
Fotó: Huszár Szilamér
Alig egy maroknyian vannak, mégis színvonalas kiállítással rukkoltak elő a székelyföldi női természetfotósok. A Vadon Egyesület által megszervezett Női szemmel a természetben című tárlat megnyitóját március 7-én tartották sepsiszentgyörgyi vadászati múzeumban azzal a céllal, hogy a természetfotózásra bátorítsa a nőket, illetve a már e műfajban alkotókra felhívja a figyelmet.
2024. március 08., 14:042024. március 08., 14:04
2024. március 08., 14:082024. március 08., 14:08
A kiállítást Magyarósi Imola, a Vadon Egyesület elnöke indítványozta, Demeter János ügyvezető igazgató pedig saját bevallása szerint eleinte kicsit kétkedve, utóbb viszont teljes mellszélességgel támogatta a tervet, mert
„Fontos tudatosítani, hogy a nők nemcsak tárgyai a képzőművészeti alkotásoknak, hanem tehetséges alkotói is” – mondta Magyarósi Imola, ezért került sor a hagyományteremtő szándékkal, és nem véletlenül nőnap apropóján megnyitott kiállításra.
A szervezők felkérésére nyolc székelyföldi és egy brassói fotós válaszolt a felhívásra: Antal Esztilla, Barabás Imola, Bartha Erika, Juhos Ágota, Hoffman Edit, Kozma Erzsébet, Mihály Kinga, Pataki Hajnal, Tóth Piró.
– idézte az LGT együttest Damokos Csaba formatervező, képzőművész, aki szakmai szempontból méltatta az alkotásokat. Képekből ugyanis – és bárminemű alkotásból – „csak jók és rosszak vannak”. Előbbiek ismertetőjele, hogy egy történetet mesélnek el, üzenetet hordoznak.
Meglehet, hogy sorsuk hosszú távon az lesz, hogy a mesterséges intelligencia számára adatbázissá lesznek – fejtegette Damokos – de szerinte
Mint Barabás Imola elmondta – aki a Transnatura fotóklub tagjaként társszervezője volt a kiállításnak –, már a keccintésig is hosszú az út, mivel sokszor napokat tölt terepen, autóban aludva, hogy a legmegfelelőbb pillanatokban nyomhassa meg a kioldógombot:
„Mindig izgalmas és megható pillanatok, felemelő a részeseiknek lenni” – osztotta meg a természetfotós.
A megnyitón a Plugor Sándor művészeti líceum két diákja, Sebestyén-Lázár Kata és Ivaniczki Krisztina illetve tanárnőjük, Császár Katalin fuvolán adott elő néhány rövid zeneművet.
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
A reggeli olvasás ritkán kér többet pár nyugodt percnél. Egy joghurtos smoothie ilyenkor nemcsak ital, hanem kísérő: krémes, friss és pont elég könnyű ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmet a történetről.
Közös miniévadot szervezett a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a Temesvári Állami Német Színház: február 5-8. között a két intézmény előadásait tűzték műsorra, és megtartották a Nemzeti Kisebbségi Színházak Csúcstalálkozóját is.
Reggelire egy igazi desszert, ebédre egy bűntudatmentes lasagne, végül pedig egy könnyed, friss saláta vacsorára. A jól ismert fogások újragondolva jelennek meg, úgy, hogy közben ízben és élményben sem kell kompromisszumot kötnünk.
A korhelyleves a nevét onnan kapta, hogy a mulatozások, lakomázások után jólesik a gyomornak ez a savanykás ízű étel.
A torma nem divatfűszer, nem is finomkodik – csíp, könnyeztet, mégis kihagyhatatlan. Ez a túlélőnövény a zsíros, téli ételek legjobb társa, amely egyszerre hordoz ízt, emléket és karaktert.
szóljon hozzá!