
A friss húsnak mindig van keletje
Fotó: Kristó Róbert
Kisvágóhidakkal lehetne helyzetbe hozni az állattartással foglalkozó hazai gazdákat és agrárvállalkozókat – vélik mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberek. A romániai feldolgozóiparnak hangsúlyosabban kellene nyitnia a helyi termelők felé, a masszív élelmiszerimport ugyanis egyre több kockázattal jár. A csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban annak néznek utána, mennyire nehéz egy kisvágóhidat elindítani.
2020. április 02., 12:182020. április 02., 12:18
A koronavírus-járvány nemcsak az egészségügyet, hanem az élelmiszeripart is nehéz helyzetbe hozza. A nagyobb tej- és húsfeldolgozó vállalatok importból származó nyersanyagból dolgoznak, így sokan attól tartanak, hogy a masszív behozatal lelassulhat, vagy akár le is állhat.
Pócs Sándor élelmiszeripari mérnök, a Székelyföld-szerte felkapott Benedek-hústermékek gyártójának, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft termelési igazgatójának szívügye a kisvágóhidak létesítése. Hargita megyében a vállalat tulajdonában lévő gyergyószentmiklósi vágóhíd volt az utolsó, amelyik néhány éve zárta be kapuit.
De hasonló helyzetben van sok más erdélyi megye is, hiszen mindenhonnan hiányoznak a kisvágóhidak. Az elindításukat szabályozó jogszabályok sok bürokratikus akadályt gördítenek a beruházók elé, ezért legtöbben visszalépnek, mert sem anyagilag, sem adminisztrációs szempontból nem éri meg ebbe befektetni.
A teljes cikk az Erdélyi Naplóban olvasható.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!