Hail, Cézár! – avagy mi szükség volt egy újabb Majmok bolygója rebootra?

Mivel sem anyagilag, sem pedig kritikailag nem lett jó fogadtatása, ezért nem készült hozzá folytatás, a stúdió azonban évek múlva bejelentette, hogy ismét rebootolják a franchise-t, aminek első része 2011-ben, A majmok bolygója: Lázadás címmel jelent meg. A James Franco és Andy Serkis főszereplésével készült film sokkal jobban sikerült, mint a Tim Burton-verzió, így nem is volt kérdés, hogy folytatások készülnek hozzá: 2014-ben érkezett A majmok bolygója: Forradalom, majd 2017-ben A majmok bolygója: Háború. Ez az új trilógia

A cselekmény kiindulópontja egy olyan vírus elterjedése volt, ami a majmokat agyára fejlesztően, míg az emberekére hatott, tehát míg a majmok képesek voltak elsajátítani a beszédet, addig az emberek (akik túlélték a vírust), folyamatosan veszítették el ezt a képességüket.

Cézár története tehát három filmen keresztül tett ki egy kerek egészet, és

2019-ben a Disney felvásárolta a Fox-ot, így a tulajdonukba került a Majmok bolygója franchise is, ők pedig mondhatni azon „frissiben”, addig kell ütni a vasat amíg meleg alapon bejelentették, hogy új rebootot terveznek, ami bár első hallásra nem tűnt indokoltnak, anyagilag viszont minden mellette szólt, hiszen

És mivel a Caesar-trilógia lezárult, ezért adta magát a soft-reboot opciója, vagyis egy új történet, ami jóval a 2010-es évek filmjeinek cselekménye után játszódik, de valamilyen szinten kapcsolódik is hozzájuk. Ebből lett tehát a most bemutatott A majmok bolygója: A birodalom (Kingdom of the Planet of The Apes), ami rendezővel (Wes Ball, az Útvesztő-trilógia direktora), de a korábbi Majmok bolygója filmek íróival (Rick Jaffa és Amanda Silver) készült, akikhez becsatlakozott még Josh Friedman, aki olyan filmek forgatókönyvéért felelt korábban, mint a Világok harca, a Terminátor: Sötét végzet vagy éppen az Avatar: A víz útja. Emellett a színészgárda is teljesen új, ráadásul két rendkívül fiatal színészt,

Összességében tehát minden adott volt egy újabb Majmok bolygója-sztorit elmesélő, látványfilm elkészítéséhez, amelyhez mintegy 160 millió dollárt biztosított a stúdió,

Az események (szerencsétlen?) alakulása azonban úgy hozza, hogy Noa-nak szembesülnie kell a világot továbbra is domináló farkastörvénnyel, miszerint az erősebb legyőzi a gyengébbet, apja lemészárlását és családja megmaradt tagjainak elhurcolását követő bosszúhadjárata során pedig összehozza őt a sors egy, a múltat ismerő orangutánnal és egy elvadult emberrel, akiről kiderül, hogy

A film rendkívül látványos, a története is kisebb-nagyobb sutaságokat leszámítva rendben van, azonban nem több egy tucat-blockbusternél, amiket az amerikai filmipar minden év nyarán kiad magából. Az egyik hosszabb akciójelenet egy adott pontján azt éreztem, mintha épp az Avatart nézném, csak nem lélegzetelállító, 3D-s látványvilágban és kék bőrű lényekkel, hanem ahhoz képest kevesebb büdzséből megvalósított vizuális effektekkel, de

A befejezést látva nem is férhet kétség ahhoz, hogy ez egy újabb potenciális trilógia nyitóepizódja, már csak az a kérdés, hogy a stúdió mikor rendeli be a folyatásokat. És ha ez az új rész nem is váltja meg a világot, még mindig jobb egy újabb Majmok bolygója-reboot nézni, mint például a tavalyi Transformers-borzadványt, vagy a Feláldozhatók negyedik részét, amik összességében inkább számítanak trashfilmnek, mint komolyan vehető moziélménynek.

A Majmok bolygója soft-rebootban ott van a potenciál, hogy egy újabb emlékezetes trilógia jöjjön ki belőle, ehhez viszont az szükséges, hogy