Ferenczi György: Petőfi mellbe rúgott engem
Ferenczi György: „én csak egyszerűen muzsikálom Petőfi verseit”
Fotó: Pinti Attila
Petőfi Sándor verseire épülő műsort mutatnak be az Első Pesti Rackák az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a Csíkszereda Városháza által szervezett ünnepségsorozat részeként. Március 14-én 19 órától a Csíki Moziban rendhagyó koncertre számíthat a közönség.
Péter Beáta
2023. március 14., 16:172023. március 14., 16:17
2023. március 14., 17:112023. március 14., 17:11
Ferenczi Györggyel, a világ egyik legjobb szájharmonikásával az élén érkezik Csíkszeredába a Rackajam együttes, amelynek műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rok’n’roll forradalom szeretete.
Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel, éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével.
– olvasható a koncertajánlóban.
Petőfi Sándor költészetével többször is foglalkozott Ferenczi György, jelen volt az életében, de a nagy áttörés 2006-ban következett be. Ekkor kapott egy felkérést a zenekar Gryllus Dánieltől, hogy
– derült ki, amikor a koncertet megelőzően Csíkszeredában leültünk beszélgetni a világhírű zenésszel.
Fotó: Pinti Attila
– emlékezett vissza Ferenczi.
Hozzátette: Petőfi Sándor azzal szembesítette akkor, hogy a saját anyanyelvünket nem tudjuk jól. De ez nem egy elrettentő tapasztalat volt, hanem kapunyitó. És azóta folyamatosan muzsikálják, de érdekes módon, Petőfi-műsort nem csináltak korábban.
Petőfi tíz évre kinyírta a saját szövegeket a zenekar életéből, mert akkora különbség volt természetszerűleg, hogy egész egyszerűen nem fért el mellette a saját szövegünk. Ami saját szöveg van mostanra a saját műsorban az nyilván nem színvonalában vetekszik Petőfi-verseivel, viszont vannak bizonyos élethelyzetek, amiket mi éltünk meg, ez a mi életünk és arról mi tudunk beszélni. De az egész műsorban csupán négy-öt saját szöveg van. A többi versfeldolgozás, vagy Petőfi Sándortól vagy Gérecz Attilától, néha egy Radnóti-vers vagy József Attila.
– osztotta meg lapunkkal a zenész.
Fotó: Pinti Attila
És hogyan tud Petőfi a zene nyelvén szólni? Az anyanyelv a kulcs, az anyanyelv lüktetése – mutatott rá Ferenczi György. Elmesélte, hogy mindig úgy zenésít meg Petőfi-verset, hogy beáll a tükör elé és úgy kezdi mondani az adott verset. „Mi nem vagyunk színészek, nincs a birtokunkban az a hivatásbeli eszköztár, ami egy jó színésznek megvan, és ezért bármi, ami modor, rögtön látszik, hogy nem jó, lelöki magáról. Le szoktam a beszélt nyelvig vinni, tehát hogy ne adjam elő a verset, hanem mondjam el a mondatokat magyarul, értelmesen. Ez egy hosszú út, de ha ez megvan, akkor hirtelen kitárul az anyanyelvnek a belső ritmikája, és utána a grúvot sokkal könnyebb alátenni, mert olyan lüktetése van és olyan mozdonya ez az egésznek, hogy arra csak fel kell ülni. És utána úgy kell hangsúlyozni, ahogy az a magyar anyanyelv szabályainak megfelelő. Az énekdallamot is úgy kell írni egyébként – ez egy nagyon jó tanács minden műfajban –, hogy nem írunk például az eső szóra emelkedő dallamot. Az lefele esik, nem írunk felfele dallamot rá, mert azt is lerúgja magáról. Ezt nem tanítják sehol, erre saját magamtól jöttem rá, a saját keserű példámból. Egyetlen egy dolgot kell:
És ez egy nehéz út, mert annyi rossz beidegződés van mindenkinek a fejében, az enyémben is, és azt kell levetni, és utána már tényleg egyszerű.
– hangsúlyozta.
Ferenczi György úgy véli, hogy Petőfi ma is tud szólni hozzánk, a fiatalokhoz.
Fotó: Pinti Attila
„Magyar emberek vagyunk. Ha nálunk azt akarjuk, hogy az emberek olvassanak, akkor tiltsuk be a könyvet, és akkor holnaptól mindenki olvasni fog. Egész egyszerűen:
Nálam nincs. Én csak egyszerűen muzsikálom a verseit, azokat a verseket, amiket imádok, mert csak azokat tudom muzsikálni. Azok viszont beleégnek a fejembe, és azokat mostanra tudom már természetesen muzsikálni, és nem kell semmi más. Hagyni kell, hogy a vers beszéljen. Én nem akarok okosabb lenni, nem akarok nagyobb forradalmár lenni, jobban beszélni magyarul mint Petőfi. Hagyni kell, hogy hadd beszéljen a vers, nem kell mellé koncepciót gyártani. Hagyni kell, hogy ott legyen az életünkbe benne és akkor magától a helyét ott megtalálja. Az enyémben megtalálta” – zárta gondolatait Ferenczi György.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Az ünnep után húsmentes felfrissülés
A karácsonyi bőséges menük után jól esik egy kis húsmentes frissesség. Ez a napi étrend könnyed, mégis tápláló fogásokkal segít tehermentesíteni a szervezetet, miközben ízekben és tápanyagokban továbbra sem kell hiányt szenvednünk.
Az ünnep után húsmentes felfrissülés
Balázs K. Attila: (zsákutca 51)
Bajor lencsés káposzta
Ha szeretjük a savanyú káposztából készült fogásokat, ez is nagy kedvencünk lesz. Köretként és egytálételként is kiváló.
Bajor lencsés káposzta
Egyszerre múzeum és élő műhely: a Százéves Cukrászda
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz az 1840 óta működő létesítménybe.
Egyszerre múzeum és élő műhely: a Százéves Cukrászda
Ünnepek között élni – a Long Story Short anatómiája
A Long Story Short nem akar szerethető lenni, inkább marad „igazi”. Raphael Bob-Waksberg új animációja a gyászt, a családi múltat és a zsidó identitást nem lineáris időben, hanem érzelmi pontossággal rendezi egymás mellé.
Ünnepek között élni – a Long Story Short anatómiája
Péter Beáta: Jobb napok
Hatalmas könyvespolcot hozott az angyal, volt is nagy öröm, ujjongtak az írók, költők, kutatók, illusztrátorok és szerkesztők.
Péter Beáta: Jobb napok
Mézes-mustáros szűzpecsenye
Az alábbi elkészítési mód szerint a szűzpecsenye kívül finoman pirult, belül pedig szaftos és omlós lesz.
Mézes-mustáros szűzpecsenye
Mit tanít nekünk a természet a karácsonyi időszakban?
A téli időszak lelassuló tétlensége sokunk számára kellemetlen, és nehezen tudunk alábbhagyni az év közbeni megszokott tempóból. A természet télen sem alszik, csak lelassul és regenerálódik. Érdemes a természet példája mentén nekünk is tanulni ebből.
Mit tanít nekünk a természet a karácsonyi időszakban?
Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége
Erdélyben a karácsony a hiány éveiben is megmaradt ünnepnek. Anyák és nagymamák emlékein keresztül idézzük fel azt az időt, amikor az egyszerűség természetes rend volt.
Dió, alma, csoda – a karácsony egyszerűsége
Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban
Egy sóhajtás itt, egy mosoly ott, egy csendes beszélgetés, egy ima, várakozás a hozzátartozókra, a gyógyszer hatására – türelemmel, belenyugvással, megbékéléssel. S bár lehet, hogy szomorúsággal, de mégis a gyógyulásba vetett hittel.
Remény és gyógyulás: karácsony a kórházban
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!