Ferenczi György: Petőfi mellbe rúgott engem
Ferenczi György: „én csak egyszerűen muzsikálom Petőfi verseit”
Fotó: Pinti Attila
Petőfi Sándor verseire épülő műsort mutatnak be az Első Pesti Rackák az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a Csíkszereda Városháza által szervezett ünnepségsorozat részeként. Március 14-én 19 órától a Csíki Moziban rendhagyó koncertre számíthat a közönség.
Péter Beáta
2023. március 14., 16:172023. március 14., 16:17
2023. március 14., 17:112023. március 14., 17:11
Ferenczi Györggyel, a világ egyik legjobb szájharmonikásával az élén érkezik Csíkszeredába a Rackajam együttes, amelynek műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rok’n’roll forradalom szeretete.
Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel, éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével.
– olvasható a koncertajánlóban.
Petőfi Sándor költészetével többször is foglalkozott Ferenczi György, jelen volt az életében, de a nagy áttörés 2006-ban következett be. Ekkor kapott egy felkérést a zenekar Gryllus Dánieltől, hogy
– derült ki, amikor a koncertet megelőzően Csíkszeredában leültünk beszélgetni a világhírű zenésszel.
Fotó: Pinti Attila
– emlékezett vissza Ferenczi.
Hozzátette: Petőfi Sándor azzal szembesítette akkor, hogy a saját anyanyelvünket nem tudjuk jól. De ez nem egy elrettentő tapasztalat volt, hanem kapunyitó. És azóta folyamatosan muzsikálják, de érdekes módon, Petőfi-műsort nem csináltak korábban.
Petőfi tíz évre kinyírta a saját szövegeket a zenekar életéből, mert akkora különbség volt természetszerűleg, hogy egész egyszerűen nem fért el mellette a saját szövegünk. Ami saját szöveg van mostanra a saját műsorban az nyilván nem színvonalában vetekszik Petőfi-verseivel, viszont vannak bizonyos élethelyzetek, amiket mi éltünk meg, ez a mi életünk és arról mi tudunk beszélni. De az egész műsorban csupán négy-öt saját szöveg van. A többi versfeldolgozás, vagy Petőfi Sándortól vagy Gérecz Attilától, néha egy Radnóti-vers vagy József Attila.
– osztotta meg lapunkkal a zenész.
Fotó: Pinti Attila
És hogyan tud Petőfi a zene nyelvén szólni? Az anyanyelv a kulcs, az anyanyelv lüktetése – mutatott rá Ferenczi György. Elmesélte, hogy mindig úgy zenésít meg Petőfi-verset, hogy beáll a tükör elé és úgy kezdi mondani az adott verset. „Mi nem vagyunk színészek, nincs a birtokunkban az a hivatásbeli eszköztár, ami egy jó színésznek megvan, és ezért bármi, ami modor, rögtön látszik, hogy nem jó, lelöki magáról. Le szoktam a beszélt nyelvig vinni, tehát hogy ne adjam elő a verset, hanem mondjam el a mondatokat magyarul, értelmesen. Ez egy hosszú út, de ha ez megvan, akkor hirtelen kitárul az anyanyelvnek a belső ritmikája, és utána a grúvot sokkal könnyebb alátenni, mert olyan lüktetése van és olyan mozdonya ez az egésznek, hogy arra csak fel kell ülni. És utána úgy kell hangsúlyozni, ahogy az a magyar anyanyelv szabályainak megfelelő. Az énekdallamot is úgy kell írni egyébként – ez egy nagyon jó tanács minden műfajban –, hogy nem írunk például az eső szóra emelkedő dallamot. Az lefele esik, nem írunk felfele dallamot rá, mert azt is lerúgja magáról. Ezt nem tanítják sehol, erre saját magamtól jöttem rá, a saját keserű példámból. Egyetlen egy dolgot kell:
És ez egy nehéz út, mert annyi rossz beidegződés van mindenkinek a fejében, az enyémben is, és azt kell levetni, és utána már tényleg egyszerű.
– hangsúlyozta.
Ferenczi György úgy véli, hogy Petőfi ma is tud szólni hozzánk, a fiatalokhoz.
Fotó: Pinti Attila
„Magyar emberek vagyunk. Ha nálunk azt akarjuk, hogy az emberek olvassanak, akkor tiltsuk be a könyvet, és akkor holnaptól mindenki olvasni fog. Egész egyszerűen:
Nálam nincs. Én csak egyszerűen muzsikálom a verseit, azokat a verseket, amiket imádok, mert csak azokat tudom muzsikálni. Azok viszont beleégnek a fejembe, és azokat mostanra tudom már természetesen muzsikálni, és nem kell semmi más. Hagyni kell, hogy a vers beszéljen. Én nem akarok okosabb lenni, nem akarok nagyobb forradalmár lenni, jobban beszélni magyarul mint Petőfi. Hagyni kell, hogy hadd beszéljen a vers, nem kell mellé koncepciót gyártani. Hagyni kell, hogy ott legyen az életünkbe benne és akkor magától a helyét ott megtalálja. Az enyémben megtalálta” – zárta gondolatait Ferenczi György.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
Túrófánk – videó
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
Túrófánk – videó
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
A lélek kenyere
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
A lélek kenyere
Legényálomból kötetbemutató
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
Legényálomból kötetbemutató
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
A hiányban is a szépet látni
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
A hiányban is a szépet látni
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Legényfogó csirke – videó
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Legényfogó csirke – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!