Hirdetés
Hirdetés

Egy gyászfeldolgozás mélységei és magasságai

•  Fotó: Magasságok és mélységek

Fotó: Magasságok és mélységek

A gyászfeldolgozás folyamatán visz végig a néhai Hópárduc, Erőss Zsolt feleségéről szóló film, amely az erdélyi mozikba is eljutott. Csoma Sándor alkotása empátiával, de ugyanakkor nyers kendőzetlenséggel mutatja be Sterczer Hilda azon életszakaszát, amikor élete párja, a legendás hegymászó a hegyen maradt, és soha nem térhetett már haza.

Tamás Attila

2022. december 16., 19:022022. december 16., 19:02

2022. december 16., 19:232022. december 16., 19:23

Nem kisebb dologra vállalkozott Csoma Sándor rendező, minthogy lehozza egy kicsit a földre a 2013-ban hegymászás közben elhunyt Erőss Zsolt mítoszát, és dramatizálva mutassa be, hogy mi ment végbe családja életében miután kiderült, hogy

a legendás hegymászó nem fog hazatérni a Kancsendzöngáról.

Hirdetés

Tette mindezt nagyon tisztelettudóan, felesége Sterczer Hilda nézőpontjából, így most sokan megismerhetik azt a történetet is, ami egy család életében ment végbe, miután elveszítették a legnagyobb támaszukat.

korábban írtuk

Nem szokványos hősfilm a Hópárducék története: a gyászfeldolgozás mentén állít emléket a Magasságok és mélységek című alkotás
Nem szokványos hősfilm a Hópárducék története: a gyászfeldolgozás mentén állít emléket a Magasságok és mélységek című alkotás

Közönségtalálkozóval egybekötött díszbemutató keretében vetítették a Magasságok és mélységek című magyar fikciós drámát a sepsiszentgyörgyi Művész moziban szerda este. 

Kevés olyan ember van Erdélyben és Magyarországon, aki ne hallott volna Erőss Zsoltról. A csíkszeredai születésű hegymászó sokak számára példakép és a kitartás megtestesítője volt, aki megmutatta, hogy mire képes az ember, ha vasakarattal rendelkezik.

Fél lába elvesztése sem akadályozta meg abban, hogy hegyeket másszon, expedícióra induljon, mindezt annak tudatában, hogy mindig ott volt a levegőben, hogy valamelyik csúcs meghódításának kísérlete akár végzetes is lehet számára.

Ez következett be 2013 májusában, amikor a Kancsendzönga-expedíción Kiss Péter hegymászótársával életét vesztette. Az, hogy Kiss Péter meghalt, elég hamar egyértelművé vált, azonban Erőss Zsolt állapotáról napokig csak találgatások voltak, rengeteg volt a kérdőjel, mivel senki nem tudott érte menni. De ahogy teltek a napok, nyilvánvalóvá vált, hogy a Hóprárduc nem lehet már életben az úgynevezett halálzónában. Erőss Zsolt tehát ott maradt a hegyen, és sosem tért haza. És ennek a felfoghatatlan tragédiának a feldolgozásáról készült most film Csoma Sándor rendezésében, amit a magyarországi moziforgalmazást követően az erdélyi mozikban is bemutattak.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

A Magasságok és mélységek Erőss Zsolt özvegyének gyászfeldolgozási fázisait mutatja be

a halál tudatosításától egészen a továbblépésig, időnkénti visszaemlékezésekkel.

(Egy rövid zárójel: engem, aki soha életében nem találkozott Erőss Zsolttal, és csak felületesen hallottam róla nagyon megráztak a hírek, amik az esetleges, később pedig a biztos haláláról szóltak, úgyhogy belegondolni is szörnyű, hogy min is mehettek keresztül a közvetlen hozzátartozói, barátai, támogatói.) Erről ad most képet Csoma Sándor játékfilmje, ami Erőss Zsolt feleségének nézőpontjából mutatja be, hogy

mi is mehetett végbe akkortól, amikor tragédiába fordult a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció kancsendzöngai állomása.

És bár a híreket olvasva mi is képzeletben felmentünk arra a hegyre, a rendelkezésünkre álló információk alapján elképzeltük, hogy mi is történhetett, de viszonylag hamar le is jöttünk róla, ez viszont nem volt annyira egyszerű Sterczer Hildának, aki két kisgyerekkel maradt özvegyen, és teljes erővel zúdult rá élete párja, gyerekei apja elvesztésének felfoghatatlan és feldolgozhatatlan súlya.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

A Magasságok és mélységek nagyon empatikusan, mégis teljesen lecsupaszítva, törékeny emberi mivoltukban mutatja meg a hegymászó feleségét és nagyobbik lányát, akiknek

szembesülniük kellett az általuk legjobban szeretett személy végleges és visszafordíthatatlan elvesztésével.

Érdekes maga a film felépítése is, hiszen kevés olyan alkotás van, ahol a film első részében van az a tetőpont, amitől nyeljük vissza a torkunkban növekvő gombócot, vagy gördül le a könny az arcunkon, a vége pedig az, ami egyfajta feloldozást, megbékélést hoz. Merthogy itt Erős Zsolt elvesztésének tudatosítása az események katalizátora,

a gyászfeldolgozás pedig a folyamat, amin végig kell mennie a főszereplő Sterczer Hilda karakterének, ahogy ez a valóságban is történt.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

Sokan kikezdték a tragédiát követően Erőss Zsolt feleségét hogy látszólag lemondott a férjéről abban a bizonyos tévéinterjúban, amit a film is bemutat. Bár a közvélemény még reménykedett abban, hogy az elején még eltűntnek nyilvánított Erőss Zsolt valamilyen csoda folytán lejöhet még a hegyről, felesége – aki maga is hegymászó, ezáltal rálátása volt az expedíciókra – tisztában volt azzal, hogy a halálzónában való eltűnés egyértelműen azt jelenti, hogy Zsoltot már soha többé nem fogja életben látni. Tehát nem lemondott a férjéről, hanem

tudta, hogy nincs ahogy életben legyen a feltételezett agyödéma után, a lehető legmostohább körülmények között, megfelelő mennyiségű víz és óvóhely nélkül.

A film bemutatja, hogy a Hópárduc felesége miken ment keresztül miközben épp telefonon nyilatkozott, vagy tévéműsorban válaszolt a műsorvezető provokatív kérdéseire. Az alkotásban a nagyobbik lányuk, Gerda sajátos gyászfeldolgozása is helyet kap, ami még szívszorítóbbá teszi az alkotást, ahogy látjuk, hogy

édesanyjához képest miként birkózik meg a felfoghatatlan drámával, amit az édesapja elvesztése jelentett számára.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

Ahogy az minden feldolgozásban lenni szokott, itt is vannak a valóságtól eltérő részek, a dráma elmélyítését szolgáló kitalált szereplők és történések, de a készítők nagyon törekedtek a hitelességre, és ebben nagyban számíthattak Sterczer Hilda segítségére, aki még a pszichológusával is összekötötte a rendezőt, hogy a lehető leghitelesebb képet kapja a gyászfeldolgozási folyamatáról. Emellett a hegymászós részekben a színészek Erőss Zsolték ruháiban játszanak, de még a Hópárducot alakító Trill Zsolt szakállát is ott fehérítették, ahol Erőss Zsoltnak is fehér volt. Ezek összessége adja, hogy

tényleg egy olyan adaptáció készült, ami hű a megtörtént eseményekhez és kellően beavatja a nézőt a történések hátterébe még akkor is, ha ezzel az Erőss Zsolt-mítoszt egy kissé lerombolja.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

Merthogy nem rózsaszín ködön és csak a szép emlékeken keresztül mutatja be a néhai hegymászót, hanem a maga konok, sokszor érzelemmentesnek tűnő mivoltában, mint például az egyik hegymászós jelenetben, amikor kerek-perec kijelenti a feleségének, hogy amennyiben veszélybe kerülne az élete a hegyen, azt várja el, hogy hagyja ott őt, mert ő is ezt tenné fordított esetben. Nem könnyű ezt Erőss Zsolt tisztelőjeként elfogadni, de

ez is hozzátartozik a nyers valósághoz, ami segített a feleségének tudomásul venni, hogy férje már nem fog lejönni a hegyről.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

A Magasságok és mélységek ugyanakkor végtelen empátiával és egy sajátos technikai megoldással viszi végig a nézőt a gyászfeldolgozás folyamatán: folyamatosan szűkül be a film képaránya, egészen addig, amíg „ki nem enged a szelep”, vagyis el nem kezdődik az elengedés folyamata Hildánál.

Aki egy hegymászós akciófilmet vár a plakát és az előzetes alapján Csoma Sándor filmjétől, az csalódni fog, hiszen ez egy kőkemény dráma, amit nehéz könnyek nélkül végignézni. Ugyanakkor érdemes megnézni főként azoknak, akik ismerték és szerették Erőss Zsoltot, hogy betekintést kaphassanak arról, hogy 

mi állhatott a döntései hátterében, illetve hogy mik vezetettek a végzetes expedícióhoz, és özvegyének miként sikerült továbblépnie az elvesztésén.

Az alkotás megmutatja azt, hogy a legnagyobb mélységekből is van kiút, és mindig vissza lehet térni innen a legnagyobb magasságokba.

•  Fotó: Magasságok és mélységek Galéria

Fotó: Magasságok és mélységek

Magasságok és mélységek – magyar játékfilm (2022)

Rendező:
Csoma Sándor
Forgatókönyvíró: Csoma Sándor
Operatőr: Tóth Levente
Producer: Sümeghy Claudia, Topolánszky Tamás Yvan
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Vágó: Márton Dániel
Zene: Balázs Ádám
Társproducer: Romwalter Judit
Szereplők: Pál Emőke, Trill Zsolt, Nagy Enikő, Horváth Lajos Ottó, Tankó Erika, Fehér Anna, Tóth Ildikó, Fenyő Iván

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 30., hétfő

Ropogós házi tavaszi tekercs

Kívül ropogós, belül szaftos és fűszeres: ez a házi tavaszi tekercs garantált siker. Frissen sütött tésztalapokba töltött, illatos húsos-káposztás raguval készül, és tökéletes választás egy hangulatos estére vagy vendégváró falatként.

Ropogós házi tavaszi tekercs
Ropogós házi tavaszi tekercs
2026. március 30., hétfő

Ropogós házi tavaszi tekercs

Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz
2026. március 29., vasárnap

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum

Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.

A múlt rekonstrukciója a jelen kérdésein keresztül: AnnART Archívum
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.

Túrófánk – videó
Túrófánk – videó
2026. március 28., szombat

Túrófánk – videó

Hirdetés
2026. március 27., péntek

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten

„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.

Világnaptól világnapig: színház a Ligeten
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.

A lélek kenyere
A lélek kenyere
2026. március 27., péntek

A lélek kenyere

2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.

Legényálomból kötetbemutató
Legényálomból kötetbemutató
2026. március 27., péntek

Legényálomból kötetbemutató

Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban

A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.

Fűszernövények a kosárban, desszerteken, savanyúságban
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.

A hiányban is a szépet látni
A hiányban is a szépet látni
2026. március 26., csütörtök

A hiányban is a szépet látni

2026. március 25., szerda

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk

Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.

Szerelem első látásra? Menyegzők, amelyekről csupán egyetlen kép maradt ránk
Hirdetés