
Kell ennél nagyobb öröm? Sipos Tünde szemrevételezi az eredményt
Fotó: Veres Nándor
Cseperke, a kis erdei manó varázslatos világába kalauzol el kicsiket és nagyokat egyaránt a Cseperke és Zengő kalandjai című mesekönyv, amely a napokban látott napvilágot. A még igencsak friss kiadványról annak szerzőjét, Sipos Tündét kérdeztük.
2020. november 06., 18:002020. november 06., 18:00
2020. november 06., 19:112020. november 06., 19:11
Idén a Cseperedők Családi Fesztivál háza táján is újratervezésre kényszerültek, akárcsak minden más intézménynél, egyesületnél vagy civil szervezetnél, akik gyerekprogramokat szerveznek, tudtuk meg az előzményeket.
„Nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy miként tudnánk átszervezni, átalakítani a már teljesen leszervezett fesztivált, hogy azt a sok ragyogó gyermekarcot, akiket megismerünk a háromnapos rendezvénysorozat alatt, idén mivel tudnánk egy kicsit felvidítani, élményhez juttatni ebben az összekuszálódott helyzetben. Aztán a szervező csapat álmodott egy nagyot, és arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha kiterjesztenénk a programjainkat térben és időben, ami azt jelentette, hogy a fesztivál helyett egy tíznapos kalandjátékot tervezünk” – magyarázza Sipos Tünde, a Kőketánc Kulturális Egyesület vezetője.
A több mint 150 benevezett családot aztán egy online felületen végigkövették, és a legügyesebbeket díjakkal jutalmazták. A kalandjátékot Cseperke kísérte végig, őt kellett megtalálni a túrák során az erdőben vagy fagyizás közben a városban, az ő kedvenc muffinját kellett otthon megsütni. Aztán egy kis kulcstartó formájában minden részt vevő családhoz eljutott Cseperke.
A csapat: Kopacz Erika, András Andrea és Sipos Tünde (balról jobbra), na meg a mindig lelkes gyermekek
Fotó: Veres Nándor
„A szervezés során nagyon megszerettük mi is ezt a gombamanót, aki mindenütt ott van, aki sok mindenhez ért, aki kedves és határozott, tudja mindig a megoldást. Szinte magától adódott, hogy akkor írjuk meg a gyerekeknek, hogy ki is ez a Cseperke, hogyan került ő a fesztiválra, és miért is társult egy kisfiúhoz, akit Zengőnek hívnak” – fogalmazott Szabó Tünde.
Cseperke pedig – fűzi hozzá – egyre népszerűbb lett, és így született meg annak ötlete, hogy a kis manó történetét mesében mondják el. Első lépésben arra gondoltak, többen hozzálátnak a történet szövéséhez, majd az egészet egy mesébe foglalják.
Nekem már nem volt nehéz dolgom, csupán összefűzni kellett az általuk elképzelt figurákat és karaktereket. Amint megíródott egy rész, elküldtem a szervező csapatnak, akik nagy lelkesedéssel fogadták és adták a további jó tippeket. Így formálódott, alakulgatott a mese, és egy csendes júniusi napon sikerült be is fejezni” – mesélte lelkesen Tünde.
Könyvlapokon megelevenedő mesefigurákra várva
Fotó: Veres Nándor
Mindannyian saját gyermekeikkel osztották meg először a mesét, mely elnyerte a tetszésüket, majd továbbléptek, könyv formájában is megjelentetve, hogy a fesztiválon nevelkedett gyerekeknek „nyújtson még egy fogódzót ebben a zavaros esztendőben”. „Nagyon segítőkész emberekre találtunk ebben a projektben, és ennek köszönhetően rövid idő alatt nyomtatásban is megjelent, amiért hálásak vagyunk” – mutatta Tünde a színes könyvecskét.
A Cseperke és Zengő kalandjai című kiadványt János Tímea illusztrációi teszik még hangulatosabbá. Tünde és a csapat többi tagjai remélik, amint a járványhelyzet lehetővé teszi, kisebb könyvbemutatókat is szervezhetnek az óvodákban, iskolákban.
Cseperke és Zengő kalandjai. még friss, még meleg
Fotó: Veres Nándor
De a tervezgetésnek még mindig nincs vége – derült ki a beszélgetés során. A Kőketánc Kulturális Egyesület és a Fészek Tanoda Egyesület legnagyobb vágya színre vinni Cseperke és Zengő kalandjait Bakó Klára bábjaival, az általa megálmodott díszletben. Már félúton vannak a próbákkal, a két főszereplőt Nagy Orsolya és Daczó András személyesíti majd meg.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
Sűrű, többrétegű irodalmi térként tárul elénk a Csíkszeredai Könyvvásár programja, ahol a magyarországi és az erdélyi alkotók folyamatos dialógusban jelennek meg, egymásba kapcsolódó eseményeken. Május 7–10. között érdemes ellátogatni a rendezvényre.
A színpadon nincs párbeszéd, csak mozdulat. A gyerekekben viszont annál több kérdés születik. A Holle anyó táncjáték megmutatja, hogyan tanulják a mai gyerekek olvasni a látványt, és hol akadnak el közben.
A sós citrom a marokkói gasztronómia ikonikus alapanyaga, amely citrom, durva só és saját leve segítségével hosszú hetek alatt fermentálódik.
A reggelt egy laktató avokádós pirítóssal kezdjük, tükörtojással, tízóraira jöhet egy jól megérdemelt csokis kényeztetés, ebédre pedig zöldséges csirkecombot készítünk. A napot egy ízekben gazdag, mégis könnyed vacsorával zárjuk.
szóljon hozzá!