
Kell ennél nagyobb öröm? Sipos Tünde szemrevételezi az eredményt
Fotó: Veres Nándor
Cseperke, a kis erdei manó varázslatos világába kalauzol el kicsiket és nagyokat egyaránt a Cseperke és Zengő kalandjai című mesekönyv, amely a napokban látott napvilágot. A még igencsak friss kiadványról annak szerzőjét, Sipos Tündét kérdeztük.
2020. november 06., 18:002020. november 06., 18:00
2020. november 06., 19:112020. november 06., 19:11
Idén a Cseperedők Családi Fesztivál háza táján is újratervezésre kényszerültek, akárcsak minden más intézménynél, egyesületnél vagy civil szervezetnél, akik gyerekprogramokat szerveznek, tudtuk meg az előzményeket.
„Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy miként tudnánk átszervezni, átalakítani a már teljesen leszervezett fesztivált, hogy azt a sok ragyogó gyermekarcot, akiket megismerünk a háromnapos rendezvénysorozat alatt, idén mivel tudnánk egy kicsit felvidítani, élményhez juttatni ebben az összekuszálódott helyzetben. Aztán a szervező csapat álmodott egy nagyot, és arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha kiterjesztenénk a programjainkat térben és időben, ami azt jelentette, hogy a fesztivál helyett egy tíznapos kalandjátékot tervezünk” – magyarázza Sipos Tünde, a Kőketánc Kulturális Egyesület vezetője.
A több mint 150 benevezett családot aztán egy online felületen végigkövették, és a legügyesebbeket díjakkal jutalmazták. A kalandjátékot Cseperke kísérte végig, őt kellett megtalálni a túrák során az erdőben vagy fagyizás közben a városban, az ő kedvenc muffinját kellett otthon megsütni. Aztán egy kis kulcstartó formájában minden részt vevő családhoz eljutott Cseperke.
A csapat: Kopacz Erika, András Andrea és Sipos Tünde (balról jobbra), na meg a mindig lelkes gyermekek
Fotó: Veres Nándor
„A szervezés során nagyon megszerettük mi is ezt a gombamanót, aki mindenütt ott van, aki sok mindenhez ért, aki kedves és határozott, tudja mindig a megoldást. Szinte magától adódott, hogy akkor írjuk meg a gyerekeknek, hogy ki is ez a Cseperke, hogyan került ő a fesztiválra, és miért is társult egy kisfiúhoz, akit Zengőnek hívnak” – fogalmazott Szabó Tünde.
Cseperke pedig – fűzi hozzá – egyre népszerűbb lett, és így született meg annak ötlete, hogy a kis manó történetét mesében mondják el. Első lépésben arra gondoltak, többen hozzálátnak a történet szövéséhez, majd az egészet egy mesébe foglalják.
Nekem már nem volt nehéz dolgom, csupán összefűzni kellett az általuk elképzelt figurákat és karaktereket. Amint megíródott egy rész, elküldtem a szervező csapatnak, akik nagy lelkesedéssel fogadták és adták a további jó tippeket. Így formálódott, alakulgatott a mese, és egy csendes júniusi napon sikerült be is fejezni” – mesélte lelkesen Tünde.
Könyvlapokon megelevenedő mesefigurákra várva
Fotó: Veres Nándor
Mindannyian saját gyermekeikkel osztották meg először a mesét, mely elnyerte a tetszésüket, majd továbbléptek, könyv formájában is megjelentetve, hogy a fesztiválon nevelkedett gyerekeknek „nyújtson még egy fogódzót ebben a zavaros esztendőben”. „Nagyon segítőkész emberekre találtunk ebben a projektben, és ennek köszönhetően rövid idő alatt nyomtatásban is megjelent, amiért hálásak vagyunk” – mutatta Tünde a színes könyvecskét.
A Cseperke és Zengő kalandjai című kiadványt János Tímea illusztrációi teszik még hangulatosabbá. Tünde és a csapat többi tagjai remélik, amint a járványhelyzet lehetővé teszi, kisebb könyvbemutatókat is szervezhetnek az óvodákban, iskolákban.
Cseperke és Zengő kalandjai. még friss, még meleg
Fotó: Veres Nándor
De a tervezgetésnek még mindig nincs vége – derült ki a beszélgetés során. A Kőketánc Kulturális Egyesület és a Fészek Tanoda Egyesület legnagyobb vágya színre vinni Cseperke és Zengő kalandjait Bakó Klára bábjaival, az általa megálmodott díszletben. Már félúton vannak a próbákkal, a két főszereplőt Nagy Orsolya és Daczó András személyesíti majd meg.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!