
Ferenczi György: „én csak egyszerűen muzsikálom Petőfi verseit”
Fotó: Pinti Attila
Petőfi Sándor verseire épülő műsort mutatnak be az Első Pesti Rackák az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján, a Csíkszereda Városháza által szervezett ünnepségsorozat részeként. Március 14-én 19 órától a Csíki Moziban rendhagyó koncertre számíthat a közönség.
2023. március 14., 16:172023. március 14., 16:17
2023. március 14., 17:112023. március 14., 17:11
Ferenczi Györggyel, a világ egyik legjobb szájharmonikásával az élén érkezik Csíkszeredába a Rackajam együttes, amelynek műsorában összeolvad a magyar kultúra és a rok’n’roll forradalom szeretete.
Így fér össze a kalotaszegi hajnali Petőfi Sándor és Gérecz Attila verseivel, éppúgy, mint Jimi Hendrix zenéjével.
– olvasható a koncertajánlóban.
Petőfi Sándor költészetével többször is foglalkozott Ferenczi György, jelen volt az életében, de a nagy áttörés 2006-ban következett be. Ekkor kapott egy felkérést a zenekar Gryllus Dánieltől, hogy
– derült ki, amikor a koncertet megelőzően Csíkszeredában leültünk beszélgetni a világhírű zenésszel.
Fotó: Pinti Attila
– emlékezett vissza Ferenczi.
Hozzátette: Petőfi Sándor azzal szembesítette akkor, hogy a saját anyanyelvünket nem tudjuk jól. De ez nem egy elrettentő tapasztalat volt, hanem kapunyitó. És azóta folyamatosan muzsikálják, de érdekes módon, Petőfi-műsort nem csináltak korábban.
Petőfi tíz évre kinyírta a saját szövegeket a zenekar életéből, mert akkora különbség volt természetszerűleg, hogy egész egyszerűen nem fért el mellette a saját szövegünk. Ami saját szöveg van mostanra a saját műsorban az nyilván nem színvonalában vetekszik Petőfi-verseivel, viszont vannak bizonyos élethelyzetek, amiket mi éltünk meg, ez a mi életünk és arról mi tudunk beszélni. De az egész műsorban csupán négy-öt saját szöveg van. A többi versfeldolgozás, vagy Petőfi Sándortól vagy Gérecz Attilától, néha egy Radnóti-vers vagy József Attila.
– osztotta meg lapunkkal a zenész.
Fotó: Pinti Attila
És hogyan tud Petőfi a zene nyelvén szólni? Az anyanyelv a kulcs, az anyanyelv lüktetése – mutatott rá Ferenczi György. Elmesélte, hogy mindig úgy zenésít meg Petőfi-verset, hogy beáll a tükör elé és úgy kezdi mondani az adott verset. „Mi nem vagyunk színészek, nincs a birtokunkban az a hivatásbeli eszköztár, ami egy jó színésznek megvan, és ezért bármi, ami modor, rögtön látszik, hogy nem jó, lelöki magáról. Le szoktam a beszélt nyelvig vinni, tehát hogy ne adjam elő a verset, hanem mondjam el a mondatokat magyarul, értelmesen. Ez egy hosszú út, de ha ez megvan, akkor hirtelen kitárul az anyanyelvnek a belső ritmikája, és utána a grúvot sokkal könnyebb alátenni, mert olyan lüktetése van és olyan mozdonya ez az egésznek, hogy arra csak fel kell ülni. És utána úgy kell hangsúlyozni, ahogy az a magyar anyanyelv szabályainak megfelelő. Az énekdallamot is úgy kell írni egyébként – ez egy nagyon jó tanács minden műfajban –, hogy nem írunk például az eső szóra emelkedő dallamot. Az lefele esik, nem írunk felfele dallamot rá, mert azt is lerúgja magáról. Ezt nem tanítják sehol, erre saját magamtól jöttem rá, a saját keserű példámból. Egyetlen egy dolgot kell:
És ez egy nehéz út, mert annyi rossz beidegződés van mindenkinek a fejében, az enyémben is, és azt kell levetni, és utána már tényleg egyszerű.
– hangsúlyozta.
Ferenczi György úgy véli, hogy Petőfi ma is tud szólni hozzánk, a fiatalokhoz.
Fotó: Pinti Attila
„Magyar emberek vagyunk. Ha nálunk azt akarjuk, hogy az emberek olvassanak, akkor tiltsuk be a könyvet, és akkor holnaptól mindenki olvasni fog. Egész egyszerűen:
Nálam nincs. Én csak egyszerűen muzsikálom a verseit, azokat a verseket, amiket imádok, mert csak azokat tudom muzsikálni. Azok viszont beleégnek a fejembe, és azokat mostanra tudom már természetesen muzsikálni, és nem kell semmi más. Hagyni kell, hogy a vers beszéljen. Én nem akarok okosabb lenni, nem akarok nagyobb forradalmár lenni, jobban beszélni magyarul mint Petőfi. Hagyni kell, hogy hadd beszéljen a vers, nem kell mellé koncepciót gyártani. Hagyni kell, hogy ott legyen az életünkbe benne és akkor magától a helyét ott megtalálja. Az enyémben megtalálta” – zárta gondolatait Ferenczi György.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!