
Fülöp József, Túros Eszter és Bara Barnabás a megnyitón
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.
2025. február 22., 17:422025. február 22., 17:42
Bara Barnabás szobrászművészhez, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanárához mindig is közel álltak a figuratív szoborművek. Nem meglepő hát, hogy a február 20-án nyílt kiállítása is az emberi test témája köré épül fel, ezúttal azonban leszűkítette a test ábrázolását a női test szépségére. A kiállítás helyszínéül a csíkszeredai Megyeháza Galéria szolgál, a megnyitón Túros Eszter művészettörténész méltatta a szobrászművész munkáit.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A szobrászművész Francois Villon közismert balladájának – melyben a szép fegyverkovácsné elveszett ifjúsági fölött bánkódik – címét kölcsönözte a kiállítás címének, A szép fegyverkovácsné panasza el is hangzott a megnyitón.
Botár László képzőművész, Márton Árpád festőművész, Ádám Gyula fotóművész és Bucur Nicolae műkritikus a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
„Bara Barnabás agyagból formált szobrai az idő múlásának tapintható lenyomatai, a test változásait értő figyelemmel kísérő alkotó érzékenyen megformált vallomásai.
– fogalmazott Túros Eszter beszédében. Szerinte a szobrok időbe zártsága két irányból közelíthető meg ezen a kiállításon: idősödő nők, asszonyok figuratív ábrázolásain keresztül, valamint egy elvontabb irányból, egyszerű, tömör, letisztult geometriák formatörténései felől.
Túros Eszter és Bara Barnabás
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A kiállításon tehát női alakokat látunk, idős és fiatal lányokat, asszonyokat egyaránt, különböző női tartásokat, elgyötört, tönkrement testeket, egy idős modellt, a romlás, a mulandóság változó formáit. „És látunk belső tereket nyitó stilizált konstrukciókat, formai játékokat. Egymás mellé rendeződő egyszerű geometriai formák játékát, felismerésekhez vezető ismétlődéseket. Variánsokat, melyek sajátos ritmusokba rendezve jelképekké hatalmasodnak” – emelte ki a művészettörténész.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Túros Eszter értelmezése szerint párhuzamos történések ezek, ahol a kint és a bent, az égi és a földi, a szent és a profán, az emberi és a transzcendens minőségek, az esendő, a tökéletlen és a tűpontos geometriákba rendeződő alakzatok ugyanannak az úton levésnek, ugyanannak a keresési folyamatnak a lenyomatai. „Absztrakt formáihoz, az alkotó javaslata szerint a címek irányából érdemes közelítenünk, azok viszont csak formailag távolodnak el figuratív alkotásaitól, lényegüket tekintve közelebb visznek azokhoz.”
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás kiállítása egy olyan univerzális problémára hívja fel a figyelmet, amelyet sokan átélhetünk, tapasztalhatunk: mennyire tabusított a női test változása az öregedés során. A tárlat március 17-ig tekinthető meg.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!