
A gyermeknek biztosítsunk minél több lehetőséget a tapasztalatszerzésre
Fotó: 123RF
Nemcsak értelmi, hanem fejlett érzelmi intelligenciára is szükségünk van ahhoz, hogy jól boldoguljunk az életben. A Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában Kádár Annamária pszichológus és Bodoki Lili tanítónő ad tanácsokat arra vonatkozóan, hogy szülőként és pedagógusként mit tehetünk azért, hogy a gyerekek képesek legyenek felismerni saját és mások érzelmeit.
2020. március 27., 11:382020. március 27., 11:38
2020. március 27., 11:382020. március 27., 11:38
Háromévente végzik el a PISA-teszteknek nevezett nemzetközi felméréseket, amelyeken a romániai 15–16 évesek rendre átlag alatti eredményeket érnek el, sőt visszaesés is tapasztalható. Andreas Schleicher, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oktatásért felelős igazgatója nemrég kifejtette, a romániai diákok nagyon jól felmondják a megtanult ismereteket, de hosszú időbe telik, hogy tudásukat ismeretlen helyzetekben, új összefüggésekben alkalmazzák.
Az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik
Fotó: 123RF
Kádár Annamária pszichológus rámutatott, a kreatív problémamegoldó képesség mögött az érzelmi intelligencia és reziliencia, azaz a rugalmas alkalmazkodóképesség fejlettsége áll. Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik.
A legfontosabb lehetőségünk az érzelmek felismerésére a személyes példaadás – hangsúlyozza a szakember.
Bodoki Lili marosvásárhelyi tanítónő is ugyanezt tanácsolja a szülőknek. „A közös megfigyelés jó módszer az érzelmek felismerésére, például iskolából hazafelé menet megfigyelhetjük a járókelőket, a gyerekek megpróbálhatják kitalálni az arckifejezésükből, testtartásukból azok érzéseit” – mutat rá a tanítónő.
És hogy mi minden segíthet az érzések felismerésének fejlesztésében, ezek megértésében, megélésében, megtudhatják a Liget március 27-ei számából.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!