
Bihari Lóránt
Fotó: László Ildikó
Huszonkettedik alkalommal tartják meg a Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivált, november 10-17. között több mint ötven előadó lép majd színpadra, de kiállítás és bábszínház is várja a közönséget. De hogyan is indult a fesztivál, és hogyan nőtte ki magát – most már több zenei műfajt is felvonultató – nemzetközi szintű zenei rendezvénnyé? Bihari Lóránt főszervezővel elevenítettük fel a kezdeteket.
2024. november 09., 19:342024. november 09., 19:34
2024. november 09., 21:182024. november 09., 21:18
A Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál indulása és első tizenöt éve szorosan összefonódik a legendás kultúrkocsma, a G. Café történetével. A G. kávézót 2000-ben nyitották meg, és itt szervezték meg az első fesztivált 2002-ben.
A G. Café tizenhét évig működött, az első két évben volt egy rakás rendezvény, és mind gondolkodtunk, hogy jó lenne egy kicsi fesztivált szervezni. Pénz ugyan alig volt, de voltak jó ismerősök, nagyjából mind klasszikus zenészek voltak, és így lett kamarazene fesztivál. Sokat segített az ötletelésben Sólyom Andrea, az első pályázatokat is ő írta. De ott voltak a jóbarátaink, a Tiberius Quartet tagjai, ők is sokat segítettek. Ez lesz most az első év, hogy sajnos nem lehetnek itt a fesztiválon mint fellépők. Ők az első székelyudvarhelyi kamarazene fesztivált követően néhány évre Marosvásárhelyen csináltak egy klasszikuszenei fesztivált, és onnantól fogva kezdtünk mi is fejlődni. Egyre nagyobb lett a fesztivál náluk is, és ezáltal nálunk is, mert azok, akik felléptek Vásárhelyen, hozzánk is eljöttek” – emlékezett vissza Bihari Lóránt, a G. Egyesület elnöke.
Műsorfüzet
Fotó: László Ildikó
A Pallóban (Dr. Palló Imre Művészeti Líceum – szerk. megj.) tartottak akkoriban a koncerteket, a városháza termében nem volt ilyen jellegű rendezvény. A fesztivál első kiadásán nem volt hatalmas nagy közönség, de ott volt a G. közönsége, és az idős korosztály – most is van egy stabil nyugdíjas mag, amely minden koncerten ott van. A közönség is meg kellett szokjon csomó mindent, nem olyan volt, mint a hagyományos koncertek. Lépegettünk évről évre.”
Koncert a fesztivál tizenkettedik kiadásán
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
A huszadik óta teljesen megváltoztattam a fesztivált, jubileumi év volt, akkor a klasszikuszenei koncertek mellé szerveztem más műfajú előadásokat, koncerteket, és színházi előadás is szerepelt a programban. És ezt meg is hagytam, mert úgy láttam, hogy ezáltal nagyobb közönség jön a klasszikuszenei koncertekre is, és én is szeretem. Igazból jórészt magamnak csinálom, ritkán hívok olyan előadót, akit én nem szeretek, akit nem hallgatnék meg” – tette hozzá nevetve.
X. Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
VIII. Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Az egyetlen szépséghibája, hogy nincs egy rendes zongora. Ezt mindig megkapom a fellépőktől, az idén hatványozottabban meg fogom kapni, mert nagyon sok zongorista jön. De ettől függetlenül szeretnek ide jönni, azt mondják, van egy bensőséges hangulata ennek a fesztiválnak. A másik dolog, hogy azokkal, akik maradnak, foglalkozunk, és főleg így, hogy egymás után vannak a programok, beülnek a zenészek is egymást meghallgatni. És ha egy szervező foglalkozik a meghívottjaival, akkor azt meghálálják – ezt tudom a kocsmai életből is.”
VI. Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
A kocsma bezárása utáni év elég nehéz volt. De ismét a vásárhelyiekkel, Tibiékkel volt szerencsém, egyrészt mert jóbarátok, másrészt pedig lehetett az anyagiak kapcsán is egyezkedni velük.”
III. Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
IX. Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Fotó: Forrás: Székelyudvarhelyi Kamarazenekar Fesztivál
Szintén a városházán Rendhagyó zeneórák címmel november 11-15. között délelőttönként iskolásoknak tartanak interaktív zenei programokat.
– véli Bihari Lóránt.

Egy héten át ad ismét otthont Székelyudvarhely a 22. alkalommal megszervezett Kamarazene Fesztiválnak november 10-17. között. A többnapos rendezvényen számos ismert zenész koncertjén vehetünk részt.
A Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál koncertjei minden nap 18 órától kezdődnek, a belépés díjmentes.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
szóljon hozzá!