
Fülöp József, Túros Eszter és Bara Barnabás a megnyitón
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.
2025. február 22., 17:422025. február 22., 17:42
Bara Barnabás szobrászművészhez, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanárához mindig is közel álltak a figuratív szoborművek. Nem meglepő hát, hogy a február 20-án nyílt kiállítása is az emberi test témája köré épül fel, ezúttal azonban leszűkítette a test ábrázolását a női test szépségére. A kiállítás helyszínéül a csíkszeredai Megyeháza Galéria szolgál, a megnyitón Túros Eszter művészettörténész méltatta a szobrászművész munkáit.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A szobrászművész Francois Villon közismert balladájának – melyben a szép fegyverkovácsné elveszett ifjúsági fölött bánkódik – címét kölcsönözte a kiállítás címének, A szép fegyverkovácsné panasza el is hangzott a megnyitón.
Botár László képzőművész, Márton Árpád festőművész, Ádám Gyula fotóművész és Bucur Nicolae műkritikus a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
„Bara Barnabás agyagból formált szobrai az idő múlásának tapintható lenyomatai, a test változásait értő figyelemmel kísérő alkotó érzékenyen megformált vallomásai.
– fogalmazott Túros Eszter beszédében. Szerinte a szobrok időbe zártsága két irányból közelíthető meg ezen a kiállításon: idősödő nők, asszonyok figuratív ábrázolásain keresztül, valamint egy elvontabb irányból, egyszerű, tömör, letisztult geometriák formatörténései felől.
Túros Eszter és Bara Barnabás
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A kiállításon tehát női alakokat látunk, idős és fiatal lányokat, asszonyokat egyaránt, különböző női tartásokat, elgyötört, tönkrement testeket, egy idős modellt, a romlás, a mulandóság változó formáit. „És látunk belső tereket nyitó stilizált konstrukciókat, formai játékokat. Egymás mellé rendeződő egyszerű geometriai formák játékát, felismerésekhez vezető ismétlődéseket. Variánsokat, melyek sajátos ritmusokba rendezve jelképekké hatalmasodnak” – emelte ki a művészettörténész.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Túros Eszter értelmezése szerint párhuzamos történések ezek, ahol a kint és a bent, az égi és a földi, a szent és a profán, az emberi és a transzcendens minőségek, az esendő, a tökéletlen és a tűpontos geometriákba rendeződő alakzatok ugyanannak az úton levésnek, ugyanannak a keresési folyamatnak a lenyomatai. „Absztrakt formáihoz, az alkotó javaslata szerint a címek irányából érdemes közelítenünk, azok viszont csak formailag távolodnak el figuratív alkotásaitól, lényegüket tekintve közelebb visznek azokhoz.”
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás kiállítása egy olyan univerzális problémára hívja fel a figyelmet, amelyet sokan átélhetünk, tapasztalhatunk: mennyire tabusított a női test változása az öregedés során. A tárlat március 17-ig tekinthető meg.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!