
A gyermeki realizmusban, a mesevilágban pont az a szép, hogy bármiből bármi lehet, hogy belső képek által minden feldolgozható – fogalmaz a legismertebb „mesepszichológus”
Fotó: Haáz Vince
Szeptemberben jelent meg Magyarországon egy olyan mesekönyv, amely pár nap alatt megosztotta a magyar társadalmat. A Meseország mindenkié című kiadvány egy-egy írásában homoszexuális és transznemű szereplők is szerepelnek, ezért sokan ártalmasnak vélik. Kádár Annamária pszichológus válaszolt a sok szülőben felmerült kérdésre: valóban annyira ártalmas ez a mesekönyv?
2020. október 12., 19:232020. október 12., 19:23
Könnyen lehet, hogy a Meseország mindenkié című könyv nem is kavart volna akkora port, ha Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője egy sajtótájékoztatón nem darálta volna le – szó szerint – egy iratmegsemmisítőben. A politikus szerint a könyv a „homoszexualitást propagálja”, és szerinte ez „támadás a magyar kultúra ellen”.
A Meseország mindenkié című kötetben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. A társadalmi tabukkal és kisebbségekkel szembeni elfogadás mindenféle formájáról szó van benne, legyen a téma az örökbefogadás, idős korban vállalt gyermekek, testi fogyatékkal vagy mélyszegénységben élők helyzete, ugyanakkor homoszexuális és transzgender történeteket is tartalmaz. A Mi Hazánk Mozgalom politikusa az utóbbi témák érzékenyítése ellen kívánt cselekedni könyvmegsemmisítő akciójával, amellyel sokakat felháborított, több híresség kritizálta őt, de közleményt adott ki az ügy kapcsán a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is, amelyben a náci könyvégetésekkel és a kommunista könyvzúzdákkal vonták történelmi párhuzamba Dúró Dóra cselekedetét. A másik oldal viszont civil aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy elérjék, vegyék le kínálatukból a mesekönyvet a boltok.
Az indulatokat kiváltó meséskönyv borítója
„A könyv előszava szerint »óvodai és iskolai foglalkozástervek« is készültek a mesékhez. Ebből egyértelművé vált, hogy a könyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület a legkisebbeknek szánja a könyvét. A kötetben mindeközben a transzgender »nemváltásokat« megjelenítő mesék mellett homoszexuális »esküvőt« és »házasságot« bemutató történetek is helyet kaptak. A könyv jól ismert klasszikus mesék átiratait tartalmazza, emellett a borítója és a grafikája hagyományosnak mondható, így a gyanútlan szülők vagy pedagógusok anélkül is megvehetik az LMBTQ-propagandával fűszerezett gyerekkönyvet, hogy tudnák, mit tartanak a kezükben” – olvasható a Citizengo.org oldalon megjelent petíció szövegében.
Szülő legyen a talpán, aki a témában tapasztalható sárdobálás és gyűlöletkeltő retorika mellett józan ésszel és kellő érzékenységgel tudja kezelni a helyzetet. Sok szülőben és pedagógusban joggal megfogalmazódott kérdésre adott választ Kádár Annamária marosvásárhelyi gyerekpszichológus, a Mesepszichológia című kötetek szerzője. Hogyan hat a gyerekek lelki és érzelmi világára egy ilyen könyv? Tényleg olyan ártalmas a gyerekekre, mint amennyi port kavar a politikai harctéren? A szakember a legnagyobb közösségi oldal egyik zárt csoportjában közzétett véleményét kérésünkre a Liget olvasóival is megosztotta. Úgy véli, szomorú, hogy erről a kérdésről nem lehet értelmesen beszélni, mert bekerült a hisztéria, a politika és a gyűlölet terébe.
Minden »kényes« témával ez a helyzet, lásd, amikor a svédeknél megjelent a Kakikönyv, Halálkönyv, Szeretlek könyv, ugyanez a megdöbbenés övezte. Lehet-e egy gyerekkel ezekről a témákról beszélni? Hogy való-e a gyereknek vagy sem? Itt szerintem elsősorban nem a mesekönyvekről van szó, hanem annak az attitűdjéről, aki a kérdéshez hozzááll” – fogalmazott a pszichológus. Kádár Annamária szerint azt kell kihangsúlyozni, hogy a másság ebben a könyvben nem kizárólag a nemi identitást célozza meg, mert találunk benne mesét az örökbefogadásról, a bántalmazásról, elhanyagoló nevelésről, szegénységről is.
„Az örökbefogadás tabutlanítása is nagy kihívás, nagyon jó, hogy egyre több ilyen mese is születik. Az örökbefogadós mese szerintem gyönyörű (Tompa Andrea a kötetben szereplő Vaslaci című meséjéről van szó – szerk. megj.). A gyermeki realizmusban, a mesevilágban pont az a szép, hogy bármiből bármi lehet, hogy minden átalakulhat, hogy belső képek által minden feldolgozható.
Számomra mindig nagy kérdés az, hogy miért annyira fenyegető az, hogyha valaki más? Miért jelent veszélyt, miért érezzük azt, hogy őket el kell távolítani?” – fogalmazott Kádár Annamária.
Kádár Annamária marosvásárhelyi pszichológus
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi pszichológus úgy véli, a kifogásolt könyv „teljesen rendben van”, de kérdés, hogy milyen életkorban olvassák a gyerekek ezeket a meséket, hisz a könyvben nem szerepel, hogy milyen korosztálynak szánják. „Vannak olyan témák, mint például a homoszexualitás kérdésköre, amit szerintem a mesekorszak végén, 9-10 éves kor körül lehet feldolgozni, amikor amúgy is a mesehősök demitizálódnak, és igazi hús-vér, esendő hősökkel találkoznak a gyerekek. A másság elfogadása, a toleranciára való nevelés nagy feladata lenne a szülőknek, iskolának egyaránt. Hogyha valaki úgy érzi, hogy nem tud azonosulni ezzel a megközelítéssel, megteheti, hogy nem veszi le a könyvet a polcról. A választás szabadsága is a miénk” – írja Kádár Annamária gyermekpszichológus.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!