Zsonganiuk kellene a diákhangoktól így tavasszal – és a húsvéti szünet előtt – az iskoláknak, ehelyett nyomasztó némaságba burkolóznak.
2020. április 11., 10:122020. április 11., 10:12
Fotó: Turcza Hunor
Zsonganiuk kellene a diákhangoktól így tavasszal – és a húsvéti szünet előtt – az iskoláknak, ehelyett nyomasztó némaságba burkolóznak.
2020. április 11., 10:122020. április 11., 10:12
Az oktatási tevékenységek elvileg átköltöztek az alma materekből a virtuális közegbe, ahol nincs kacaj és szaladás, duruzsolás és kiabálás, barátkozás és kiközösítés, hősies kiállás és árulkodás, szerelem és utálat, csak a bináris adatáramlás képzelt zümmögése jelzi, hogy még létezik diákélet – valamilyen.
A csendéletek most nem idilliek, inkább súlyosak, fájó a hang, a mozgás hiánya, a megmerevedett diákélet. Láthatjuk, hogy járvány se kell, hogy egy-egy pillanatkép – mint egy évtizedek óta elkezdett, és talán soha nem befejezhető építkezés – nagyobb időt szorítson ki magának az idő tengelyén.
De ahogy a tavaszi verőfényben kongó kollázsokra nézünk, a bizakodóknak úgy tűnik: nem halál, gyengélkedés inkább ez, nem a vég ez, hanem egy szünet, egy nagy szünet. Hisz hiába nem látszik egyetlen személy sem a képeken, a fotóművész mindenhol – még ha hiányában is – meglátta az embert.
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Fotó: Turcza Hunor
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!