
A két könyv egyszerre jelent meg
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tavalyi debütáló kötete után szinte napra pontosan egy évvel két könnyvel jelentkezett Puskás István. A székelyudvarhelyi közgazdász-könyvelő az elmúlt évben két teljesen eltérő szerkezetű és témájú kisregényt írt, mintha ezzel is azt jelezné, hogy kezdő íróként egyelőre utat, utakat keres.
2022. március 10., 18:222022. március 10., 18:22
Tavaly márciusban jelent meg Puskás István első kötete: a Száz című, regényként is felfogható kisprózafüzér egy jó vastag könyv alakjában látott napvilágot. A Székelyföld-szerte szakmájának körében ismert (többszörösen díjazott könyvelő-céget vezető közgazdászról van szó) kezdő író kötete elég jól fogyott, és jó kritikákat is kapott. Mint szerzője viccesen megjegyezte, „a Százból mintegy száz kötet Magyarországon fogyott el”, köszönhetően egy könyves webáruháznak.
Két új kisregényét 2021 folyamán írta meg, az írási folyamatot szigorúan a munkarendjébe iktatva – így volt ezzel az első kötete megszületésekor is, Puskást egy kicsit a szakmája is kötelezi arra, hogy adott időben, a nap bizonyos szakában tudjon időt és energiát szakítani az írásra. A Száz után mindjárt két kisregényt írt meg néhány hónap alatt: a négyláb (nem elírás, szerzője szándékosan írta kisbetűvel a kisregény címét) egy család történetét dolgozza fel, míg a Reggel, ha sötét egy tipikus krimi, illetve pszichothriller.
– írja a négylábban a szerző, ugyanis a kisregény egy család történetét boncolgatja.
Adott egy fiatal pár és egy ebből következő család, amely a rendszerváltást követő években bővül négytagúvá (apa, anya, illetve egy lány- és egy fiúgyermek), közben vagyoni helyzetük is gyarapodik, az apa felépíti a cégét – ám a magánéleti válság szinte folyamatos, és az évek alatt lassan-lassan mindent porrá zúz. A történetet a négy családtag felváltva meséli el, így négy különböző perspektívából láthatjuk a felemelkedést, a gondokat, majd az összeomlást, mert sajnos a regény vége egyáltalán nem vidám, sőt. „Szóval, úgy tűnt, eléggé meg tudjuk beszélni ezt az egész válást, noha ez a szó annak idején semmilyen tervben nem szerepelt, az egész istenverte tervet el kellett volna a megszületése pillanatában égetni, tudom, de már késő.
Az éjszaka pedig annyira sötét, hogy visz mindent, s ha ez a néhány mondat spojlerezésnek is tűnhet, a négyláb egy egészen olvasmányos, sőt helyenként szórakoztató írás, amely még csak nem is hosszabb lélegzetű, mert egy üres délutánon vagy pár óra alatt elolvasható.

Miután az utóbbi negyven évben elolvasott több ezer klasszikus és kortárs írásművet, körülbelül fél év alatt írt egy több mint négyszáz oldalas regényt. Talán röviden így lehetne összefoglalni a Száz című regénnyel való irodalmi debütálását Puskás István közgazdász-könyvelőnek.
A Reggel, ha sötét című krimire ugyanez jellemző, tehát rövid, tömör, szinte filmforgatókönyv-szerű. A történet egy gyilkossággal indul, arra rááll egy nem túl jó lelkiállapotban levő, de tapasztalt rendőrnyomozó, aki mielőtt kezdené kibogozni a szálakat, még jobban belebonyolódik az ügybe. Egy idő után (kb. a könyv felétől) kezd derengeni néhány összefüggés, onnantól már az olvasó is könnyedebben megy a történettel. Itt két ember (az egyik gyilkos és a rendőrnyomozó) mesélik a történetet egyes szám első személyben, ám a végén ez bonyolultabb lesz – persze a mozaikkockák vagy a puzzle darabjai mind a helyükre kerülnek, ám közben jön egy csomó meglepetés. Szórakoztató krimi, de sokkoló is, hiszen tizennyolckarikás részletek is vannak benne, de ez a műfajjal jár.
Mindkét könyv olvasószerkesztője, szövegének gondozója Gagyi Katinka újságíró-szerkesztő-blogger, a szerző az ő felkérésével gondoskodott arról is, hogy köteteinek nyelvezete igényes és hibáktól mentes legyen. Minden kezdő író (de még „haladó” is!) követ el hibákat, egyáltalán nem véletlen a szerkesztő „intézménye”, egy könyv attól csak jobb lesz, ha nemcsak egy szem látja.
Egy-egy délután alatt elolvasható a két kisregény
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ami a kivitelezést illeti, Puskás két kisregényét szintén első kötetének kiadója, a DTP Stúdió készítette el technikailag. Tavaly óta a cég kiadót (Molioris) is létrehozott, így már ez szerepel feltüntetve a könyvek borítóján. Mindkét kötetnek levehető borítója van, grafikákkal, a belső keményborító viszont csak a színt viszi tovább, teljesen más. Akárcsak a szerző új írásai, amelyek szintén gyűlnek, és elmondása szerint ha már látszik az, hogy elérnek egy bizonyos számot, akkor azokat is megjelentetné egy új kötetben. Annyit elárult róluk, hogy nem összefüggő, de rövid lélegzetű írások, amelyekből az Előretolt Helyőrség irodalmi lapban, illetve saját Facebook-oldalán már nyújtott némi ízelítőt.
A két kötet már kapható a székelyudvarhelyi Árnika könyvesboltban, a szerző néhány héten belül az udvarhelyi Városi Könyvtárban fogja tartani köteteinek bemutatóját, minden bizonnyal ott is fog beszélni régebbi és újabb írásairól is.
(Puskás István: négyláb. Molioris Kiadó, 131 oldal, Fenyéd, 2022)
(Puskás István: Reggel, ha sötét. Molioris Kiadó, 96 oldal, Fenyéd, 2022)
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!