
Ferenczi György: „én csak egyszerűen muzsikálom Petőfi verseit”
Fotó: Pinti Attila
Petőfi Sándor verseire épülő műsort mutatnak be az Első Pesti Rackák az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a Csíkszereda Városháza által szervezett ünnepségsorozat részeként. Március 14-én 19 órától a Csíki Moziban rendhagyó koncertre számíthat a közönség.
2023. március 14., 16:172023. március 14., 16:17
2023. március 14., 17:112023. március 14., 17:11
Ferenczi Györggyel, a világ egyik legjobb szájharmonikásával az élén érkezik Csíkszeredába a Rackajam együttes, amelynek műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rok’n’roll forradalom szeretete.
Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel, éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével.
– olvasható a koncertajánlóban.
Petőfi Sándor költészetével többször is foglalkozott Ferenczi György, jelen volt az életében, de a nagy áttörés 2006-ban következett be. Ekkor kapott egy felkérést a zenekar Gryllus Dánieltől, hogy
– derült ki, amikor a koncertet megelőzően Csíkszeredában leültünk beszélgetni a világhírű zenésszel.
Fotó: Pinti Attila
– emlékezett vissza Ferenczi.
Hozzátette: Petőfi Sándor azzal szembesítette akkor, hogy a saját anyanyelvünket nem tudjuk jól. De ez nem egy elrettentő tapasztalat volt, hanem kapunyitó. És azóta folyamatosan muzsikálják, de érdekes módon, Petőfi-műsort nem csináltak korábban.
Petőfi tíz évre kinyírta a saját szövegeket a zenekar életéből, mert akkora különbség volt természetszerűleg, hogy egész egyszerűen nem fért el mellette a saját szövegünk. Ami saját szöveg van mostanra a saját műsorban az nyilván nem színvonalában vetekszik Petőfi-verseivel, viszont vannak bizonyos élethelyzetek, amiket mi éltünk meg, ez a mi életünk és arról mi tudunk beszélni. De az egész műsorban csupán négy-öt saját szöveg van. A többi versfeldolgozás, vagy Petőfi Sándortól vagy Gérecz Attilától, néha egy Radnóti-vers vagy József Attila.
– osztotta meg lapunkkal a zenész.
Fotó: Pinti Attila
És hogyan tud Petőfi a zene nyelvén szólni? Az anyanyelv a kulcs, az anyanyelv lüktetése – mutatott rá Ferenczi György. Elmesélte, hogy mindig úgy zenésít meg Petőfi-verset, hogy beáll a tükör elé és úgy kezdi mondani az adott verset. „Mi nem vagyunk színészek, nincs a birtokunkban az a hivatásbeli eszköztár, ami egy jó színésznek megvan, és ezért bármi, ami modor, rögtön látszik, hogy nem jó, lelöki magáról. Le szoktam a beszélt nyelvig vinni, tehát hogy ne adjam elő a verset, hanem mondjam el a mondatokat magyarul, értelmesen. Ez egy hosszú út, de ha ez megvan, akkor hirtelen kitárul az anyanyelvnek a belső ritmikája, és utána a grúvot sokkal könnyebb alátenni, mert olyan lüktetése van és olyan mozdonya ez az egésznek, hogy arra csak fel kell ülni. És utána úgy kell hangsúlyozni, ahogy az a magyar anyanyelv szabályainak megfelelő. Az énekdallamot is úgy kell írni egyébként – ez egy nagyon jó tanács minden műfajban –, hogy nem írunk például az eső szóra emelkedő dallamot. Az lefele esik, nem írunk felfele dallamot rá, mert azt is lerúgja magáról. Ezt nem tanítják sehol, erre saját magamtól jöttem rá, a saját keserű példámból. Egyetlen egy dolgot kell:
És ez egy nehéz út, mert annyi rossz beidegződés van mindenkinek a fejében, az enyémben is, és azt kell levetni, és utána már tényleg egyszerű.
– hangsúlyozta.
Ferenczi György úgy véli, hogy Petőfi ma is tud szólni hozzánk, a fiatalokhoz.
Fotó: Pinti Attila
„Magyar emberek vagyunk. Ha nálunk azt akarjuk, hogy az emberek olvassanak, akkor tiltsuk be a könyvet, és akkor holnaptól mindenki olvasni fog. Egész egyszerűen:
Nálam nincs. Én csak egyszerűen muzsikálom a verseit, azokat a verseket, amiket imádok, mert csak azokat tudom muzsikálni. Azok viszont beleégnek a fejembe, és azokat mostanra tudom már természetesen muzsikálni, és nem kell semmi más. Hagyni kell, hogy a vers beszéljen. Én nem akarok okosabb lenni, nem akarok nagyobb forradalmár lenni, jobban beszélni magyarul mint Petőfi. Hagyni kell, hogy hadd beszéljen a vers, nem kell mellé koncepciót gyártani. Hagyni kell, hogy ott legyen az életünkbe benne és akkor magától a helyét ott megtalálja. Az enyémben megtalálta” – zárta gondolatait Ferenczi György.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!