
Fülöp József, Túros Eszter és Bara Barnabás a megnyitón
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész a női testet helyezi a középpontba A szép fegyverkovácsné... című legújabb kiállításán. Azonban nem az idealizált alakokban öltenek formát az alkotások, hanem azt mutatják meg, hogy a női test is öregszik.
2025. február 22., 17:422025. február 22., 17:42
Bara Barnabás szobrászművészhez, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola tanárához mindig is közel álltak a figuratív szoborművek. Nem meglepő hát, hogy a február 20-án nyílt kiállítása is az emberi test témája köré épül fel, ezúttal azonban leszűkítette a test ábrázolását a női test szépségére. A kiállítás helyszínéül a csíkszeredai Megyeháza Galéria szolgál, a megnyitón Túros Eszter művészettörténész méltatta a szobrászművész munkáit.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A szobrászművész Francois Villon közismert balladájának – melyben a szép fegyverkovácsné elveszett ifjúsági fölött bánkódik – címét kölcsönözte a kiállítás címének, A szép fegyverkovácsné panasza el is hangzott a megnyitón.
Botár László képzőművész, Márton Árpád festőművész, Ádám Gyula fotóművész és Bucur Nicolae műkritikus a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
„Bara Barnabás agyagból formált szobrai az idő múlásának tapintható lenyomatai, a test változásait értő figyelemmel kísérő alkotó érzékenyen megformált vallomásai.
– fogalmazott Túros Eszter beszédében. Szerinte a szobrok időbe zártsága két irányból közelíthető meg ezen a kiállításon: idősödő nők, asszonyok figuratív ábrázolásain keresztül, valamint egy elvontabb irányból, egyszerű, tömör, letisztult geometriák formatörténései felől.
Túros Eszter és Bara Barnabás
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
A kiállításon tehát női alakokat látunk, idős és fiatal lányokat, asszonyokat egyaránt, különböző női tartásokat, elgyötört, tönkrement testeket, egy idős modellt, a romlás, a mulandóság változó formáit. „És látunk belső tereket nyitó stilizált konstrukciókat, formai játékokat. Egymás mellé rendeződő egyszerű geometriai formák játékát, felismerésekhez vezető ismétlődéseket. Variánsokat, melyek sajátos ritmusokba rendezve jelképekké hatalmasodnak” – emelte ki a művészettörténész.
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Túros Eszter értelmezése szerint párhuzamos történések ezek, ahol a kint és a bent, az égi és a földi, a szent és a profán, az emberi és a transzcendens minőségek, az esendő, a tökéletlen és a tűpontos geometriákba rendeződő alakzatok ugyanannak az úton levésnek, ugyanannak a keresési folyamatnak a lenyomatai. „Absztrakt formáihoz, az alkotó javaslata szerint a címek irányából érdemes közelítenünk, azok viszont csak formailag távolodnak el figuratív alkotásaitól, lényegüket tekintve közelebb visznek azokhoz.”
Fotó: Szőcs-Veres Imola/HMKK archívuma. Forrás: Megyeháza Galéria
Bara Barnabás kiállítása egy olyan univerzális problémára hívja fel a figyelmet, amelyet sokan átélhetünk, tapasztalhatunk: mennyire tabusított a női test változása az öregedés során. A tárlat március 17-ig tekinthető meg.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!