín festéket elhasználtak, hogy a világ gyakorlatilag „kifogyott egy időre a barbierózsaszínből”, de Margot Robbie-val a Barbenheimer hype-ját is meglovagolva fotót posztoltak arról, ahogy egy Oppenheimer plakát előtt a filmre vett jegyükkel pózolnak (de jegyet vettek az új Indiana Jones-ra, a hetedik Mission Impossible-re és a Dűne folytatására is a hecc kedvéért).
Ebbe a gerillamarketingbe kapcsolódott be Tom Cruise is – akinek új filmje, a Mission Impossible hetedik része pont egy héttel a Barbie és Oppenheimer premierje elé volt belőve –, aki szintén azt mondta, hogy mindkét filmet meg fogja nézni. Cruise ezt a barátságos gesztust annak ellenére tette, hogy
Rendkívül látványos és jól működő blockbuster lett a nyolcvanas évek végi amerikai légierő-reklámnak is beillő Top Gun második része, aminek mozis bemutatóját inkább többször is elhalasztották, minthogy streamingre száműzzék. Kritika.
Állítólag Christopher Nolan nem volt boldog, amikor megtudta, hogy a korábbi filmstúdiója pont a Barbie-t küldi mozikba az új filmje premierjekor, de végül ő is olyan szinten megbékélt ezzel a dologgal. Elfogadta, hogy egymást erősítik ezek a filmek és a körülöttük kialakult internetes jelenség, aminek a pozitív hozadéka az, hogy moziba csábítja az embereket, ami az ő szemszögéből a legjobb dolog, ami a filmekkel történhet, hiszen nem az általa nagyon is lesajnált streaming malmára hajtják a vizet. Ahogy Nolan fogalmazott, amikor „szakított” a Warnerrel:
Ebben a kijelentésben minden benne van, amit Nolan gondol a streamingről, ezért is marad ő a hagyományos értelemben vett mozi egyik utolsó mohikánja, aki sosem fog filmet készíteni a Netflixnek vagy az HBO-nak, (de újabb szuperhősfilmet sem várhatunk tőle a máig etalonnak számító Sötét Lovag-trilógia után) hanem megmarad a vizionárius rendezőnek, aki nagytotálok és a hagyományos filmes eszközök igénybevételével nagyvásznon mesél el grandiózus, és egyedi történeteket, mindezt pedig
A Barbenheimer-jelenségnek egyébként egy újabb löketét a digitális művészek adták, akik Etsy-n és a különböző közösségi oldalakon kezdték el megosztani a saját készítésű Barbenheimeres pólókat, bögréket és alternatív filmposztereket, amiket a két alkotás promóanyagait felhasználva alkottak. A mémek mellett így lett a Damien Chazelle-féle La La Land poszteréből nem „Barbenheimer-promóanyag”, de sokan voltak, akik a két film fontos szereplőit hozták össze egy szemkápráztató filmplakátra, ami t nincs az a filmrajongó, aki nem tenne ki a szobája falára a lehető legnagyobb méretben.
Fotó: ThatTallGinger
És, hogy a kettő közül melyik film lesz a befutó a premierhétvégén? Egyértelműen a Barbie-ra fognak többen jegyet venni, hiszen családi film PG-13-as korhatárbesorolással, ami nálunk a 12 éven aluliaknak nem ajánlott a különböző hivatkozások és a nyelvezete miatt, míg az Oppenheimer R-besorolást kapott, amire már csak 17 éven felüliek vehetnek jegyet, hiszen meztelenséget, vulgáris beszédet is tartalmaz (ez egyébként Nolan első olyan filmje, amiben az intimitás és a meztelenség is helyet kap, tehát ilyen szempontból formabontó alkotás). Emellett pedig
Fotó: Warner Bros. Pictures
A Barbie-t ugyanakkor többször is lehet vetíteni a közel kétórás játékideje miatt, míg az Oppenheimer vetítésekkel inkább sakkozniuk kell a moziknak, hiszen a film játékideje kereken három óra. A szaksajtó 55-85 millió dolláros nyitóhétvégét prognosztizál a Barbie-nak az Amerikai Egyesült Államokban, míg az Oppenheimer 40 és 55 millió dollárral nyithat, ráadásul sok helyen IMAX-ban is vetítik, ami megdobja a jegy árát, mégis kevesebb nézőre számíthat ami valahol érthető is, hiszen
Fotó: Universal Pictures
A Barbenheimer hypevonatra maguk a színészek is felültek egy idő után, és többek között Cillian Murphy is arra biztatta a filmrajongókat, hogy ha tehetik, mindkét filmet nézzék meg a premier napján, hiszen ezzel a mozi nyer, de Matt Damon is azt mondta korábbi filmje, az Air premierjén, hogy a közönségnek „megengedett, hogy megnézze minkét filmet a premierhétvégén”, de ahogy már fennebb is írtuk, Margot Robbie is pózolt Greta Gerwig rendező mellett Oppenheimer-jeggyel a kezében.
Bár most az író- és színéssztrájk vet árnyékot a hollywoodi filmiparra, az Oppenheimer és a Barbie megjelenése azt mutatja, hogy
amik lényegében nem beinvitálják a moziba a nézők többségét, hanem taszítják őket azzal, hogy a film címe mellett ott a 7-es vagy ne adj’ isten 10-es sorszám, az egyre gyengébb színvonalon készülő Marvel és DC-szuperhősfilmekről, vagy a teljesen fölösleges, csakis anyagi érdekekből elkészült, legújabb Indiana Jones-filmről nem is beszélve.
Élőszereplős A kis hableány, sorban a hatodik Transformers-mozi és a DC leggyorsabb szuperhőse is megérkeztek idén nyáron a mozikba. És hogy mi a közös bennük? Összefoglalónkból kiderül.
Bár megvan rá az esély, hogy a Barbie-t is egy franchise első filmje lesz jelenleg még egy üde színfolt a nyári, bukásokról és érdektelenségről szóló mozipalettán, Christopher Nolan filmje pedig mindig eseményszámba megy. A Barbenheimer példája jól mutatja, hogy bár a stúdiók versenyeznek egymással filmjeikkel a nézők kegyeiért, és főképp a pénzükért, de
Az tény, hogy most aztán tényleg jó filmrajongónak lenni, és megélni ezt a pezsgést ami a két film körül zajlik év eleje óta. A cseresznye a torta tetején pedig ezek megnézése lesz. Az biztos, hogy a végén nem fogunk csalódni és maradandó élményekkel gazdagodunk, ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy két új klasszikus születik a Barbie és az Oppenheimer „személyében”, amiket még évekig emlegetni fogunk nem csak a körülöttük zajló felhajtás, hanem a páratlan minőségük miatt.
Fotó: Liget-montázs
Láthatunk grandiózus életrajzi drámát Napóleonról és Enzo Ferrariról, bennsőséges biopicet Leonard Bernsteinről, de Martin Scorsese is megörvendeztet egy több mint három órás filmmel, David Fincher egy bérgyilkos életébe nyújt betekintést. Ajánló.
Túl vagyunk az év mozis szenzációján, a Barbenheimer-őrületen, ám az igazi filmdömping még csak ezután érkezik, bár elég borús fellegek gyülekeznek az év második felében bemutatandó alkotások premierjei fölött.
Sokunk egyik kedvenc magyar filmje, míg a másik oldalon sokan nem szeretik, mert kiparodizálja a magyar történelem különböző állomásait. Herendi Gábor 2004-ben megjelent filmje azonban egy megkerülhetetlen alkotás, és egyedi a maga nemében.
Egy termékdizájner (Burján Zsolt), egy színész (Orbán Levente) és egy veteránautó-restaurátor (Bokor Aladár) gondolt egyet, és a csíkszeredai Magtár épületében létrehozott egy olyan közösségi teret, amely képes összefogni mindent, ami művészet.
Jennifer Lawrence rövid kihagyás után egy nagyon vicces és kellemes nyári vígjátékkal tért vissza a mozivászonra, ami a komikus körítés alatt igencsak valóságos társadalmi látleletet is felvillant. Barátnőt felveszünk, kritika.
A székelyföldi ételrendelés világában új fejezet nyílik, a Hamm ételrendelő és kiszállító cég bejelentette az Ospătarul alkalmazás és weboldal felvásárlását.
A nyári utazási szezonra hangolódva, a Csíki Székely Múzeumban az augusztusi hónap tárgya egy, az 1920-as években készült Goyard márkájú utazóláda. A ládán található, utazáshoz kapcsolódó címkék alapján az utazóláda első tulajdonosa Armand Massard volt.
Újabb mesterművet tett le az asztalra korunk egyik legegyedibb, különleges víziókkal rendelkező filmese, Christopher Nolan, akinek az évek alatt sikerült felülkerekednie a stúdiók elvárásain, és gyakorlatilag úgy rendez filmet, ahogyan akar.
Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van.
Ki gondolta volna évekkel ezelőtt, hogy 2023 egyik legnagyobb filmes szenzációja és jelensége a a múlt század közepétől gyártott, rózsaszín, sztereotíp játéknak indult, rengeteg kislány gyerekszobájában helyet kapó Barbie élőszereplős adaptációja lesz?
szóljon hozzá!