
Fotó: Magasságok és mélységek
A gyászfeldolgozás folyamatán visz végig a néhai Hópárduc, Erőss Zsolt feleségéről szóló film, amely az erdélyi mozikba is eljutott. Csoma Sándor alkotása empátiával, de ugyanakkor nyers kendőzetlenséggel mutatja be Sterczer Hilda azon életszakaszát, amikor élete párja, a legendás hegymászó a hegyen maradt, és soha nem térhetett már haza.
2022. december 16., 19:022022. december 16., 19:02
2022. december 16., 19:232022. december 16., 19:23
Nem kisebb dologra vállalkozott Csoma Sándor rendező, minthogy lehozza egy kicsit a földre a 2013-ban hegymászás közben elhunyt Erőss Zsolt mítoszát, és dramatizálva mutassa be, hogy mi ment végbe családja életében miután kiderült, hogy
Tette mindezt nagyon tisztelettudóan, felesége Sterczer Hilda nézőpontjából, így most sokan megismerhetik azt a történetet is, ami egy család életében ment végbe, miután elveszítették a legnagyobb támaszukat.

Közönségtalálkozóval egybekötött díszbemutató keretében vetítették a Magasságok és mélységek című magyar fikciós drámát a sepsiszentgyörgyi Művész moziban szerda este.
Kevés olyan ember van Erdélyben és Magyarországon, aki ne hallott volna Erőss Zsoltról. A csíkszeredai születésű hegymászó sokak számára példakép és a kitartás megtestesítője volt, aki megmutatta, hogy mire képes az ember, ha vasakarattal rendelkezik.
Ez következett be 2013 májusában, amikor a Kancsendzönga-expedíción Kiss Péter hegymászótársával életét vesztette. Az, hogy Kiss Péter meghalt, elég hamar egyértelművé vált, azonban Erőss Zsolt állapotáról napokig csak találgatások voltak, rengeteg volt a kérdőjel, mivel senki nem tudott érte menni. De ahogy teltek a napok, nyilvánvalóvá vált, hogy a Hóprárduc nem lehet már életben az úgynevezett halálzónában. Erőss Zsolt tehát ott maradt a hegyen, és sosem tért haza. És ennek a felfoghatatlan tragédiának a feldolgozásáról készült most film Csoma Sándor rendezésében, amit a magyarországi moziforgalmazást követően az erdélyi mozikban is bemutattak.
Fotó: Magasságok és mélységek
A Magasságok és mélységek Erőss Zsolt özvegyének gyászfeldolgozási fázisait mutatja be
(Egy rövid zárójel: engem, aki soha életében nem találkozott Erőss Zsolttal, és csak felületesen hallottam róla nagyon megráztak a hírek, amik az esetleges, később pedig a biztos haláláról szóltak, úgyhogy belegondolni is szörnyű, hogy min is mehettek keresztül a közvetlen hozzátartozói, barátai, támogatói.) Erről ad most képet Csoma Sándor játékfilmje, ami Erőss Zsolt feleségének nézőpontjából mutatja be, hogy
És bár a híreket olvasva mi is képzeletben felmentünk arra a hegyre, a rendelkezésünkre álló információk alapján elképzeltük, hogy mi is történhetett, de viszonylag hamar le is jöttünk róla, ez viszont nem volt annyira egyszerű Sterczer Hildának, aki két kisgyerekkel maradt özvegyen, és teljes erővel zúdult rá élete párja, gyerekei apja elvesztésének felfoghatatlan és feldolgozhatatlan súlya.
Fotó: Magasságok és mélységek
A Magasságok és mélységek nagyon empatikusan, mégis teljesen lecsupaszítva, törékeny emberi mivoltukban mutatja meg a hegymászó feleségét és nagyobbik lányát, akiknek
Érdekes maga a film felépítése is, hiszen kevés olyan alkotás van, ahol a film első részében van az a tetőpont, amitől nyeljük vissza a torkunkban növekvő gombócot, vagy gördül le a könny az arcunkon, a vége pedig az, ami egyfajta feloldozást, megbékélést hoz. Merthogy itt Erős Zsolt elvesztésének tudatosítása az események katalizátora,
Fotó: Magasságok és mélységek
Sokan kikezdték a tragédiát követően Erőss Zsolt feleségét hogy látszólag lemondott a férjéről abban a bizonyos tévéinterjúban, amit a film is bemutat. Bár a közvélemény még reménykedett abban, hogy az elején még eltűntnek nyilvánított Erőss Zsolt valamilyen csoda folytán lejöhet még a hegyről, felesége – aki maga is hegymászó, ezáltal rálátása volt az expedíciókra – tisztában volt azzal, hogy a halálzónában való eltűnés egyértelműen azt jelenti, hogy Zsoltot már soha többé nem fogja életben látni. Tehát nem lemondott a férjéről, hanem
A film bemutatja, hogy a Hópárduc felesége miken ment keresztül miközben épp telefonon nyilatkozott, vagy tévéműsorban válaszolt a műsorvezető provokatív kérdéseire. Az alkotásban a nagyobbik lányuk, Gerda sajátos gyászfeldolgozása is helyet kap, ami még szívszorítóbbá teszi az alkotást, ahogy látjuk, hogy
Fotó: Magasságok és mélységek
Ahogy az minden feldolgozásban lenni szokott, itt is vannak a valóságtól eltérő részek, a dráma elmélyítését szolgáló kitalált szereplők és történések, de a készítők nagyon törekedtek a hitelességre, és ebben nagyban számíthattak Sterczer Hilda segítségére, aki még a pszichológusával is összekötötte a rendezőt, hogy a lehető leghitelesebb képet kapja a gyászfeldolgozási folyamatáról. Emellett a hegymászós részekben a színészek Erőss Zsolték ruháiban játszanak, de még a Hópárducot alakító Trill Zsolt szakállát is ott fehérítették, ahol Erőss Zsoltnak is fehér volt. Ezek összessége adja, hogy
Fotó: Magasságok és mélységek
Merthogy nem rózsaszín ködön és csak a szép emlékeken keresztül mutatja be a néhai hegymászót, hanem a maga konok, sokszor érzelemmentesnek tűnő mivoltában, mint például az egyik hegymászós jelenetben, amikor kerek-perec kijelenti a feleségének, hogy amennyiben veszélybe kerülne az élete a hegyen, azt várja el, hogy hagyja ott őt, mert ő is ezt tenné fordított esetben. Nem könnyű ezt Erőss Zsolt tisztelőjeként elfogadni, de
Fotó: Magasságok és mélységek
A Magasságok és mélységek ugyanakkor végtelen empátiával és egy sajátos technikai megoldással viszi végig a nézőt a gyászfeldolgozás folyamatán: folyamatosan szűkül be a film képaránya, egészen addig, amíg „ki nem enged a szelep”, vagyis el nem kezdődik az elengedés folyamata Hildánál.
Aki egy hegymászós akciófilmet vár a plakát és az előzetes alapján Csoma Sándor filmjétől, az csalódni fog, hiszen ez egy kőkemény dráma, amit nehéz könnyek nélkül végignézni. Ugyanakkor érdemes megnézni főként azoknak, akik ismerték és szerették Erőss Zsoltot, hogy betekintést kaphassanak arról, hogy
Az alkotás megmutatja azt, hogy a legnagyobb mélységekből is van kiút, és mindig vissza lehet térni innen a legnagyobb magasságokba.
Fotó: Magasságok és mélységek
Magasságok és mélységek – magyar játékfilm (2022)
Rendező: Csoma Sándor
Forgatókönyvíró: Csoma Sándor
Operatőr: Tóth Levente
Producer: Sümeghy Claudia, Topolánszky Tamás Yvan
Jelmeztervező: Nyitrai Karola
Vágó: Márton Dániel
Zene: Balázs Ádám
Társproducer: Romwalter Judit
Szereplők: Pál Emőke, Trill Zsolt, Nagy Enikő, Horváth Lajos Ottó, Tankó Erika, Fehér Anna, Tóth Ildikó, Fenyő Iván
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!