Hirdetés
Hirdetés

Ghost of Tsushima, a monumentalitás eposza

•  Fotó: Sony Interactive Entertainment

Fotó: Sony Interactive Entertainment

Ékes példája a videójáték és a film közötti párhuzamnak, illetve a videójátékok egyre inkább komoly és mély üzenetet hordozó mivoltának a Playstation 4 (PS4) exkluzív Ghost Of Tsushima.

Molnár Rajmond

2021. március 05., 18:052021. március 05., 18:05

2021. március 05., 18:122021. március 05., 18:12

Bár sokan még manapság is úgy tekintünk a videójátékokra, mint könnyed szórakozásra, amely maximum leköt egy kis időre, elmenekülve a mindennapi gondok elől, az elmúlt évtizedben már számos példát láthattunk arra, hogy nagy költségvetésű filmek, sorozatok történetét és minőségi nívóját megszégyenítő játékok kerültek ki a fejlesztők kezei közül.

Hirdetés

Ez fontos üzenetet hordoz, hiszen már jó ideje elérkeztünk arra a pontra, ahol számos videójátékot nem nevezhetünk egyszerűen könnyed szórakozásnak, hanem egy lapon említhetünk közülük néhányat a fontos és elismerésre méltó üzeneteket hordozó könyvekkel, filmekkel, sorozatokkal. A művészet egy új ága bontakozott ki tulajdonképpen a szemünk láttára az elmúlt években, amelyre érdemes lesz odafigyelni a jövőben, hiszen

a hagyományos szórakoztatóipari termékekkel szemben itt nemcsak a szemlélői, hanem részei is vagyunk az eseményeknek.

•  Fotó: Sony Interactive Entertainment Galéria

Fotó: Sony Interactive Entertainment

De miért is beszélünk erről a Ghost of Tsushima kapcsán? Egyrészt mert egy rendkívül monumentális, gyönyörű képi világgal dolgozó, kissé kiszámítható, de mégis érdekes és figyelmet lekötő történetű játékról van szó, másrészt mert a szamurájok világát ismerhetjük meg belőle, amely témakörből nem egy és nem két film készült ezidáig. A Ghos of Tushima úgy ismertette meg velem a szamurájok világát, avatott be a keleti filozófia egy kis szeletébe, és adott ízelítőt a mongolok és japánok közti háborúról, hogy közben szórakoztatott, mellette pedig

elgondolkodtató üzenetet adott át a kudarc utáni talpraállásról, a hősiességről, illetve, hogy miként hat az egyénre, ha szembemegy a jó cél érdekében a belé nevelt normákkal.

•  Fotó: Sony Interactive Entertainment Galéria

Fotó: Sony Interactive Entertainment

A játék történetében az 1270-es évek környékén járunk, ahol az első mongol invázió idején a mongolok megtámadják a Japánhoz tartozó Cusima szigetét. Főhősünk Dzsin, a Szakai dinasztia utolsó tagja közel száz másik szamurájjal száll szembe a betolakodókkal. A csata elveszik, Dzsin viszont túléli, innen veszi kezdetét a történet, Cusima szigetének felszabadítása, a mongol hordák legyőzése. Ezt követően

Dzsinnek választania kell, hogy kiállva a szamuráj értékrendek mellett tisztességes küzdelemben, vagy lopakodva, alantasabb módszerekkel száll szembe a mongolokkal.

A főhős vívódásának lehetünk szemtanúi, amit feladja a belé nevelt eszméket a magasabb rendű cél, a népének megmentése érdekében.

•  Fotó: Sony Interactive Entertainment Galéria

Fotó: Sony Interactive Entertainment

Open world játékról van szó, ami nekem külön tetszett, hogy a felfedezés mellett a fontosabb küldetéseknél mégis bezárul a világ, csak az adott területre koncentrálhatunk.

Egy másik érdeme a játéknak a harcrendszer, ennyire kidolgozottat, mégis összefüggőt én még egy videójátékban sem tapasztaltam, jár a piros pont.

A játék továbbá csodaszép, és nem azért, mert megközelíti a fotórealizmust, hanem inkább művészileg, az atmoszféra, amit teremt, egyszerűen lenyűgöző, interaktív festményhez lehetne leginkább hasonlítani. Az atmoszféra szót mintha erre a játékra találták volna ki.

•  Fotó: Sony Interactive Entertainment Galéria

Fotó: Sony Interactive Entertainment

Persze nincsen rózsa tövis nélkül, így a hibákról is szót kell ejteni, amelyek többségében személyes észrevételek, nyugodtan előfordulhat, hogy másnak tetszeni fognak. Negatívum számomra, hogy néha igencsak monoton tud lenni a játék, még ha csak a fő történeti szálra is koncentrálunk, és bár a harcok kétségkívül élvezetesek, kissé talán túl sok jutott belőlük. Ugyanakkor számomra sokszor hiányzott az az érzés, hogy muszáj folytatnom a játékot, néha csak azért vittem tovább, mert kíváncsi voltam a végére. De ezek csak szőrszálhasogatások, a játék kétségkívül rendkívül magas minőséget képvisel, monumentális, és mindenképp megér egy próbát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
Hirdetés
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.

Legényfogó csirke – videó
Legényfogó csirke – videó
2026. március 25., szerda

Legényfogó csirke – videó

Hirdetés