
Három könyv, melynek lényege a foci. A Székelyhon napilap keddi, Erdélyi Sport mellékletében megjelent cikk segítségével virtuálisan is fellapozhatják az érdeklődők e három kötet bármelyikét. Vagy mindhármat.
2019. október 15., 13:262019. október 15., 13:26
Csillag Péter magyarországi sportújságíró Ady stoplisban című kötetében huszonöt magyar író és költő futballhoz kapcsolódó írásai, történetei látnak napvilágot. A kötetből megtudhatjuk egyebek közt, hogy József Attila alighanem az Aranycsapat-edző Sebes Gusztáv édesapjáról mintázta meg Csoszogi, az öreg suszter alakját, Rejtő Jenő a torinói olasz–magyar kedvéért nászútját szakította félbe, Radnóti Miklós pedig 1938 nyarán baráti társasággal napozva hallgatta a magyar labdarúgó-válogatott vb-meccsének rádióközvetítését. Ugyanakkor az is kiderül, hogy Márai Sándor igencsak ellenezte a futballt, akárcsak Ady Endre testvére, Lajos is, aki iskolaigazgatóként egyenesen tiltotta ezt a sportot a diákok számára.
– olvasható Márai Sándor 1949-es olaszországi naplóbejegyzésében.
Péter László szociológus kötete (Szabadság a hegyen. A közös meccsnézések társadalomtörténete a nyolcvanas évek Romániájában) a diktatúra nyomása alatti mindennapokba nyújt betekintést, és a sportfogyasztás sajátos mintáin keresztül meséli el a kelet-európai országok egyik legzártabb kommunista rendszerének társadalomtörténetét a labdarúgással kapcsolatos egyéni történetek mentén. A könyv megírásának ötlete onnan adódott, hogy Péter László maga is megélte azt a kort, amikor az emberek a városok közelében lévő hegyekre, dombokra mentek meccset nézni – derül ki az Erdélyi Sport melléklet cikkéből.
„A könyv rólunk szól, erdélyi magyarokról, mindennapjainkról. Az alkalmak ugyanis nem csak meccsnézésről szóltak. Hiszen egy-egy ilyen esemény feltételezett bizalmat, sok szervezést, logisztikát” – véli Péter László, aki szerint a közös meccsnézések az akkori diktatórikus rendszerben részben hozzájárultak az etnikai identitás megerősödéséhez, másrészt pedig egyfajta csendes ellenállásnak is lehetett tekinteni a hivatalos szervekkel szemben. Bár a kötet egy szociológiai tanulmányon alapszik, az írás rendkívül olvasmányos, számos székelyföldi, kolozsvári (és nem csak) történetet tartalmaz.
Balról jobbra: Péter László, Killyéni András, Csillag Péter a könyvek kolozsvári bemutatóján
Killyéni András sporttörténész elmondása szerint a Földszint, 39-es terem című, általa szerkesztett kiadvány nem ellenpropaganda akar lenni a románok centenáriumi ünnepségére, inkább egy kortörténeti dokumentum, amely igazolja, hogy 1919 előtt is létezett sportélet Kolozsváron. A könyv vívásról, sportról szól, anekdotákat, történeteket tartalmaz, bemutatja, milyen is volt a kincses város sportélete az 1900-as évek elején.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!