
Fotó: Huszár Szilamér
Alig egy maroknyian vannak, mégis színvonalas kiállítással rukkoltak elő a székelyföldi női természetfotósok. A Vadon Egyesület által megszervezett Női szemmel a természetben című tárlat megnyitóját március 7-én tartották sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban azzal a céllal, hogy a természetfotózásra bátorítsa a nőket, illetve a már e műfajban alkotókra felhívja a figyelmet.
2024. március 08., 14:042024. március 08., 14:04
2024. március 08., 14:082024. március 08., 14:08
A kiállítást Magyarósi Imola, a Vadon Egyesület elnöke indítványozta, Demeter János ügyvezető igazgató pedig saját bevallása szerint eleinte kicsit kétkedve, utóbb viszont teljes mellszélességgel támogatta a tervet, mert
„Fontos tudatosítani, hogy a nők nemcsak tárgyai a képzőművészeti alkotásoknak, hanem tehetséges alkotói is” – mondta Magyarósi Imola, ezért került sor a hagyományteremtő szándékkal, és nem véletlenül nőnap apropóján megnyitott kiállításra.
A szervezők felkérésére nyolc székelyföldi és egy brassói fotós válaszolt a felhívásra: Antal Esztilla, Barabás Imola, Bartha Erika, Juhos Ágota, Hoffman Edit, Kozma Erzsébet, Mihály Kinga, Pataki Hajnal, Tóth Piró.
– idézte az LGT együttest Damokos Csaba formatervező, képzőművész, aki szakmai szempontból méltatta az alkotásokat. Képekből ugyanis – és bárminemű alkotásból – „csak jók és rosszak vannak”. Előbbiek ismertetőjele, hogy egy történetet mesélnek el, üzenetet hordoznak.
Meglehet, hogy sorsuk hosszú távon az lesz, hogy a mesterséges intelligencia számára adatbázissá lesznek – fejtegette Damokos – de szerinte
Mint Barabás Imola elmondta – aki a Transnatura fotóklub tagjaként társszervezője volt a kiállításnak –, már a keccintésig is hosszú az út, mivel sokszor napokat tölt terepen, autóban aludva, hogy a legmegfelelőbb pillanatokban nyomhassa meg a kioldógombot:
„Mindig izgalmas és megható pillanatok, felemelő a részeseiknek lenni” – osztotta meg a természetfotós.
A megnyitón a Plugor Sándor művészeti líceum két diákja, Sebestyén-Lázár Kata és Ivaniczki Krisztina illetve tanárnőjük, Császár Katalin fuvolán adott elő néhány rövid zeneművet.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
Mi történik a testtel, amikor az idő nem múlik tovább? Mit őriz meg az arc, ha nincs történet? Verebes György kiállítása ott kezdődik, ahol a magyarázatok elfogynak.
Február elején még korai a legtöbb esetben a palántanevelés elkezdése a vidékünkön, pedig már nagyon türelmetlenül várjuk. Néhány tevékenységet azonban időszerű már elkezdeni, ismerkedjünk meg ezekkel közelebbről.
Sebestyén Róbert Dichotómia című kiállítása nem tárgyakat mutat be, hanem állapotokat. Anyag és szellem, múlt és jelen, csend és belső feszültség feszül egymásnak egy olyan térben, ahol a szobrászat meditációvá válik.
szóljon hozzá!