
Fotó: Ádám Gyula
Márton Áron pappá szentelését követően első szentmiséjét szülőfalujában, Csíkszentdomokoson mutatta be 1924. július 13-án. Ennek az eseménynek a századik évfordulóján ünnepélyes szentmisét és megemlékezést tartanak.
2024. június 24., 16:212024. június 24., 16:21
A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a Márton Áron Zarándokközpont, társszervezésben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséggel, ünnepségre hívja mindazokat, akik tisztelettel és szeretettel gondolnak nagy püspökünkre, akik számára tanításai, életútja ma is példát mutat. Július 14-én délelőtt 11 órától a csíkszentdomokosi római katolikus templomban ünnepélyes szentmisét tartanak Márton Áron püspök pappá szentelésének 100. évfordulója alkalmából.

Két csűr alakú tágas tér, egyik fogadóterem, ahol a zarándok megpihenhet, vagy ahol különböző foglalkozásokat lehet tartani, a másik kiállítások, konferenciák, előadások helyszíne. A Márton Áron Látogató- és Zarándokközpontba látogattunk.
Ezen a megemlékezésen kiemelt figyelmet szeretnének fordítani azokra, akiket egykor Márton Áron püspök bérmált, akik erről az eseményről esetleg fényképeket is őriznek, és akik szívesen megosztánák emlékeiket másokkal is – írják a szervezők. „Őket a szentmise után szerényen vendégül látjuk a templom mellett található Márton Áron Zarándokközpontban, ahol az élményeikről mesélhetnek.
A fényképről a helyszínen másolatot készítünk, az eredetit már ott a helyszínen visszaadjuk.” Hozzáteszik, mivel zömében idős emberek érintettek, számítanak a családtagok közeműködésére, hogy aki szeretne, és aki megteheti, részt vehessen az ünnepségen.

Bútorok, könyvek, tabernákulum, makett a szülői házról, személyes tárgyak, szeretettel ajándékozott műalkotások mesélnek és idézik meg egykori lakójuk szellemiségét a püspöki rezidencián.
Fotó: Gyulafehérvári Érseki és Káptalani Levéltár gyűjteménye

„Ostromlott vár vagyunk, de van, aki megvédelmezzen. Ez a mi erősségünk” – fogalmazott 1949-ben Márton Áron a korszak utolsó hagyományos szokásrend szerinti búcsújárásán. A püspök 1949-es bérmaútja, a Csíksomlyóra való bevonulása a fehér lovon ma is elevenen él a hívek emlékezetében.
Az érdeklődők további részletekért, információkért a Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont önkénteseit hívhatják: Kurkó Andreát a 0751523114, Boros Bibor Borbálát a 0740466201, vagy Lázár Csillát a 0741484716 telefonszámon.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!