Sorra vette a tehetségkutatókat Ráduly Botond, jelenleg a Vocea României-ben bizonyít
Fotó: Máthé Zoltán
Zöld haj, nagy mosoly, lenyűgöző hang, manónyi ember. Valószínűleg sokan már ebből a leírásból rájönnek, hogy kiről lesz szó. A sepsiszentgyörgyi Ráduly Botond sok helyen megmutatta már tehetséget, nemrég a Vocea României című műsor zsűrijét nyűgözte le. Manóval a zenéhez fűződő viszonyáról, zenekarokról, tehetségkutatókról beszélgettünk.
2017. szeptember 21., 16:002017. szeptember 21., 16:00
Gyerekkorában Manót a zenélés érdekelte, viszonylag későn kezdett el énekelni. „Ötödikesként kezdtem zenét tanulni a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Szakközépiskolában, és az igazság az, hogy gyűlöltem a hangomat. Pláne a szolfézs órákon, ahol muszáj volt használjam a hangomat kottaolvasásnál” – emlékezett.
„Valamiért nagyon tetszett az egész, ezért idővel egyre nagyobb késztetést éreztem arra, hogy fejlesszem a hangomat, meg előlépjek a billentyű árnyékából” – mondta.
Az Erdély Hangja cím elnyerése után részt vett az X-Faktor tehetségkutatón, idén a Vocea României színpadára állt. Botond szerint az tehetségkutatók közötti különbséget az képezi, hogy milyen tényezőkre fókuszál.
„Például vannak olyan tehetségkutatók, ahol a válogatókon a közönség szórakoztatása érdekében olyan versenyzőket is bevágnak, akiknek sok közük nincs a zenéhez/énekléshez; van olyan is, amely inkább a versenyzők karaktereit helyezi jobban előtérbe.
De igazából bármely tehetségkutató egy nagyon jó dobbantó tud lenni, ha az ember éretten gondolkodik, és tudja, hogyan lehet ezt kihasználni” – értékelt az énekes.
Manó sok mindent kipróbált: saját zenekara van, építi szólókarrierjét, nemrég egy rockopera főszereplője volt.
„Mindegyik nagyon fontos nekem. Mindig is szerettem volna egy rockoperában énekelni, ezért nagyon nagy megtiszteltetésnek tartottam és tartom a mai napig, hogy a Csaba királyfi című mű szerzője, G. Nagy Ilián megkeresett, hogy játsszam el a főszerepet. A 2015-ös csíksomlyói előadásunkra még mindig egy álomszerű eseményként gondolok vissza. Azóta hála istennek sikerült nagy sikerrel előadni a művet tavaly Pécsett és az idén meg Debrecenben” – fejtette ki Ráduly Botond.
Hozzátette: „Ők egy második család nekem. Hogy ne legyen ennyire közhelyes, elmondok egy titkot... 2009 óta több zenekarban játszottam. Volt amelyikben csak egy-két évet, volt amelyikben annál kevesebbet. Ennek az oka csupán csak annyi, hogy mentalitás, hozzáállásszempontjából a Kopor-Show zenekar volt az a mérce, ami alá nem engedtem. Mindaddig, amíg barátaim meg nem alapították a Musicum zenekart, ami lényegében első körben egy egyszerű lagzizenekarnak indult. Mégis idővel annál sokkal többre nőtte ki magát.
Talán amit a leginkább köszönhetek a zenekarnak, hogy megtaláltam magamban azt akit mindig is kerestem, önmagamat” – értékelt az előadóművész.
Manó szerint a zenekari létben az a legfontosabb, hogy az ember megtalálja azokat a zenészeket, akikkel tud rezonálni, akik tudják előre tolni, ha éppen nincs jól, és akiket ő is motiválhat, ha szükséges. „Egyszer valaki kérdezte tőlem, hogy ha választhatnék, melyik híres zenésszel játszanék legszívesebben együtt. Azt válaszoltam rá, hogy teljesen mindegy, csak megértsük egymást, és ugyanúgy gondolkodjunk a zenéről meg a közös munkáról, tanulhassunk egymástól” – fogalmazott Ráduly Botond.
Egyik zsűritag szerint nincs, amit tanítani neki, ő vitatkozik ezzel
Fotó: Kátai Jocó Photography
Manó nemrég a Vocea României műsorban mutatta meg tehetségét. A zsűri egyik tagja szerint nincs, amit tanítaniuk neki, ők fognak tanulni tőle. Manó ezzel vitatkozna: „Egy ilyen tehetségkutató egy nagyon jó dobbantó tud lenni, ha az ember kellőképpen felkészül rá és az utána következőkre. Fel kell legyen az ember készülve minden eshetőségre. Én jelenleg komponálással foglalkozom.
Kíváncsian várom, hogy milyen reakciókat vált majd ki.”
Az énekes úgy véli, ebben a versenyben fontos a megfelelő dalválasztás is. „Úgy érzem, hogy nagyon jó döntés volt Adrian Despot-ot választani, hiszen ő pontosan az a fajta művész, akitől sokat tanulhatok. Lenyűgözőnek tartom a zenéhez való hozzáállását és az abba vetett hitét. Ő tipikusan az a zenész, aki a siker érdekében soha nem adta el magát, és nagyon örülök, hogy az ő széke is megfordult, amikor énekeltem” – vázolta a Ligetnek Manó.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!