Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:09

A négyből három trófeát tudtak itthon tartani a Góbék Teqball Team sportolói

22:01

Csíkszentsimon lett Hargita megye bajnoka

21:19

Soós Zoltán: hétfőtől újrakezdik a város takarítását, hacsak a prefektúra nem akadályozza meg

20:52

Küzdenek a motoros életéért a vasárnapi baleset után

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Tengeri drón robbant fel a konstancai kikötőnél – videóval

Mentős információ: kómában van a Csíkszeredában elgázolt idős gyalogos

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Magyar Péter: mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát

A Nobel-vacsorák kulisszatitkairól is beszélt Krasznahorkai László Marosvásárhelyen

Kelemen Hunor Eugen Tomac miniszterelnök-jelöltségéről: várjuk a kormányprogramot és a miniszterek listáját, utána döntünk

Oroszországot teszi felelőssé Nicușor Dan a konstancai kikötőben felrobbant ukrán drón miatt

Harangszó Trianonért, fehér galambok a jövőért Csíksomlyón

Meseország, valós indulat nélkül

A gyermeki realizmusban, a mesevilágban pont az a szép, hogy bármiből bármi lehet, hogy belső képek által minden feldolgozható – fogalmaz a legismertebb „mesepszichológus”

Fotó: Haáz Vince

Szeptemberben jelent meg Magyarországon egy olyan mesekönyv, amely pár nap alatt megosztotta a magyar társadalmat. A Meseország mindenkié című kiadvány egy-egy írásában homoszexuális és transznemű szereplők is szerepelnek, ezért sokan ártalmasnak vélik. Kádár Annamária pszichológus válaszolt a sok szülőben felmerült kérdésre: valóban annyira ártalmas ez a mesekönyv?

Hajnal Csilla

2020. október 12., 19:232020. október 12., 19:23

Könnyen lehet, hogy a Meseország mindenkié című könyv nem is kavart volna akkora port, ha Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője egy sajtótájékoztatón nem darálta volna le – szó szerint – egy iratmegsemmisítőben. A politikus szerint a könyv a „homoszexualitást propagálja”, és szerinte ez „támadás a magyar kultúra ellen”.

Petíció a könyv ellen

A Meseország mindenkié című kötetben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. A társadalmi tabukkal és kisebbségekkel szembeni elfogadás mindenféle formájáról szó van benne, legyen a téma az örökbefogadás, idős korban vállalt gyermekek, testi fogyatékkal vagy mélyszegénységben élők helyzete, ugyanakkor homoszexuális és transzgender történeteket is tartalmaz. A Mi Hazánk Mozgalom politikusa az utóbbi témák érzékenyítése ellen kívánt cselekedni könyvmegsemmisítő akciójával, amellyel sokakat felháborított, több híresség kritizálta őt, de közleményt adott ki az ügy kapcsán a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is, amelyben a náci könyvégetésekkel és a kommunista könyvzúzdákkal vonták történelmi párhuzamba Dúró Dóra cselekedetét. A másik oldal viszont civil aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy elérjék, vegyék le kínálatukból a mesekönyvet a boltok.

Az indulatokat kiváltó meséskönyv borítója

„A könyv előszava szerint »óvodai és iskolai foglalkozástervek« is készültek a mesékhez. Ebből egyértelművé vált, hogy a könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület a legkisebbeknek szánja a könyvét. A kötetben mindeközben a transzgender »nemváltásokat« megjelenítő mesék mellett homoszexuális »esküvőt« és »házasságot« bemutató történetek is helyet kaptak. A könyv jól ismert klasszikus mesék átiratait tartalmazza, emellett a borítója és a grafikája hagyományosnak mondható, így a gyanútlan szülők vagy pedagógusok anélkül is megvehetik az LMBTQ-propagandával fűszerezett gyerekkönyvet, hogy tudnák, mit tartanak a kezükben” – olvasható a Citizengo.org oldalon megjelent petíció szövegében.

Értelmesen beszélni a kérdésről

Szülő legyen a talpán, aki a témában tapasztalható sárdobálás és gyűlöletkeltő retorika mellett józan ésszel és kellő érzékenységgel tudja kezelni a helyzetet. Sok szülőben és pedagógusban joggal megfogalmazódott kérdésre adott választ Kádár Annamária marosvásárhelyi gyerekpszichológus, a Mesepszichológia című kötetek szerzője. Hogyan hat a gyerekek lelki és érzelmi világára egy ilyen könyv? Tényleg olyan ártalmas a gyerekekre, mint amennyi port kavar a politikai harctéren? A szakember a legnagyobb közösségi oldal egyik zárt csoportjában közzétett véleményét kérésünkre a Liget olvasóival is megosztotta. Úgy véli, szomorú, hogy erről a kérdésről nem lehet értelmesen beszélni, mert bekerült a hisztéria, a politika és a gyűlölet terébe.

„Gondolom, hogy egyetérthetünk abban, hogy egy könyv ledarálása jócskán túlmegy egy véleménynyilvánításon.

Minden »kényes« témával ez a helyzet, lásd, amikor a svédeknél megjelent a Kakikönyv, Halálkönyv, Szeretlek könyv, ugyanez a megdöbbenés övezte. Lehet-e egy gyerekkel ezekről a témákról beszélni? Hogy való-e a gyereknek vagy sem? Itt szerintem elsősorban nem a mesekönyvekről van szó, hanem annak az attitűdjéről, aki a kérdéshez hozzááll” – fogalmazott a pszichológus. Kádár Annamária szerint azt kell kihangsúlyozni, hogy a másság ebben a könyvben nem kizárólag a nemi identitást célozza meg, mert találunk benne mesét az örökbefogadásról, a bántalmazásról, elhanyagoló nevelésről, szegénységről is.

„Egy gyermek nem kategorizál”

„Az örökbefogadás tabutlanítása is nagy kihívás, nagyon jó, hogy egyre több ilyen mese is születik. Az örökbefogadós mese szerintem gyönyörű (Tompa Andrea a kötetben szereplő Vaslaci című meséjéről van szó – szerk. megj.). A gyermeki realizmusban, a mesevilágban pont az a szép, hogy bármiből bármi lehet, hogy minden átalakulhat, hogy belső képek által minden feldolgozható.

Egy gyermek nem kategorizál, hogy mi az, ami normális, mi az, ami nem normális, ezt mi, felnőttek tesszük. Homoszexualitásra senkit nem lehet ránevelni vagy egy mesével rávenni, mint ahogy kinevelni sem lehet valakit belőle.

Számomra mindig nagy kérdés az, hogy miért annyira fenyegető az, hogyha valaki más? Miért jelent veszélyt, miért érezzük azt, hogy őket el kell távolítani?” – fogalmazott Kádár Annamária.

Kádár Annamária marosvásárhelyi pszichológus

Fotó: Haáz Vince

A marosvásárhelyi pszichológus úgy véli, a kifogásolt könyv „teljesen rendben van”, de kérdés, hogy milyen életkorban olvassák a gyerekek ezeket a meséket, hisz a könyvben nem szerepel, hogy milyen korosztálynak szánják. „Vannak olyan témák, mint például a homoszexualitás kérdésköre, amit szerintem a mesekorszak végén, 9-10 éves kor körül lehet feldolgozni, amikor amúgy is a mesehősök demitizálódnak, és igazi hús-vér, esendő hősökkel találkoznak a gyerekek. A másság elfogadása, a toleranciára való nevelés nagy feladata lenne a szülőknek, iskolának egyaránt. Hogyha valaki úgy érzi, hogy nem tud azonosulni ezzel a megközelítéssel, megteheti, hogy nem veszi le a könyvet a polcról. A választás szabadsága is a miénk” – írja Kádár Annamária gyermekpszichológus.