
Fotó: 20th Century Studios
Újabb, látványos Majmok bolygója film készült, és mielőtt bárki feltenné a kérdést, hogy erre megint mi szükség volt, nyomós indokok vannak arra, hogy miért került ez most moziba. Spoilermentes kritika.
2024. május 11., 10:082024. május 11., 10:08
2024. május 11., 15:492024. május 11., 15:49
Talán nincs még egy ilyen közismert filmes franchise, amit ennyiszer rebootoltak volna Hollywoodban, mint a Majmok bolygóját.
A Pierre Boulle azonos című regényéből készült filmek sorát
2001-ben Tim Burton rendezésében már egy modern adaptáció készült a Majmok bolygójából, olyan sztárokkal, mint Mark Wahlberg, Helena Bonham Carter, Tim Roth, Michael Clarke Duncan, Paul Giamatti, ami a kritikusoknál és a nézőknél is egyaránt elhasalt, emellett a 100 millió dolláros büdzséje után „mindössze” 362 millió dollár bevételt termelt, az akkor még Fox tulajdonban levő 20th Century Studiosnak.
Fotó: 20th Century Studios
Mivel sem anyagilag, sem pedig kritikailag nem lett jó fogadtatása, ezért nem készült hozzá folytatás, a stúdió azonban évek múlva bejelentette, hogy ismét rebootolják a franchise-t, aminek első része 2011-ben, A majmok bolygója: Lázadás címmel jelent meg. A James Franco és Andy Serkis főszereplésével készült film sokkal jobban sikerült, mint a Tim Burton-verzió, így nem is volt kérdés, hogy folytatások készülnek hozzá: 2014-ben érkezett A majmok bolygója: Forradalom, majd 2017-ben A majmok bolygója: Háború. Ez az új trilógia
Fotó: 20th Century Studios
A cselekmény kiindulópontja egy olyan vírus elterjedése volt, ami a majmokat agyára fejlesztően, míg az emberekére hatott, tehát míg a majmok képesek voltak elsajátítani a beszédet, addig az emberek (akik túlélték a vírust), folyamatosan veszítették el ezt a képességüket.
Cézár története tehát három filmen keresztül tett ki egy kerek egészet, és
Fotó: 20th Century Studios
2019-ben a Disney felvásárolta a Fox-ot, így a tulajdonukba került a Majmok bolygója franchise is, ők pedig mondhatni azon „frissiben”, addig kell ütni a vasat amíg meleg alapon bejelentették, hogy új rebootot terveznek, ami bár első hallásra nem tűnt indokoltnak, anyagilag viszont minden mellette szólt, hiszen
Fotó: 20th Century Studios
És mivel a Caesar-trilógia lezárult, ezért adta magát a soft-reboot opciója, vagyis egy új történet, ami jóval a 2010-es évek filmjeinek cselekménye után játszódik, de valamilyen szinten kapcsolódik is hozzájuk. Ebből lett tehát a most bemutatott A majmok bolygója: A birodalom (Kingdom of the Planet of The Apes), ami rendezővel (Wes Ball, az Útvesztő-trilógia direktora), de a korábbi Majmok bolygója filmek íróival (Rick Jaffa és Amanda Silver) készült, akikhez becsatlakozott még Josh Friedman, aki olyan filmek forgatókönyvéért felelt korábban, mint a Világok harca, a Terminátor: Sötét végzet vagy éppen az Avatar: A víz útja. Emellett a színészgárda is teljesen új, ráadásul két rendkívül fiatal színészt,
melléjük pedig olyan neveket szereztek meg, mint Kevin Durand és William H. Macy. A színészi játékot többük esetében nem különösebben érdemes méltatni, hiszen a legtöbbjük motion-capture technika segítségével bújt a majmok bőrébe.
Fotó: 20th Century Studios
Összességében tehát minden adott volt egy újabb Majmok bolygója-sztorit elmesélő, látványfilm elkészítéséhez, amelyhez mintegy 160 millió dollárt biztosított a stúdió,
A Birodalomban több mint háromszáz évvel járunk A majmok bolygója: Háború történései után. A természet által visszahódított Földön az intelligens majmok az uralkodó faj, ám hamar kiderül, hogy nem egységesen, hanem szétszóródva, törzsi szinten léteznek.
A nyitójelenetben a fák és indák által benőtt felhőkarcolók vas- és betonelemein fiatal csimpánzok másznak sasfészkeket keresve, hogy azok tojásait ellopva idomított ragadozómadarakat tenyészthessenek ki. Ez a főszereplő, Noa törzse, aki fivérével és nővérével együtt keveset tud a világukról:
Fotó: 20th Century Studios
Az események (szerencsétlen?) alakulása azonban úgy hozza, hogy Noa-nak szembesülnie kell a világot továbbra is domináló farkastörvénnyel, miszerint az erősebb legyőzi a gyengébbet, apja lemészárlását és családja megmaradt tagjainak elhurcolását követő bosszúhadjárata során pedig összehozza őt a sors egy, a múltat ismerő orangutánnal és egy elvadult emberrel, akiről kiderül, hogy
Érdekes látni azt is, hogy a majmok több száz év alatt megálltak a törzsi fejlődésben, a Kevin Durand által „alakított” Proximus Caesar katonái mindössze az elektromos botok használatát tudták továbbörökíteni, és valamelyest a megmaradt robbanóeszközök felhasználásához is értenek, míg Noa törzse egy vadászó-gyűjtögető életmódot követő népcsoport lett. A világban maradt emberek gyakorlatilag állati szintre süllyedtek, ám
Fotó: 20th Century Studios
A film rendkívül látványos, a története is kisebb-nagyobb sutaságokat leszámítva rendben van, azonban nem több egy tucat-blockbusternél, amiket az amerikai filmipar minden év nyarán kiad magából. Az egyik hosszabb akciójelenet egy adott pontján azt éreztem, mintha épp az Avatart nézném, csak nem lélegzetelállító, 3D-s látványvilágban és kék bőrű lényekkel, hanem ahhoz képest kevesebb büdzséből megvalósított vizuális effektekkel, de
A film több mint két és félórás játékideje pedig meglepő módon rengeteg párbeszédet és építkező jelenetet tartalmaz, és már a játékidő közepétől egyértelművé válik, hogy
Fotó: 20th Century Studios
A befejezést látva nem is férhet kétség ahhoz, hogy ez egy újabb potenciális trilógia nyitóepizódja, már csak az a kérdés, hogy a stúdió mikor rendeli be a folyatásokat. És ha ez az új rész nem is váltja meg a világot, még mindig jobb egy újabb Majmok bolygója-reboot nézni, mint például a tavalyi Transformers-borzadványt, vagy a Feláldozhatók negyedik részét, amik összességében inkább számítanak trashfilmnek, mint komolyan vehető moziélménynek.
A Majmok bolygója soft-rebootban ott van a potenciál, hogy egy újabb emlékezetes trilógia jöjjön ki belőle, ehhez viszont az szükséges, hogy
Már csak az a kérdés, hogy kitart-e a nézői érdeklődés (magyarán, hogy nyereséges lesz-e a mozikban) hogy egy újabb trilógia kerekedhessen ki ebből az egészből. A most látottak alapján van okunk bizalomra, hogy a potenciális folytatás(ok) még a Birodalomnál is jobbak legyenek.
Fotó: 20th Century Studios
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.
A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.
Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.
Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.
A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.
szóljon hozzá!