
A könyvkiadást is érintette a járvány, de nem tudta leállítani
Fotó: Gecse Noémi
A kultúrát is próbára tette a koronavírus okozta válság. A járvány okozta nehézségek a könyvkiadókat sem kerülték el. Hogyan sikerül túltenniük magukat a válságon, hogyan tudják az újabb kihívásoknak megfelelően tovább folytatni tevékenységüket? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az Erdélyi Napló e heti lapszámában.
2020. november 19., 11:502020. november 19., 11:50
2020. november 19., 18:022020. november 19., 18:02
A marosvásárhelyi székhelyű Lector Kiadó 2013-ban kezdte meg működését. Arculatukat az a háromszög határozza meg, amely a tudományos irodalom, a fordítások és a szépirodalom között húzódik. „A kiadó munkamenetén nem sokat változtatott a járvány, hiszen csapatunkat egy kiadóvezető és egy gazdasági-műszaki felelős alkotja, a kiadói feladatok nagy részét 2020 előtt is távmunkában végeztük. Másfelől
– magyarázta Gálfalvi Ágnes, a kiadó vezetője.
A nagyváradi Europrint Kiadó sem állt le a munkával. Derzsi Judit kiadóvezető szerint felelős döntéseket kellett hozniuk annak érdekében, hogy kiadójuk és nyomdájuk a karantén ideje alatt és után az újabb kihívásoknak megfelelően tovább tudja folytatni tevékenységét. Derzsi Judit szerint
„Határozottan állíthatom, a kiadványok száma nem csökkent, jelen pillanatban több címünk is kiadásra vár” – mondja a kiadó vezetője.
Nagy Péter, a kolozsvári Exit Kiadó igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a járvány a kiadót teljes munkában érte. A tavalyi 12 megjelentett könyvhöz képest az idén 18 új címmel jelentkeztek, és jövő évre is be van ütemezve legalább ugyanennyi kiadvány megjelentetése.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló november 19-ei lapszámában olvashatnak.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!