
Bár az Oppenheimer nem fehér-feketében készült, vannak benne fehér-fekete jelenetek, úgyhogy színvilágban és témában ennél nagyobb kontraszt nem is lehetne a két film között
Fotó: Liget-montázs
Egy napon jelenik meg az év két legjobban várt blockbustere, amik se nem egy franchise részei (még!), se nem folytatások, sem pedig rebootok, vagy egy európai sikerfilm amerikai változatai. A Barbie és az Oppenheimer június 21-i premierje jelenséggé nőtte ki magát az interneten, az alábbiakban pedig összefoglaljuk azt, hogy mi is ez a Barbenheimer, és miért vannak megőrülve érte a filmrajongók. Képbehozó.
2023. július 18., 15:392023. július 18., 15:39
2023. július 28., 10:212023. július 28., 10:21
Nem nehéz kitalálni, hogy a Barbie és az Oppenheimer címek összeházasításából jött Barbenheimer elnevezés. Már saját Wikipédia-szócikkel is rendelkezik, komplett jelenséget takar, ami a két nyári blockbuster megjelenése előtt tematizálja a világháló filmes szegletét, és ad kifogyhatatlan muníciót a mémoldalaknak.
Ennek kezdete is a Covid19 világjárvány idejére vezethető vissza, amikor Christopher Nolan (akit senkinek sem kell bemutatni) megannyi szerzői blockbuster és egyedi víziójú film készítője (Eredet, Interstellar, A Sötét Lovag-trilógia stb.) kritizálni kezdte a Warnert (ahol a filmjei az elmúlt két évtizedben készültek) a megosztó döntése miatt, miszerint filmjeiket a világjárvány alatti korlátozásokkor moziban és streamingen is párhuzamosan tervezték elérhetővé tenni (amit aztán 2021 augusztusától egy bizonyos intervallumig meg is léptek).
Nolan felháborodása teljesen érthető volt, hiszen ő még egy régivágású rendező, aki filmre forgat, és alkotásait a mozinézőknek szánja,
Denis Villeneuve Dűnéjénél (amit szintén párhuzamosan, moziban és streamingen mutattak be) hangzott el a rendezőtől a találó hasonlat, miszerint
Nos, ugyanez a hasonlat helytálló Nolan filmjei esetében is.

Brutális látvány- és hangzóorgia, szerelmeslevél a mozivászonhoz, egy olyan látványfilm, amilyen az Avatar óta nem volt a mozikban – ez a Dűne 2021-ben megjelent filmadaptációja. Nagyságához csak a megjelenésének nem mindennapi körülményei foghatóak.
Bár Nolan aktuális filmjét (Tenet) nem érintette még a párhuzamos mozi- és streamingpremier, a rendező mégis neheztelt a filmjeit kiadó Warnerre, hogy lerövidítették a mozi és az online megjelenés közötti ablakot annak érdekében, hogy a filmjeik minél több potenciális nézőhöz eljussanak, akik a járványügyi korlátozások miatt nem jutottak el a mozikba. Ennek a vége az lett, hogy Nolan „szakított” a Warnerrel, később pedig bejelentette, hogy
A Warner „válasza” 2022 áprilisában érkezett, ugyanis bejelentették, hogy a Barbie-ról készülő élőszereplős filmjük 2023. július 21-én jelenik meg – mit ad Isten – pont az Oppenheimer premiernapján. Nem is állhatna távolabb a rózsaszín, Barbie-babák világa az atombomba feltalálójának életétől, a hatalmas kontraszt azonban nem várt fordulatot eredményezett:
Forrás: Internet
A legtöbb mém arról szólt, hogy az Oppenheimer nagybetűs filmélményre vágyó közönsége igazából a Barbie-ra is jegyet fog venni, tehát a fekete öltönyös, inges, mélabús felnőtt férfi lesz igazából a Barbie-film célközönsége, ezt pedig még a Peaky Blinders szereplőivel is illusztrálták (aminek főszereplő színésze az a Cillian Murphy, aki Robert Oppenheimert is alakítja Nolan filmjében).
Így indult tehát a Barbie és az Oppenheimer útja, hogy aztán 2023 két legjobban várt filmjévé lépjenek elő. Az Oppenheimer esetében egyértelmű volt a kezdetektől, hogy újabb nagybetűs „nolan-i” moziélmény lesz a rendező minden maximalizmusával és egyedi látásmódjával, valamint a lehető legkevesebb CGI-jal, bizonyos jelenetek pedig IMAX-kamerákkal felvéve.
Ment a poénkodás azzal kapcsolatosan is, hogy Cristopher Nolan egy atombombát fog felrobbantani a filmjéhez, hiszen a Tenet-ben egy Boening típusú repülőgépet amortizált le a hagyományos filmkészítés jegyében, ezzel pedig nem jártak olyan messze a rajongók az igazságtól, hiszen Nolan tényleg vizuális effektek nélkül oldotta meg a robbanást az Oppenheimerben, ezzel is bizonyítva, hogy továbbra is a hagyományos filmkészítési technikák híve.
Fotó: Warner Bros. Pictures
A Barbie viszont egy hatalmas rejtély volt a bejelentésétől kezdve, hiszen nem egy agyatlan, újabb népszerű játékot kiaknázó, futószalagos blockbusternek tűnt, hiszen rendezőnek a függetlenfilmes-szcénából érkező, és ott már rendkívül intelligens és elgondolkodtató filmekkel bizonyító Greta Gerwiget igazolták le hozzá.
Alkotótársa és élete párja Noah Baumbach, akinek rengeteg, szintén független film mellett a Házassági történetet is köszönhetjük, amiben Scarlett Johanssonból és Adam Driverből hozta ki a legjobbat, és Laura Dern-nek Oscar-díjat is hozott a 2020-as szezonban. Baumbach természetesen a Barbie-mozi forgatókönyvének írásában is részt vett, és Gretaval korábbi munkáikból kiindulva tényleg joggal lehetett feltételezni, hogy
• Videó: Warner Bros. Pictures
Erre erősített rá a film első kedvcsinálója is, ami egyenesen a 2001: Űrodüsszeia kultfilm képsorait ültette át a Barbie világára, ezzel is tisztelegve a nagy filmklasszikus előtt. Ekkor még mindig nem volt egyértelmű, hogy pontosan miről fog szólni a film, azonban érkeztek a neonzöld és rózsaszín gördeszkaszerelésben tündöklő Ryan Goslingról és Margot Robbieról a promóképek (őket castingolták ugyanis Barbie és Ken eljátszására) amiken ismét lehetett hüledezni a következő előzetes már a történet alaphelyzetéről is lerántotta a leplet. Eszerint
A Barbie karakterposzterei is hamar virálissá váltak, és kitűnő mém-alapanyagként szolgáltak, hiszen bárkit és bármit oda lehetett photoshopolni a Barbie-felirat fölé, megmutatva, hogy mindenki és minden lehet Barbie, még ha szöges ellentétben is állt a rózsaszín, habos-babos műanyagvilággal.
Jött aztán a gerillamarketing is, amikor Greta Gerwig egy interjúban mondta el, hogy a forgatás alatt annyi rózsaszín festéket elhasználtak, hogy a világ gyakorlatilag „kifogyott egy időre a barbierózsaszínből”, de Margot Robbie-val a Barbenheimer hype-ját is meglovagolva fotót posztoltak arról, ahogy egy Oppenheimer plakát előtt a filmre vett jegyükkel pózolnak (de jegyet vettek az új Indiana Jones-ra, a hetedik Mission Impossible-re és a Dűne folytatására is a hecc kedvéért).
Ebbe a gerillamarketingbe kapcsolódott be Tom Cruise is – akinek új filmje, a Mission Impossible hetedik része pont egy héttel a Barbie és Oppenheimer premierje elé volt belőve –, aki szintén azt mondta, hogy mindkét filmet meg fogja nézni. Cruise ezt a barátságos gesztust annak ellenére tette, hogy

Rendkívül látványos és jól működő blockbuster lett a nyolcvanas évek végi amerikai légierő-reklámnak is beillő Top Gun második része, aminek mozis bemutatóját inkább többször is elhalasztották, minthogy streamingre száműzzék. Kritika.
Állítólag Christopher Nolan nem volt boldog, amikor megtudta, hogy a korábbi filmstúdiója pont a Barbie-t küldi mozikba az új filmje premierjekor, de végül ő is olyan szinten megbékélt ezzel a dologgal. Elfogadta, hogy egymást erősítik ezek a filmek és a körülöttük kialakult internetes jelenség, aminek a pozitív hozadéka az, hogy moziba csábítja az embereket, ami az ő szemszögéből a legjobb dolog, ami a filmekkel történhet, hiszen nem az általa nagyon is lesajnált streaming malmára hajtják a vizet. Ahogy Nolan fogalmazott, amikor „szakított” a Warnerrel:
Ebben a kijelentésben minden benne van, amit Nolan gondol a streamingről, ezért is marad ő a hagyományos értelemben vett mozi egyik utolsó mohikánja, aki sosem fog filmet készíteni a Netflixnek vagy az HBO-nak, (de újabb szuperhősfilmet sem várhatunk tőle a máig etalonnak számító Sötét Lovag-trilógia után) hanem megmarad a vizionárius rendezőnek, aki nagytotálok és a hagyományos filmes eszközök igénybevételével nagyvásznon mesél el grandiózus, és egyedi történeteket, mindezt pedig
A Barbenheimer-jelenségnek egyébként egy újabb löketét a digitális művészek adták, akik Etsy-n és a különböző közösségi oldalakon kezdték el megosztani a saját készítésű Barbenheimeres pólókat, bögréket és alternatív filmposztereket, amiket a két alkotás promóanyagait felhasználva alkottak. A mémek mellett így lett a Damien Chazelle-féle La La Land poszteréből nem „Barbenheimer-promóanyag”, de sokan voltak, akik a két film fontos szereplőit hozták össze egy szemkápráztató filmplakátra, ami t nincs az a filmrajongó, aki nem tenne ki a szobája falára a lehető legnagyobb méretben.
Fotó: ThatTallGinger
És, hogy a kettő közül melyik film lesz a befutó a premierhétvégén? Egyértelműen a Barbie-ra fognak többen jegyet venni, hiszen családi film PG-13-as korhatárbesorolással, ami nálunk a 12 éven aluliaknak nem ajánlott a különböző hivatkozások és a nyelvezete miatt, míg az Oppenheimer R-besorolást kapott, amire már csak 17 éven felüliek vehetnek jegyet, hiszen meztelenséget, vulgáris beszédet is tartalmaz (ez egyébként Nolan első olyan filmje, amiben az intimitás és a meztelenség is helyet kap, tehát ilyen szempontból formabontó alkotás). Emellett pedig
Fotó: Warner Bros. Pictures
A Barbie-t ugyanakkor többször is lehet vetíteni a közel kétórás játékideje miatt, míg az Oppenheimer vetítésekkel inkább sakkozniuk kell a moziknak, hiszen a film játékideje kereken három óra. A szaksajtó 55-85 millió dolláros nyitóhétvégét prognosztizál a Barbie-nak az Amerikai Egyesült Államokban, míg az Oppenheimer 40 és 55 millió dollárral nyithat, ráadásul sok helyen IMAX-ban is vetítik, ami megdobja a jegy árát, mégis kevesebb nézőre számíthat ami valahol érthető is, hiszen
Fotó: Universal Pictures
A Barbenheimer hypevonatra maguk a színészek is felültek egy idő után, és többek között Cillian Murphy is arra biztatta a filmrajongókat, hogy ha tehetik, mindkét filmet nézzék meg a premier napján, hiszen ezzel a mozi nyer, de Matt Damon is azt mondta korábbi filmje, az Air premierjén, hogy a közönségnek „megengedett, hogy megnézze minkét filmet a premierhétvégén”, de ahogy már fennebb is írtuk, Margot Robbie is pózolt Greta Gerwig rendező mellett Oppenheimer-jeggyel a kezében.
Bár most az író- és színéssztrájk vet árnyékot a hollywoodi filmiparra, az Oppenheimer és a Barbie megjelenése azt mutatja, hogy
amik lényegében nem beinvitálják a moziba a nézők többségét, hanem taszítják őket azzal, hogy a film címe mellett ott a 7-es vagy ne adj’ isten 10-es sorszám, az egyre gyengébb színvonalon készülő Marvel és DC-szuperhősfilmekről, vagy a teljesen fölösleges, csakis anyagi érdekekből elkészült, legújabb Indiana Jones-filmről nem is beszélve.

Élőszereplős A kis hableány, sorban a hatodik Transformers-mozi és a DC leggyorsabb szuperhőse is megérkeztek idén nyáron a mozikba. És hogy mi a közös bennük? Összefoglalónkból kiderül.
Bár megvan rá az esély, hogy a Barbie-t is egy franchise első filmje lesz jelenleg még egy üde színfolt a nyári, bukásokról és érdektelenségről szóló mozipalettán, Christopher Nolan filmje pedig mindig eseményszámba megy. A Barbenheimer példája jól mutatja, hogy bár a stúdiók versenyeznek egymással filmjeikkel a nézők kegyeiért, és főképp a pénzükért, de
Az tény, hogy most aztán tényleg jó filmrajongónak lenni, és megélni ezt a pezsgést ami a két film körül zajlik év eleje óta. A cseresznye a torta tetején pedig ezek megnézése lesz. Az biztos, hogy a végén nem fogunk csalódni és maradandó élményekkel gazdagodunk, ahhoz pedig kétség sem férhet, hogy két új klasszikus születik a Barbie és az Oppenheimer „személyében”, amiket még évekig emlegetni fogunk nem csak a körülöttük zajló felhajtás, hanem a páratlan minőségük miatt.
Fotó: Liget-montázs
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!