
Három könyv, melynek lényege a foci. A Székelyhon napilap keddi, Erdélyi Sport mellékletében megjelent cikk segítségével virtuálisan is fellapozhatják az érdeklődők e három kötet bármelyikét. Vagy mindhármat.
2019. október 15., 13:262019. október 15., 13:26
Csillag Péter magyarországi sportújságíró Ady stoplisban című kötetében huszonöt magyar író és költő futballhoz kapcsolódó írásai, történetei látnak napvilágot. A kötetből megtudhatjuk egyebek közt, hogy József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta meg Csoszogi, az öreg suszter alakját, Rejtő Jenő a torinói olasz–magyar kedvéért nászútját szakította félbe, Radnóti Miklós pedig 1938 nyarán baráti társasággal napozva hallgatta a magyar labdarúgó-válogatott vb-meccsének rádióközvetítését. Ugyanakkor az is kiderül, hogy Márai Sándor igencsak ellenezte a futballt, akárcsak Ady Endre testvére, Lajos is, aki iskolaigazgatóként egyenesen tiltotta ezt a sportot a diákok számára.
– olvasható Márai Sándor 1949-es olaszországi naplóbejegyzésében.
Péter László szociológus kötete (Szabadság a hegyen. A közös meccsnézések társadalomtörténete a nyolcvanas évek Romániájában) a diktatúra nyomása alatti mindennapokba nyújt betekintést, és a sportfogyasztás sajátos mintáin keresztül meséli el a kelet-európai országok egyik legzártabb kommunista rendszerének társadalomtörténetét a labdarúgással kapcsolatos egyéni történetek mentén. A könyv megírásának ötlete onnan adódott, hogy Péter László maga is megélte azt a kort, amikor az emberek a városok közelében lévő hegyekre, dombokra mentek meccset nézni – derül ki az Erdélyi Sport melléklet cikkéből.
„A könyv rólunk szól, erdélyi magyarokról, mindennapjainkról. Az alkalmak ugyanis nem csak meccsnézésről szóltak. Hiszen egy-egy ilyen esemény feltételezett bizalmat, sok szervezést, logisztikát” – véli Péter László, aki szerint a közös meccsnézések az akkori diktatórikus rendszerben részben hozzájárultak az etnikai identitás megerősödéséhez, másrészt pedig egyfajta csendes ellenállásnak is lehetett tekinteni a hivatalos szervekkel szemben. Bár a kötet egy szociológiai tanulmányon alapszik, az írás rendkívül olvasmányos, számos székelyföldi, kolozsvári (és nem csak) történetet tartalmaz.
Balról jobbra: Péter László, Killyéni András, Csillag Péter a könyvek kolozsvári bemutatóján
Killyéni András sporttörténész elmondása szerint a Földszint, 39-es terem című, általa szerkesztett kiadvány nem ellenpropaganda akar lenni a románok centenáriumi ünnepségére, inkább egy kortörténeti dokumentum, amely igazolja, hogy 1919 előtt is létezett sportélet Kolozsváron. A könyv vívásról, sportról szól, anekdotákat, történeteket tartalmaz, bemutatja, milyen is volt a kincses város sportélete az 1900-as évek elején.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!