Két párhuzamos világ létezik. A harmónia világa és a káoszé.

Albert Orsolya, aki Juliát, Emmi húgát alakítja, elmondta, amikor kézhez kapta a Káosz szövegkönyvét, választania kellett, hogy melyik szerep áll hozzá a legközelebb. „Emmit választottam, ő tűnt a legfiatalabbnak, emellett van egy kislánya, újságíró, nyitott a világ dolgaira. Tisztára én vagyok, gondoltam. Aztán nem ő lettem, hanem Julia, aki terapeuta, egyedülálló, igazi 21. századi karrierista szingli nő. Az elején fura volt elvonatkoztatni, elfelejteni, amit elképzeltem Emmiről és Juliáról, de aztán egyre izgalmasabb lett a dolog, és ma már teljesen úgy érzem jobb így. Kihívás számomra megfogni Julia nőiességét, szexualitását, hedonista életfelfogását, de ugyanakkor érzelmi szikárságát, a jól felépített életének másokon átgázoló működtetését.”

Mezei Gabriella egy harminchat éves, két gyerekes általános iskolai tanárnőt, Sofiát játssza. Ő is más szerepet kapott, mint amire számított: „Már többször előfordult velem próbafolyamat előtt, hogy gondoltam egy szerepre, amit esetleg rám oszthatnak, és teljesen mást kaptam meg.

Természetesen, az a rendező, aki jól figyel, meg is látja a lényeget egy színészben. Az ember másképp látja magát belülről, mint ahogyan őt látják. Én hajlamos vagyok ösztönösen a könnyebb utat választani, ha megadják a lehetőséget, aztán sokkal jobban örülök annak, amit rám osztanak, mert az kihívás, kénytelen vagyok mélyebbre nyúlni a lelkemben, esetleg felpiszkálni a témába vágó régi sebeket. Velem most ez történt, és nagyon örülök ennek, mert így érzem, hogy a rendezőnek is fontos ez, figyel rám.”

2008-ban Milan Kundera Hamis autóstop című novellájának filmadaptációját készítette el, La petit mort/Kis halál címmel. „Inkább az agressziót és annak kiváltó okait emelném ki közös, feldolgozásra kerülő témaként. Az, hogy ennek elszenvedői vagy éppen osztogatói a nők, az csupán véletlen az én esetemben. Mindig is foglalkoztatott az, hogy hol csúszhat el az emberi ítélőképesség annyira, hogy a társadalom perifériájára sodorja önmagát? Mi az az érzelmi faktor, melyet ha nagyon mélyre ásunk magunkban és nem engedjük a felszínre jönni, akkor rossz döntések hosszú sorát kezdjük meghozni? És ami a legfontosabb számomra, hogy létezik-e feloldás szorongásainkból? Remélem, tudunk ezekre a kérdésekre megfelelő válaszokat nyújtani!”