
Madarász Lóránt: talán az egyik legnehezebb és a legösszetettebb műfaj az operett
Fotó: Forrás: Madarász Lóránt
A színházaknak két-három vígjátékot is be kellene mutatniuk évente, mivel a lelket nem lehet gyógyítani csak könnyekkel, gyomorszorító érzelmekkel és tragédiával – véli Madarász Lóránt színművész, énekes. Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap márciusi számában vele olvashatnak interjút.
2022. március 07., 12:002022. március 07., 12:00
2022. március 07., 12:022022. március 07., 12:02
Madarász Lóránt 1993-ban végzett a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. Főiskolásként a Marosvásárhelyi Állami Magyar Színháznál, 1993-tól a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál, 2003-tól a Nagyváradi Színháznál szerepelt. Ezzel párhuzamosan 1994-től meghívottja, 2004-től alkalmazottja Kolozsvári Magyar Operának. „Itt még megvan az a játéköröm, ami nekem lételemem. A kilencvenes évek elejétől mostanáig, ha összehasonlítom más intézményekkel a benti hangulatot, a próbafolyamatokat, az előadások légkörét, akkor megállapíthatom, hogy teljesen más: felszabadultabb, lojálisabb, mondhatnám úgy, hogy családiasabb” – mutatott rá a művész.
Kiemelte, a humor az operettek elengedhetetlen kelléke, főleg a táncoskomikus, a szubrett és a buffó szerepkörben.
Kérdésre, hogy szerinte miért játszanak ritkán jófajta komédiákat az erdélyi színházakban, kifejtette: „én sem értem az örökös tragédiázást és azt, hogy miért kell mindig melldöngetős mélydrámákat játszani, és vérfürdőket vinni a színpadra. Elszomorító, hogy nem törődünk azzal, hogy egy pici napfényt és mosolyt csaljunk az emberek életébe. Ez nekem megadatott a Kolozsvári Magyar Operánál, hála Istennek!” – hangsúlyozta. Hozzátette, gyakran megfeledkeznek arról az előadóművészek, hogy mi a hitvallásuk, hivatásuk.
A teljes interjút az erdélyi Előretolt Helyőrség márciusi lapszámában olvashatják.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!