Orbán Balázs kalandos életét mutatja be Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió tízrészesre tervezett A Csontbáró című animációs sorozata. Az első rész premierjét az animáció világnapján, október 28-án 19 órától tartják Székelyudvarhelyen, a Városháza előtti téren. Azon a helyszínen, ahonnan a rajzfilmbeli történet szála is indul.
2024. október 28., 16:192024. október 28., 16:19
2024. október 28., 16:212024. október 28., 16:21
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Orbán Balázs kalandos életét mutatja be Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió tízrészesre tervezett A Csontbáró című animációs sorozata. Az első rész premierjét az animáció világnapján, október 28-án 19 órától tartják Székelyudvarhelyen, a Városháza előtti téren. Azon a helyszínen, ahonnan a rajzfilmbeli történet szála is indul.
2024. október 28., 16:192024. október 28., 16:19
2024. október 28., 16:212024. október 28., 16:21
Fordulatos cselekmény, valós és fiktív szereplők, motion comic műfaj, 2D-s animáció: ez a Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió legújabb sorozata, amely a „legnagyobb székely” kalandos életét tárja a néző elé, Orbán Balázst, az embert állítva a középpontba. Az első epizód a Titkok címet kapta, ezt lehet megtekinteni az animáció világnapján Székelyudvarhelyen. A rajzfilmstúdió csapata a premier mellett további meglepetésekkel is készül, előadásokkal és workshopokkal várják az érdeklődőket a Vekker Kávézóban.
Kudelász Nóbel és Fazakas Szabolcs
Fotó: Fazakas-Katona Kinga
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Úgy döntöttünk, hogy újraértelmezzük az egészet. A kezdetekkor 3D-s technológiával akartuk elkészíteni a sorozatot, de azt elvetettük, és jött az ötlet, hogy motion comic műfajban csináljuk meg. Felkértem Nóbelt forgatókönyvírónak, és elkezdtük keresni a magyar nyelvterületen azt a szakembert, akivel dolgozhatunk. Így jutottunk el Futaki Attila képregényrajzolóhoz, aki be is kapcsolódott a projektbe, csak sajnos súlyos beteg lett. De utolsó leheletéig dolgozott, rajzolt, és amit lehetett, azt bementettünk a filmbe tőle” – mesélte a rendező.
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Hozzátette, mivel a Legendárium csapata ezidáig 3D-s technikával készítette a rajzfilmeket, meg kellett tanulják a 2D-s animációk technikáját is. „A csapatnak nagy kihívás volt, de megtanultuk.
Nem adtuk fel, és aztán a megoldás is mindig szépen adta magát. Meg kellett tanuljunk kivárni dolgokat, bár – ahogy az lenni szokott – voltak határidők, amiket be kellett tartani. De a lényeg, hogy most már megtaláltuk a képi világnak az útját, tudjuk, hogy mit akarunk, hogyan akarjuk, és működik” – avatott be Fazakas Szabolcs.
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Azt is szokták mondani róla, hogy igazi Jókai-regényhős volt. A sorozat az 1847 és 1890 közötti időszakot öleli fel, az epizódokat 25 percesre terveztük.” A forgatókönyvíró kiemelte, Orbán Balázs élettörténete nyitott és megismerhető mindenki számára. De azt az Orbán Balázst, akire emlékezni érdemes, mintha elfelejtettük volna. „Orbán Balázst beraktuk egy kicsi dobozba, ráírtuk, hogy a »legnagyobb székely«, és tudjuk még esetleg, hogy hozzá köthető A Székelyföld leírása. Aztán ezt a dobozt felraktuk a felső polcra, ha felnézünk rá, látjuk a feliratot, amit ráragasztottunk, de nem tudjuk, hogy tartalmilag igazából mi van még benne. Nem tudjuk azt, hogy milyen gondolatokkal vágott neki az útjainak, és egyáltalán miért, hogy alakult az, hogy ő Közel-Keletre utazzon. Nem ismerjük azokat az eseményeket az életéből, amelyek emberré, hiteles emberré teszik. Nekünk ez a feladatunk, és ezt is tűztük ki célul, hogy levegyük azt a dobozt, kiemeljük a tartalmát és megmutassuk.”
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
– magyarázta Kudelász Nóbel.
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Fotó: Székelyföldi Legendárium rajzfilmstúdió
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
szóljon hozzá!