
Fotó: Netflix
Szimpatikus, mindenre elszánt koboldok, visszataszító és ijesztő skeksisek, csigalassú, de nagyon bölcs misztikusok, fürödni nem akaró becők – igen, ezek egy tündérmese szereplői, akiket egy kitalált világ és egy különleges erővel bíró kristály köt össze. Bábokkal megformált, részletesen kidolgozott, szeretni- és utálnivaló karakterek története, a jó és a rossz örökös harca, megannyi erkölcsi dilemmával, küzdelemmel és tanulsággal. The Dark Crystal: Age of Resistance sorozatkritika.
2019. szeptember 18., 16:142019. szeptember 18., 16:14
Ki ne ismerné Jim Henson legendás bábfiguráit az ikonikus The Muppet Showból? Kermit, a béka, Fozzi, a medve, Miss Röfi és társai az eredeti, öt évadot és 120 epizódot megért sorozaton túl napjainkig feltűnnek hol a mozivásznon, hol a tévék képernyőjén, azt pedig hogy mennyire lettek a popkultúra részei, kár is lenne vitatni, hiszen Kermit jó pár mém inspirálója lett, úgyhogy a már nem a hagyományosan tévéző generáció is találkozhatott ezzel az ikonikus bábfigurával.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy Jim Henson annak idején egy másik világot is teremtett, szintén bábok felhasználásával.
Fotó: Netflix
Az önkényuralmi rendszert kiépítő lények elnyomottai a koboldok (gelflingek), valamint az alsóbbrendűnek számító becők (podlings), akik más választás híján szolgálni kényszerülnek a skeksis urakat. Az uralkodóktól távol, visszavonultan élnek a misztikusok (mystics), akiknek kántálása varázserővel bír, de létezik egy Aughra Anyának nevezett fura és öreg lény is, aki Thra őserejét testesíti meg.

Mi is lenne jobb időtöltés a nyaralás utáni, egyre hosszabbodó őszi estékre, mint kedvenc sorozatainkkal elütni az időt, vagy épp új kedvenceket fedezni fel a rendkívül nagy kínálatból? Ehhez ajánlunk most néhány sorozatot a streamingszolgáltatók aktuális kínálatából.
A legendás bábművész, Jim Henson, Frank Ozzal (Yoda mester megformálója a Star Wars univerzumban) közösen alkotta meg az 1982-ben bemutatott mozifilmet Thra misztikus világáról, amely a The Dark Crystal (A sötét kristály) címet kapta.
Fotó: Netflix
Az 1990-ben elhunyt Henson már nem láthatta, hogy milyen utakat jár be az általa teremtett világ, de lánya és örökösei nem tettek le arról, hogy mozgóképes formátumban továbbvigyék a bábmester örökségét. Ebből lett a Netflix augusztus 30-án debütált előzménysorozata, a The Dark Crystal: Age of Resistance, amelyben a koboldok lázadását követhetjük végig, akik megelégelik az őket a végtelenségig kizsákmányoló skeksisek uralmát.
Star Wars-párhuzammal élve ez úgy néz ki, mintha
Fotó: Netflix
De itt nem merül ki a jedikről és az Erőről szóló történettel való párhuzam, ugyanis nagyon sok hasonlóság van a két kitalált világ között, amit akarva-akaratlanul is bele lehet magyarázni, de tagadhatatlan, hogy a Gyűrűk ura fantasyeposz is hatással volt a The Dark Crystal világára, ami nem negatívum, hiszen mindhárom történet a jó és a rossz örökös küzdelméről szól.
Fotó: Netflix
Brea, Deet és Rian különböző klánokból származó koboldok, akik saját bőrükön tapasztalják meg, hogy a másik világból érkezett skeksisek nem jótékony uralkodók, hanem önkényuralmi rendszer kiépítése révén próbálnak örökké tartó hatalmat megszilárdítani, ehhez azonban szükségük van az őshonos népek esszenciájára, hogy tovább élhessenek. A lázadókhoz csatlakozik a Hup nevű becő is, aki mindenáron lovag szeretne lenni, rátermettségét pedig sokszor bizonyíthatja a kalandok során.
Fotó: Netflix
Az egyik főhős, Rian személyes indíttatásból, más választás híján indul el ezen a kalandokkal teli úton, ahol találkozik a világra rácsodálkozó, alvilági Deettel, a bátor Huppal és a mindenre kíváncsi Breával, akik hol külön utakon, hol együtt próbálnak felülkerekedni az elnyomóikkal, akik szintén nem egysíkú karakterek. A hatalmi pozíciókba rendeződött skeksisek között van uralkodó, tábornok, kamarás és tudós is, mindenki a maga tehetsége szerint működteti a kiépített rendszert, azonban nem ritkák a súrlódások köztük sem, a kisebb-nagyobb hatalmi harcok pedig időnként alaposan megtépázzák a berendezkedésüket, amit a koboldok lázadása tovább gyengít.
Fotó: Netflix
Bár az eredeti film révén adott a befejezés, tehát lehet tudni, hogy hová fut ki a történet, az előzménysorozat rengeteg új elemet tartogat, és jelentősen kibővíti a Sötét kristály-univerzumot, hiszen tulajdonképpen „történelmet írtak” egy már meglévő fikciós sztorihoz. Ez a történelem pedig kellőképpen kidolgozott, és elmondhatjuk, hogy
Fotó: Netflix
Ezt a tulajdonképpeni mesét tényleg az utolsó képkockáig kidolgozták, hiszen annak cselekményét el is kellett helyezni a világban. A sorozatról készült werkfilmből kiderült, hogy egy korábbi verzió szerint a koboldokat CGI animáció segítségével jelenítették volna meg, de az annyira idegennek hatott az embernagyságban megjelenített skeksis-bábukhoz képest, hogy elvetették az ötletet, és a végső verzió teljes egészében bábokkal és némi (nem túlzásba vitt) CGI alkalmazásával valósult meg.
Fotó: Netflix
Az, hogy mekkora munka volt létrehozni Thra világát, a szintén Netflixen elérhető, The Crystal Calls – Making the Dark Crystal: Age of Resistance című, közel másfél órás dokumentumfilmből derül ki, amelyben bevezetnek a kulisszák mögé és rádöbbenünk, hogy
Ahogy az egyik alkotó megjegyezte: ha sikerül azt elérni, hogy a néző ne bábokat, hanem karaktereket lásson a képernyőn, akkor elérték a céljukat. Nézőként ezt csak megerősíteni lehet, hisz míg az elején nem egyszerű túllépni a bábok esetlen mozgásán, egyre több részt megnézve már nem a bábokat, hanem az általuk megformált karaktereket láthatjuk.
Fotó: Netflix
A bábfilmek, valamint a fantasy-rajongók számára kihagyhatatlan, aki pedig egy nem megszokott, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, a jó és rossz küzdelméről szóló univerzális történetet szeretne látni szerethető karakterekkel, az bátran adhat egy esélyt a sorozatnak.
Ráadásul, ahogy a sorozatajánlónkban is írtuk, magyar szinkronnal és magyar felirattal egyaránt elérhető az alkotás a Netflix kínálatában.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!